A Tiszatáj folyóirat júliusi számát szinte teljes egészében kortárs, fiatal szerb költők bemutatásának szentelte. Mi is adunk ebből egy kis ízelítőt, a teljes anyag pedig a folyóiratban, illetve a Tiszatáj Online-on érhető el.
MAJA SOLAR:A költészet új terei
Szerbia költészeti színtere az utóbbi egy évtizedben igen dinamikus és heterogén képet mutatott. Ha nagyjából a posztjugoszláv korszakba helyezzük ennek a színtérnek a genezisét, megfigyelhetjük, hogy a kilencvenes években és a kétezres évek elején szélcsendes időszak köszöntött be, a költészet marginalizálódott, azután pedig a poézis új tereinek differenciálódása következett be. Bár továbbra is az irodalom leginkább marginalizált területe maradt (a költészet jelenleg is a legkevésbé jelenlevő műfaj a könyvkiadásban), olyan jellegű változásokon esett át, amelyek lehetővé tették, hogy más formában is teret kapjon. A nyilvános felolvasások, a költészet előadása, a blogok és az internetes közösségi hálók egyre népszerűbb kultúrája, a zenecédék, a csapatmunkával létrejövő költészet és hasonlók kiépítettek egy új költészeti mezőt, amely egyre nagyobb teret hódít, és amely nem csupán a könyvtől mint médiumtól függ. Az új költészeti színtér három olyan aspektusát emelném ki, amely erőteljesen strukturálódott az utóbbi néhány évben: internetes portálok, nyilvános felolvasások és irodalmi csoportosulások.
