Petr Zelenka, cseh író, forgatókönyvíró drámáját a Szegedi Nemzeti Színház tűzte repertoárra. Február 4-én azonban Budapesten is játsszák a Thália Humorfesztivál keretében. A több cseh és nemzetközi díjjal elismert darabot Balikó Tamás rendezésében nézhetjük meg.
Bővebb információ a Thália színház honlapján:
Sławomir Mrożek lengyel drámaíró neve a magyar közönség számára is ismerősen cseng. Számos drámakötete jelent meg magyarul is, darabjai több színház repertoárjában is időről időre helyt kapnak. A Tangó talán a leghíresebb drámája, melyet szintén nem először mutatnak be Magyarországon.
Bővebb információ az Örkény színház honlapján:
http://www.orkenyszinhaz.hu/index.php/eloadasok/repertoar?view=szinlap&id=633
A 90-es évek magyar irodalomtörténetírásában és elméleti diszkurzusaiban szinte közhelynek számítanak azok az állítások, amelyek a szövegszerű eljárások elsődlegességét állítják a 70-es évek végétől formálódó magyar prózanyelv kapcsán. Ezek az állítások nemcsak arra figyelmeztetnek, hogy „bármely szövegnek csak más szövegekhez képest lehet értelme, hanem arra is, hogy itt sohasem a világ nyelvi rekonstrukciójával van dolgunk”, hogy „a nyelven kívül nincs eszközünk a világ megértésére és rögzítésére”, hogy „a szöveg olyan önállósult jelek láncolatává válik, amelyben a szónak nem a világ-, hanem a már elhangzott/leírt szavak általi megelőzöttsége lesz a meghatározó” (1).
Beszélgetés Oxana Jakimenkóval, a magyar irodalom oroszországi népszerűsítőjével.
Helyszín: Massoli Books&Café in Budapest (1072 Budapest, Nagydiófa utca 30.)
Időpont: 2013. február 2., szombat, 18:00
Bővebb információ: http://www.facebook.com/MassolitBudapest
Ukrajna, a kétezres évek eleje. Zsadan hőse, a bölcsész diplomával rendelkező, harmincas éveit taposó Hjera (tisztességes nevén Herman), egy nagyvárosban tengeti napjait, ahol haverjaival különböző bizniszekben utazva igyekszik fenntartani magát. Ez az életforma kiválóan meg is felel neki, ám egy nap telefonhívást kap isten háta mögötti szülőfalujából. Megtudja, hogy a bátyja se szó, se beszéd elutazott valahova (talán Amszterdamba?), így most a kisöccsön a sor, hogy tovább vigye az üzletet, amiről egyébként nem teljesen világos, hogy mit is takar. Hősünk neki is vág a nagy útnak, sőt, az eredeti terv szerint haverjait is viszi magával, akik közül az egyik ráadásul Hjera „munkaadója”, de ők menetközben föladják. Így aztán Herman egyedül érkezik meg szülőfalujába, ahol kiderül, hogy nem elég, hogy eltűnt a bátyja, még a helyi maffia is fenyegeti a benzinkutat; az tehát a nagy kérdés, hogy behódoljon-e nekik, vagy ne.
Reggel felébredtem és rájöttem: elvesztegettem az időt, nincs hova visszakozni. Képtelenségnek látszott egyszerűen kilépni a napfénybe, amely magabiztosan elárasztotta a szobát, és elhagyni a környéket. Éjszaka még megtehettem volna, de most már nem. Mindjárt egyszerűbb lett gondolkodni; felkeltem és öltözködni kezdtem, igyekezve nem felébreszteni Kocsát. Felvettem a harckocsizó gatyámat, találtam az ágy alatt egy nehéz katonai bakancsot, kicsit viseltes volt, de még egész használható. Gondoltam, jobb, ha ma ezt veszem fel, amennyiben véres összetűzésre kerülne sor.
Jefim Berezinko
A háborúval véget ért a civilizáció, és az emberek elfelejtették a régi ösztönöket és a régi bölcsességet. Ozeróba is különféle hírek érkeztek. A varsói gettóban állítólag két férfi lépett az esküvői baldachin alá. A sátán megszületett Auschwitzban, és füsttel borította be az egész földet. Az ozeróiak gyakran aggódva álltak ki a kunyhóik elé, és az eget kémlelték, nem hoz-e füstfelhőt feléjük a szél. A háború után Ukrajnában és egész Oroszországban rettenően elszaporodtak a patkányok, még a legöregebb aggastyánok sem emlékeztek ilyen áradatra.
Baj Ganjo a Bolgár Kulturális Intézetben!
A Baj Ganjo Európába megy című bolgár film kerül vetítésre a Bolgár Kulturális Intézetben. A 90-es évek egyik remekével emlékezünk meg Aleko Konsztantinovról és Georgi Kalojancsevről.
Időpont: 2013.január 29. (kedd) 18:00
Helyszín: Bolgár Kulturális Intézet, 1061 Budapest Andrássy út 14
Csak bolgár nyelven!
Rendező: Ivan Nicsev, forgatókönyv: Marko Sztojcsev, operatőr: Jacek Todorov, Georgi Nikolov, zene: Bozsidar Petkov, főszerepben: Georgi Kalojancsev, Sztojan Aleksziev, Filip Trifonov, Plamen Szirakov, Leda Taszeva és mások.
Bővebb információ: http://www.bolgarkultura.hu/
Kaszás Tamás: Pán-periféria tárgyemlékei című kiállítása a Platán Galériában.
Megnyitó: 2013. január 31. (csütörtök), 19.00
A kiállítást megnyitja Somogyi Hajnalka, független kurátor
Megtekinthető 2013. március 15-ig, keddtől péntekig 11.00 - 19.00 óra között.
Platán Galéria
Budapest, VI. Andrássy út 32.
Tarka borító, dél felé tartó gólyák, egyenruhás öregúr, sugárfertőzés veszélyét mutató jel, amelyről az ember akaratlanul is Csernobilra asszociál, tekintélyt parancsoló, erősen történelmi cím: A pátriárkák letűnt dicsősége. De valóban egy történelmi regényt tart a kezében az olvasó? Bizonyos szempontból – és amennyiben ragaszkodunk a jól bejáratott műfaji kategóriákhoz – akár annak is nevezhetjük Pavel Brycz regényét. Hiszen, ahogy az már magából a fülszövegből is kiderül, a történet átível gyakorlatilag az egész huszadik századon, legalábbis annak legfontosabb eseményein, az első világháborútól kezdve, egészen a csernobili atomkatasztrófa után időkig.
Főszerkesztő: Németh Orsolya
Szerkesztők:Borsi Klaudia,D.Á., Gajdos Nárcisz, Hanzelik Gábor, Máté András, Süpek Nóra, Vas Viktória
Grafika: Felvidéki Miklós
© Szláv TeXtus 2013-2023. Minden jog fenntartva. Az oldalon található összes tartalom a szerzők, az oldal vagy a kiadók tulajdonát képezi, mindennemű nyomtatott vagy elektronikus, részleges vagy teljes közlésük csak a fent említettek engedélyével lehetséges.
Elérhetőség: szlavtextus@gmail.com
