A könyv abból az ötletből született, hogy Klinau külföldi ismerőseinek tudjon vinni egy tisztességes albumot Minszkről, így először fotókkal dokumentálta a várost, majd ezekhez születtek az esszék. Egy titkos várost látunk itt, tele átjárókkal a háztömbökön, kis udvarokkal, palotákkal, parkokkal, proszpektekkel. - Németh Orsolya kritikája Artur Klinau Minszk. Az álmok Napvárosa című könyvéről.
A fehérorosz író, építész, performer, szerkesztő, képzőművész, Artur Klinau könyvét a kezébe véve könnyedén azt gondolhatja a mit sem sejtő olvasó, hogy egy minszki útikalauzba botlott. Azonban elég gyorsan kiderül, hogy erről szó sincs. Akkor viszont mi is valójában ez a könyv? Annyi biztos, hogy nem egy klasszikus értelemben vett útikönyv, részben viszont – már csak a szerző eredetileg építész mivoltából kifolyólag is – mégis csak egyfajta albuma a belarusz fővárosnak. Emellett ugyanakkor, ha akarjuk „történelemkönyv” is, hiszen, bár a teljesség igénye nélkül, de Fehéroroszország történelmének legmeghatározóbb pillanatai is megelevenednek lapjain. Harmadrészt pedig önéletírás, mivel a város különböző pontjaihoz, illetve az egyes (nyilván XX. századi) történelmi eseményekhez kapcsolódva Klinau saját életének állomásain is végigkalauzolja az olvasót. Vagy, ha úgy tetszik, nevezhetjük kiáltványnak is, a fennálló rendszer ellen tiltakozó, hazáját elhagyni kényszerült független művész manifesztumának.
