Szláv TeXtus

október 2024
Hét	Ked	Sze	Csü	Pén	Szo	Vas
<< <	Archív
	1	2	3	4	5	6
7	8	9	10	11	12	13
14	15	16	17	18	19	20
21	22	23	24	25	26	27
28	29	30	31

2014.05.03. 12:58 szlavtextus

Túlságosan csendes születésnapi party

Az ELTE BTK cseh szak, a Szent-Adalbert Közép- és Kelet-Európa Kutatásokért Alapítvány, a Szláv TeXtus és a Cseh Centrum szervezésében kerül sor a "Hrabal 100. Túlságosan csendes születésnapi party" című konferenciára.

Helyszín: ELTE BTK, 1088 Budapest, Múzeum krt. 4/D, földszint, könyvtár

Időpont: 2014. május 6. (kedd), 9:00

Hrabal 100 konferencia.jpg

Program:

8.45–9.00 Regisztráció

9.00–9.10 Köszöntő: Lukács István, az ELTE Szláv és Balti Filológia Intézetének vezetője, Zsilák Mária, a Szláv Filológiai Tanszék vezetője

9.10–9.30 Plenáris előadás: Miloš Zelenka: Bohumil Hrabal a Ladislav Fuks - objevy "zlatých" 60. let

Szekcióelnök: Miloš Zelenka

9.30–9.45 Daniel Bína: Poznámky k poetice a stylu Bohumila Hrabala

9.45–10.00 Agnieszka Janiec-Nyitrai: Druhý život. Bohumil Hrabal na polských, maďarských a slovenských internetových stránkách

10.00–10.15 Marta Pató: Hrabalova kniha Pétera Esterházyho

10.15–10.30 Anna Gnot: Příliš hlučný postmodernismus

10.30–10.45 Lukáš Vavrečka: Hrabal mezi prózou a poezií

10.45–11.00 vita

Kávészünet

tovább »

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik

0

Szólj hozzá!

2014.05.02. 13:38 szlavtextus

Az ellenállás női arca

Címkék: történelem lengyel Lengyel Intézet Mitrovits Miklós

A Lengyel Köztársaság Budapesti Nagykövetsége és a Lengyel Intézet közös programsorozata a Szabadság Ünnepének évében, 2014-ben.

Az ellenállás női arca

Időpont: 2014. május 6. (kedd), 18.00

Helyszín: Lengyel Intézet, Budapest 1065, Nagymező u. 15.

Vendég:

Henryka Krzywonos-Strycharska, eredetileg villamosvezető, majd lengyel ellenzéki aktivista, a gdański megállapodás egyik aláírója.

Az est moderátora: Mitrovits Miklós

A beszélgetés után 19:30-kor filmvetítés: Nem voltunk hősök. Sztrájk női szemmel (rendező: Paweł Łącykowski)

A Lengyel Köztársaság Budapesti Nagykövetsége, és a Lengyel Intézet egész éven át tartó eseménysorozata a negyedszázaddal ezelőtt bekövetkező rendszerváltáshoz vezető út leglényegesebb epizódjait eleveníti fel. A havi rendszerességgel jelentkező találkozók vendégei a lengyel-magyar demokratikus ellenzék legendás alakjai, a Szolidaritás egykori tagjai-alapítói akik aktív részesei vagy szemtanúi voltak a szabadságért vívott harcnak.

Bővebb információ: www.polinst.hu

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik

0

Szólj hozzá!

2014.04.30. 12:26 szlavtextus

"Bizonyos dolgoktól nem lehet szabadulni..."

Címkék: lengyel Németh Orsolya Felvidéki Eszter Igor Ostachowicz

Igor Ostachowicz Űzött lelkek éjszakája című regénye nemrég jelent meg a Kossuth Kiadónál. A szerző a XXI. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál keretében, április 26-án mutatta be a közönségnek első, magyar fordításban megjelent könyvét. Ennek apropóján beszélgettünk.

Nem akarok erőszakosan politikai témákat feszegetni, de muszáj megkérdezzem, mert egyszerűen rendkívül érdekesnek találom: hogyan lehetséges, hogy a lengyel miniszterelnök tanácsadója egy ilyen merész, szabadszájú, valamilyen szinten a mai napig érzékeny témákat érintő könyvvel jelentkezett. Hogyan fogadja ezt a közönség, és hogyan a politikai világ? Ez a két szerep teljesen szétválasztható? Lengyelországban ez nem jelent konfliktust, problémát? Csak azért, mert ugyanezt Magyarországon elképzelhetetlennek tartom…

Nem, semmifajta túlzott, vagy szélsőséges reakció nem volt, nem kavart ilyenfajta vihart, a politika ilyen szinten nem szedte szét a könyvet. Persze voltak ellenségesebb reakciók. Például néhány konzervatívabb politikus –aki csak hallott a könyvről- közölte, hogy soha nem fogja a kezébe venni, és teljesen elutasítja –anélkül hogy olvasta volna. De ennek ellenére az átlagolvasók azt hiszem jól fogadták a könyvet.

Igor 1.jpg Igor Ostachowicz

Azért is érdekelt, mert én úgy látom, hogy Lengyelországban ez a regény valamifajta új minőséget hozott. Hiszen annak ellenére, hogy Tomasz Gross lengyel származású amerikai szociológus-történész Szomszédok c. könyvének megjelenése után, amely élénk vitákat keltett, nemcsak a szakma, de az egész lengyelség körében, újra beindult a múltról, történelemről, felelősségről való párbeszéd, és rengeteg könyv, dráma, próza vagy elméleti munka jelent meg ebben a témában, mégis a Holokauszt és az arról való beszéd mindig egyfajta tabuként működött. Abban az értelemben, hogy a Soá a népirtás egy olyan súlyú téma, amely „méltó” elbeszélést kíván. És bár ismerünk más narratívákat is, mint például A Maus Art Spiegelman életrajzi ihletésű holokauszt képregénye, a föld ezen a féltekén ez még mindig szokatlan… A te könyved viszont egy zombiregény, melyben a holokauszt áldozatai, élő halottakként másznak elő és árasztják először a főhős lakását, majd egész Varsót.

Magáról a holokausztról, vagy arról, ami történt biztos nem lett volna bátorságom írni. De úgy gondolom, hogy a könyvem nem egyfajta szemtanúság arról, hogy mi zajlott ott és akkor Varsó utcáin, mert ezeket – véleményem szerint – beszéljék el azok, akik valóban ott voltak, és túlélői a borzalmaknak. Ilyen hiteles beszámolók, történetek pedig már vannak és születtek. Tehát a leírás, lejegyzés valahogy megtörténik, de valahogy mintha azzal kevésbé foglalkoznánk, hogy mi az, ami ezután marad az emberben, hogy benne mi zajlik. Ha erről ma őszintén akarunk beszélni, akkor őszintén meg is kell mutatnunk, hogy mivel van tele az emberek feje, és abban bizony mindenféle dolgot találunk, képregényeket, filmeket, és minden mást is. Ha pedig valós képet akarunk festeni, arról, hogy ma ez hogy néz ki, mi van az emberek fejében, akkor a maga kaotikus mivoltában kell ezt bemutatni.

tovább »

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik

0

Szólj hozzá!

2014.04.29. 13:05 szlavtextus

"...akkor jöttem rá, hogy egy méhkaptárba nyúltam..."

Címkék: cseh Kateřina Tučková Hanzelik Gábor Massolit Könyvesbolt és Kávézó

KateřinaTučková péntek este a Massolitban mutatta be legújabb regényét, ami a Žitkovái istennők címet fogja viselni, amikor megjelenik magyar fordításban is. Csoma Borbála, a műfordító is jelen volt, és ha figyelembe veszem milyen érdeklődést váltott ki a közönségben a majd egy órás prezentáció, ami egy kis cseh falu emberemlékezet előttre visszanyúló folklórját, és annak viszontagságait mutatja be, nem lennék a helyében, mikor határidőnaplót szerkeszt. A szóban forgó regény 2012-ben jelent meg Csehországban, sokat elmond, hogy azóta fellendítette Žitková község idegenforgalmát, ami egy regény, meg egy határmenti morva falu fura kapcsolatának esetében elképesztően nagy szó. Mikor a beszélgetésnek vége lett, az írónőt lényegében letámadták a Gerta Schnirch meghurcoltatása magyar példányaival, és mikor nagy nehezen sikerült lefejtenem róla mindenkit, mi is inkább az eddig magyarul is megjelent regényéről beszélgettünk, mondván, hogy a Žitkovái istennők megér még egy riportot.

Nem féltél amikor egy kiűzött szudétanémet nő szemszögéből írtál regényt, hogy ezzel elég erős ellenállás és kemény kritikákat fogsz a fejedre vonni a cseh társadalom részéről?

Dehogy féltem! Mikor ezt a témát kiválasztottam, azt sem tudtam, hogy mibe kezdek bele. A gimnáziumból meg az egyetemről is csak azt tudtam, hogy a csehszlovákiai németek elhagyták az országot. Azt azonban nem tudtam, hogy ez egész pontosan hogyan nézett ki, és hogy ezzel tulajdonképpen mihez nyúlok. Írás közben inkább azon járt az agyam, hogy irodalmilag igényes legyen, meg hogy találjak neki kiadót. Amikor kiadtuk, és megvolt az első nyilvános felolvasás, akkor jöttem rá, hogy egy méhkaptárba nyúltam. Az embereknek erről a dologról egyszerűen túlságosan határozott véleményük van, és ekkor rájöttem, hogy negatív vélemények halmazával fogok szembesülni. Például a határ mentén, ahol voltak felolvasások, és az emberek még mindig féltik a birtokaikat, hogy majd visszajönnek és elviszik azokat a szudéták.

Én is ismerek arrafelé cseh családot, akik származásukat tekintve nem is csehek.

Persze, ezeket a családokat olyan házakba telepítették be, ahol még ott voltak az eredeti lakók fényképei, a használati tárgyaik, mindenük. Aztán persze a betelepítettekben ott van a félelem, hogy ezt visszaveszik tőlük az eredeti tulajdonosok. A legutóbbi köztársasági elnök választásakor meg persze előjött ez a téma megint, amikor a határmenti régiókat kellett meggyőzni. Lényegében a választások utolsó pillanatában a központi helyen a cseh-német kérdés volt.

Persze, mert az ellenfél...

tovább »

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik

0

Szólj hozzá!

2014.04.28. 11:14 szlavtextus

Az ukrán Faust dilemmái

Címkék: ukrán Műcsarnok Pálfalvi Lajos Mikola Rjabcsuk Oroszlános Udvar

Az Oroszlános Udvar új, Műcsarnokban rendezett sorozatának következő vendége Mikola Rjabcsuk ukrán író, publicista, a posztkolonializmus szakértője.

Miután az ukrán elnök moszkvai nyomásra reményt sem hagyott arra, hogy vezetése alatt az ország közelebb kerül Európához, a társadalom a kijevi Majdanon szerezte vissza magának a történelmi esélyt. Moszkva azonnal megtorolta a demokratikus értékek melletti kiállást: nem ismeri el az új kormányt, nem ismeri el az ukrán állam szuverenitását, sőt a történelem elmúlt százötven évét sem ismeri el. Miközben Közép-Európában ünneplik 1956-ot és 1968-at, a társadalom helytállását, elítélve a moszkvai inváziót, miért ilyen empatikusak sokan a moszkvai válaszlépésekkel? Nem lehet ledönteni Lenin szobrát, nem lehet benyomulni a Ceauşescu-palotát megszégyenítő kincsesbarlangba?

Ezekről a kérdésekről és az ukrán identitás rejtélyeiről beszélget a nemzetközi hírű ukrán irodalmárral és társadalomkutatóval, Mikola Rjabcsukkal Pálfalvi Lajos irodalomtörténész.

Mikola Rjabcsuk az 1990-ben színre lépő posztszovjet ukrán írónemzedék (pl. Jurij Andruhovics) mestere. Kulcsszerepet játszott a posztkolonializmus ukrajnai, valamint közép- és kelet-európai honosításában. A kijevi Petro Mohila Akadémia Közép-Európai Központjában tanít, 1997-ben ő alapította a legfontosabb ukrán véleményformáló folyóiratot Kritika címmel. Könyvei lengyelül, németül, franciául és szerbül is megjelentek (Kisoroszországtól Ukrajnáig, A két Ukrajna, Metternich kertje). Írásai magyarul megjelentek még a Nagyításban, a 2000-ben és a Magyar Lettre Internationale-ban. A Ráció kiadó válogatott írásait tartalmazó kötetet tervez tőle.

Belépő: 500 Ft

Miloa Rjabcsuk Majdan 2.0 című írását Kritikák rovatunkban olvashatják.

Helyszín: Műcsarnok (1146 Budapest, Dózsa György út 37.)

Időpont: 2014. május 2. (péntek), 16.00

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik

0

1 komment · 1 trackback

2014.04.26. 16:00 szlavtextus

Semezdin Mehmedinović: Ruszki komputer

Címkék: bosnyák LHarmattan Kiadó Orcsik Roland Semezdin Mehmedinović

A könyvfesztiválra jelenik meg a L'Harmattan Kiadónál, a JAK világirodalmi sorozata keretében Semezdin Mehmedinovic: Ruszki komputer című naplóregénye.

semezdin mehmedinovic.jpg Semezdin Mehmedinović önéletrajzi ihletésű kisregényének elbeszélője az ostromlott Szarajevóban próbálja átvészelni a kilencvenes évek legvéresebb konfliktusát, ám végül mégis kénytelen elhagyni a hazáját. A rövid történetekből felépített kötetben az ostromlott város nem díszlet, hanem komor valóság, de a szabad élet reményével kecsegtető, motelszagú Újvilág is a kitaszítottság és valóra nem váltható ígéretek földje marad. A Ruszki kompjuter a háborús évek és az emigráció első időszakának érzékenyen, finom humorral és kegyetlen őszinteséggel megírt naplója, a szemtanú látomása egy darabokra hullott világból, az önhibájukon kívül pokolra került, ott mégis a helyüket kereső emberekről. A kisregény megjelenése óta a délszláv háború (újra)értelmezésének egyik megkerülhetetlen könyvévé vált. A vérontásban szilánkokra hasadó tudat, és az emigráció gyökértelenségében őrlődő emlékezet megrendítő krónikája.

SEMEZDIN MEHMEDINOVIĆ költő, író, 1960-ban született Boszniában. A háború után először Horvátországba, majd 1996-ban az Egyesült Államokba emigrál. Jelenleg Arlingtonban, Virginia államban él. Főleg verseket, esszéket, publicisztikákat ír. Szarajevó ostroma kezdetén a városban maradt családjával, és a rákövetkező évben megalapította a BH Dani (BH Napok) c. politikai hetilapot, amely a háborús időkben is a demokrácia és a pluralizmus fóruma tudott maradni. Főbb művei: Sarajevo Blues (1992), Devet Alexandrija (Kilenc Alexandria – 2002), Ruszki kompjuter (2011) és Autoportret s torbom (Önarckép táskával – 2012). Műveit számos nyelvre lefordították, magyarul ez az első könyve.

Semezdin Mehmedinovic: Ruszki komputer, 84 oldal, 1750 Ft, ford.: Orcsik Roland

Forrás, fotó, bővebb információ: www.harmattan.hu

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik

0

Szólj hozzá!

2014.04.26. 10:00 szlavtextus

Tomáš Zmeškal: Az ékírásos szerelmeslevél (részlet)

A lesből támadó

oroszlán a jelen szimbóluma; a prédáját elhurcoló farkas

jelképezi a múltat, ami megfoszt minket az emlékeinktől;

a gazdája talpát nyaló kutya pedig a jövő, s hiú reményekkel kecsegtet.

Macrobius

A nyelv alapvetően

a tények megerősítésére, vagy azok letagadására szolgál.

Bertrand Russell

1. az esküvő

Alice úgy érezte, mintha lebegne, mintha úszna álmában. Jelen eset- ben persze minden olyan hasonlat, amely ezt a lebegés-érzést kívánná szavakba önteni, túlontúl földhöz- ragadt. Egy pillanatra megfeledke- zett magáról; szíve, mintegy jelezve a pillanat nagyságát, szinte megállt. Alice továbbra is ezt a kolibrirepü- lés-hasonlatot dédelgetve magában, mély lélegzetet vett, és ez a két szó buggyant ki az ajkán: „Kedd van!” Ez volt az egyetlen dolog, amire gondolni tudott, amellyel eggyé ol- vadt, amellyé ebben a pillanatban ő maga is átlényegült. Elérkezett hát ez a nap is! Az illathoz pedig kez- dett hozzászokni.

tovább »

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik

0

Szólj hozzá!

2014.04.26. 08:00 szlavtextus

Igor Ostachowicz: Űzött lelke éjszakája (részlet)

Címkék: lengyel könyvrészlet Németh Orsolya Kossuth Kiadó Igor Ostachowicz

A pince

A kincskeresők városában születtem és ott is élek. Lakói a teljesen kiégett síkságról érkeztek ide egykoron. Aranyfogakat és ezüst kiskanalakat kerestek. A romokból felszálló füst és a jómódú elődök égő testének bűze vonzotta ide őket, ez emlékeztette őket arra, hogy milyen kellemes dolog is a túlélés. Nem kell tehát elmélkedni saját boldogtalanságunkról, különösen nem akkor, amikor a gyerekek teáját édesítjük. Varsó nem egy szép város, de itt mindenki szereti az életet, annak a legkisebb részletét is.

zombi borító.jpg

Én is szeretem az életet, és bár még élek, máris kezdem hiányolni és gondolataim állandóan körülötte forognak. Lehet, hogy Gebe miatt van. Azért, mert álmomban folyton fehér fényt látok, vagy azért, ami nappal történik. Ma például, a ház pincéjében, kicsusszant kaotikus ölelésemből ez az őrült, sovány nőszemély, „várj”, mondta, a padlóra tette a fülét, „valami kapar, hallod?”. Nem hallottam. „Ott, a föld alatt, zsidók laknak.”. Rám nézett a félhomályban. Hogy kerültünk a pincébe, és mi az oka szánalmas szexuális aktivitásomnak? Ő miért hall valamit, amit eddig nem hallott, és nekem, aki olyan körültekintő és logikus gondolkodású vagyok, miért támadt kedvem holmi nosztalgikus összegzéshez és elmélkedéshez a városról, az életről?

Mindenesetre két erkölcsi tanulságot szűrtem le a történtekből: először is, normális cicikre vágyom, nem anorexiás bordákra, másodszor – és ebben egyetértettünk Gebével – vagy otthon csináljuk, vagy sehol.

Gebének szép, szomorú arca van, akkor is szép, ha mosolyog, nem nagyon értem őt, ami egy kissé fáj is, mert ösztönösen meg akarom védeni, nehogy bántsák a gonosz emberek, szóval nem jólesik, amikor az erkölcsi tanulságaimra csak egy ilyen szomorú tekintet a válasz a lépcsőn.

A gonosz kiment ez erkélyre, és rágyújtott, rá sem hederített arra, hogy egy emelettel följebb, egy másik erkélyen, egy kisbaba nyafog, eggyel lejjebb meg illatos muskátlik nőnek, amelyeknek nem tesz jót a ráhulló hamu.

tovább »

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik

0

Szólj hozzá!

2014.04.25. 13:00 szlavtextus

Bogdan Wojdowski: A holtaknak vetett kenyér (részlet)

Címkék: lengyel könyvrészlet Park Kiadó Pálfalvi Lajos Bogdan Wojdowski

Paradicsom. A képzelete mindig egyetlen vágyképet vetített Dawid elé. Ha vége lesz a háborúnak, letesz maga elé sorban öt vekni kenyeret, egy kosár zsömlét, egy kosár kiflit, és mindezt gondosan megkeni vajjal, aztán megeszi. Degeszre tömi magát. Ha pedig belefárad, lefekszik a jó meleg ágyba, kinyújtózkodik, alszik, megmosakodik, aztán megint asztalhoz ül. Nyeli a mákos kiflit tejeskávéval. Sosem kellett neki tejeskávé, most már bánja. Csak ne gondoljon az ételre, olyan messze még a háború vége. Ha holnap megint sikerül kijutnia a fal túloldalára, elmegy kenyérért. Megint sikerül. Az éhező előtt minden kapunak ki kell nyílnia – és ki is nyílik minden kapu az éhező előtt.

De hogy beszéljen erről? Szégyen-gyalázat. Amikor a túloldalon van, mindig vesz magának külön negyed kiló kenyeret, és titokban megeszi, egyedül, mert azt a negyed kilót magának veszi, erről meg nem szól senkinek; miután kimegy a boltból, behúzódik a legközelebbi kapualjba, pár falat az egész, le is nyelte, de erről hallgat; szégyenkezve tömi magába, lehunyja a szemét, és hagyja, hogy bűnös gyönyörűséggel töltse el a telítettség érzése. Hisz mindezt haza is vihetné, kitarthatna összeszorított foggal – igen, de mikor arra gondol, hogy még hazafelé is meg kell tennie az utat, azt mondja benne egy elnéző hang: „Zabáld tele magad, ez az utolsó alkalom!” Engedelmesen hallgatja ezt a hangot, a józan ész hangját, amely mindig kísértésbe visz, mert minden alkalom az utolsó. Szabad ilyet tenni? Tudta, hogy nem szabad. Most remegett, kicsit a hidegtől, kicsit meg Baum tanár úr szavaitól, melyek hangzása mintha rémülettel töltötte volna el. De a hatalmas világegyetem egész másfajta félelmet kelt, mint a Véreskezű, a tábori csendőr. Félelem, döbbenet, rajongás. Hát sosem fogalmazhatja meg? Senkinek sem akart beszélni arról, hogy retteg a csendőröktől.

tovább »

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik

0

Szólj hozzá!

2014.04.25. 08:00 szlavtextus

DAVID ZÁBRANSKÝ: Mindig más partra vágyik (részlet)

Címkék: cseh könyvrészlet Magyar Lettre Internationale G.Kovács László LHarmattan David Zabransky

Ukrajnában ismerkedtek meg, Sam egy nyelviskola tanára volt ott. Orrában és szemöldökében is pirszinget viselt. Hogyha most valakinek megmutatja akkori fényképeit, Polina csak rálegyint és elnézően elmosolyodik, mert mindez már régen elmúlt. Elnézően elmosolyodik, és legyint a kezével, belül azonban kelletlenséget érez, mintha ezt szeretné mondani: „ez nem így történt!” Kelletlenséget érez, mert az a két fémkarika, amely akkor a szabadságot jelképezte (miközben a pirszing egy ukrán ábrázatán a nyomort jelképezte, a pirszing az angol férfi ábrázatán, arcán a szabadságot jelképezte), most félelmet kelt benne, akár egy állatban, akit ilyen fémkarikával egy helyhez lehet kötni, melyből nem szabad elmozdulnia.

david zabransky borító.jpg

Sam huszonhét éves volt. – Huszonöt évesen rájött, hogy az angliai élet nem a kedvére való, s egyik napról a másikra eldöntötte, hogy Kelet-Európába megy, de alig egy évet töltött el egy vodkával és „színes daganatokkal” teli lengyel bányavárosban (színes daganatoknak nevezte az új reklámokat, az újfajta ruházatot, az új tévéműsorokat, az új bevásárlóközpontokat), s ez elég volt neki ahhoz, hogy megértse, hogy Kelet-Európa nem létezik, hanem csak fokozható minőség van, amelyet Keletnek neveznek. Nem egészen egy év elég volt neki ahhoz, hogy megértse, hogy több Keletre van szüksége. Nem egészen egy év után Lengyelországból Ukrajnába ment. Az anyagokban, amelyeket Harkovból küldtek neki, az állt, hogy Harkov egyszerű ukrán város, és ő pontosan ezért költözött Harkovba. Ukrajna elviselhetőbb volt Lengyelországnál. Polina az ő diákja volt, gyönyörű szemei voltak, és rosszul tudott angolul, titokzatos volt és szenvedélyes, s mindig elbújt az idegen nyelv lassan lebontott bástyája mögé. Akkor már második éve egy volt osztálytársával járt, akinek anyanyelvén minden este arról az idegenről beszélt, aki tudj’ Isten, mit keres itt. Az anyanyelv anyai érzéssé változott, ukrán nyelven már nem értették meg egymást, s minden olyan hétköznapi volt, hogy a dolog hamarosan véget ért. Összekötötte őket a különbözőség vágya: Polina nem akart ukránul beszélni a fiúval, akit tízéves kora óta ismert, Sam ama mélységre vágyott, amelyet fel kell tárnia egy más kultúrában és más nyelvben.

tovább »

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik

0

Címkék

Címkék

Szláv TeXtus

Keresés

Partnerek

Ajánlott oldalak

Friss topikok

Top 5

Feedek

Egyéb

Kategóriák

Archívum

NAPTÁR

Blogajánló

2014.05.03. 12:58 szlavtextus

2014.05.02. 13:38 szlavtextus

Címkék: történelem lengyel Lengyel Intézet Mitrovits Miklós

2014.04.30. 12:26 szlavtextus

Címkék: lengyel Németh Orsolya Felvidéki Eszter Igor Ostachowicz

2014.04.29. 13:05 szlavtextus

Címkék: cseh Kateřina Tučková Hanzelik Gábor Massolit Könyvesbolt és Kávézó

2014.04.28. 11:14 szlavtextus

Címkék: ukrán Műcsarnok Pálfalvi Lajos Mikola Rjabcsuk Oroszlános Udvar

1 komment · 1 trackback

2014.04.26. 16:00 szlavtextus

Címkék: bosnyák LHarmattan Kiadó Orcsik Roland Semezdin Mehmedinović

2014.04.26. 10:00 szlavtextus

2014.04.26. 08:00 szlavtextus

Címkék: lengyel könyvrészlet Németh Orsolya Kossuth Kiadó Igor Ostachowicz

2014.04.25. 13:00 szlavtextus

Címkék: lengyel könyvrészlet Park Kiadó Pálfalvi Lajos Bogdan Wojdowski

2014.04.25. 08:00 szlavtextus

Címkék: cseh könyvrészlet Magyar Lettre Internationale G.Kovács László LHarmattan David Zabransky