Az elmúlt napok hősége után már szinte hideg van szombat este a Szigeten, amikor is színpadra lép a híres-hírhedt orosz ska-banda, a Leningrad, akik rögtön gondoskodnak arról, hogy senki ne fázzon.
Az igencsak népes zenekar a kilencvenes évek végén alakult Oroszországban, és a túlzott alkoholfogyasztásról illetve szexről szóló, nyomdafestéket általában nem igazán tűrő szövegeikkel, na meg persze energikus, ska, reggae, rock és népi elemeket vegyítő zenéjükkel azonnal kedvencei is lettek a moszkvai és szentpétervári kluboknak. (A honatyáknak viszont már kevésbé, Moszkvában például be is tiltották nagyobb koncertjeiket). Innen aztán meg sem álltak a világhírig. Az együttes a kétezres évek végén feloszlatta magát, Rubel néven új banda alakult, de a tagok szinte egytől egyig ugyanazok, majd 2011-ben ismét Leningrad néven jelentettek meg új albumot. A zenekar vezetőjét, Szergej Shnurovot a koncert előtt faggattuk.
- Főleg ska és reggae elemekkel operáltok, nem őrültség ez ennyire közel az Északi Sarkkörhöz? Menő ez az orosz reggae?
Szergej Shnurov: Nem csak reggaevel és skaval kezdtünk, hanem ilyen, nálunk „plátnyáknak” nevezett, mindenféléről szóló laza oroszos zene is volt bőven, ezeket aztán felgyorsítottuk, kicsit összekevertük, és így jött létre a saját stílusunk. És mind a ska, mind a reggae, mind ez a „plátnyák” igazából népzene.
- Mennyire hatott rátok Vlagyimir Viszockij munkássága, vagy a nyolcvanas-kilencvenes évek olyan punkzenekarai, mint a Grazsdanszkaja Oborona (Polgári Védelem)? A vokálokban időnként mintha némi viszockiji hatást éreznénk.
Sz. S.: Szerintem nálam csak azt lehet érezni, hogy igazából nem tudok jól énekelni. Ezért üvöltözök állandóan.
- A kétezres évek második felében feloszlottatok, csináltatok egy másik zenekart, a Rubelt, de a tagok nagy része ugyanaz volt.
Sz. S.: Igen, de a Rubelnek semmi köze nem volt a Leningradhoz, tiszta hard rockot játszottunk. De pár évre rá mégis kijött egy új Leningrad album, és visszatértünk.
- Nem ciki, vagy nem minősül provokációnak 2011-ben egy Lenin nevét viselő együttessel térni vissza a köztudatba? Mintha ő már Oroszországban sem lenne menő, Putyin is például gondolkodik, hogy le kéne bontani a mauzóleumot.
Sz. S.: Lenint manapság már nem nagyon ismerik a fiatalok. Leningrád viszont mint város, mindenki számára ismert a szovjet filmekből, erősen megvan az emberek emlékezetében, valamiért kötődnek hozzá, ez kell a népnek.
És a népnek valóban ez kellett, őrjöngő tömegek várták a színpad előtt Shnurovot és bandáját, akik elementáris, brutális erővel robbantak be a világzene színpadára. Nem is volt aztán másfél órán keresztül megállás, se a zenekarnak, se a közönségnek. Szinte mindenki egyszerre mozdult a zene ritmusaira, a tömeg egységes egésszé vált, egyesek orosz zászlókat lengettek, mások a padló gyanánt lehelyezett elemeket szedték föl, és azon emelték a magasba egymást. Szombat este így valósult meg a világbéke a fesztiválköztársaság Világzenei Nagyszínpadán.
Hanzelik Gábor-Németh Orsolya
Az interjú létrejöttéért hatalmas köszönet Marton László Távolodónak.