Többek közt a szerb kortárs festészet sokszínűségéből kaphatnak ízelítőt, akik augusztus 21-ig a budapesti Szerb Kulturális Központba látogatnak, és megtekintik a magyarországi művészeket tömörítő "Krug" Művészeti Egyesület és a belgrádi "Arte" csoport közös kiállítását. A lélegzetelállító festmények a "Krug" Egyesület hagyományos, az idén Budakalászon megrendezett – "360 fok" elnevezésű – művésztelepén születtek.
Az előző évekhez hasonlóan, az alkotótáborba magyarországi és szerbiai festőművészeket hívtak meg a szervezők azzal a céllal, hogy hidat képezzenek a két ország kultúrája között, illetve elősegítsék a magyarországi szerb kortárs alkotóművészet fejlődését. Így a „Krug” Művészeti Egyesület a magyarországi művészek mellett az idén is a belgrádi „ARTE” Művészeti Csoport alkotóit látta vendégül.
Anna Arutunyan orosz-amerikai újságíró igencsak nagy fába vágta fejszéjét: Az Európa Könyvkiadónál nemrégiben megjelent A Putyin-varázs. Isten, hatalom, korrupció Oroszországban című kötetében ugyanis arra vállalkozik, hogy megpróbálja megérteni és megmutatni Oroszország működését. Sikerült neki. A szerzőnő hosszú évek óta tudósít az orosz politikai élet eseményeiről, többek között a 
Azért nem, mert a Lazar asszonyait nem feltétlenül az ilyeneknek szánták – sajátom a legékesebb példa. Ez mindent elmond a regény legpozitívabb oldaláról: annak ellenére, hogy a magyar kiadás formátumra böhöm nagy, így buszon, vonaton nem tanácsos olvasni, lévén egy fékezésnél a könyv méreteinél fogva külön kinetikai tényezőként adódik saját súlyunkhoz, mégis fogjuk olvasni, ha szoktunk és tudunk olvasni a tömegközlekedésen, mert a szöveg olvasmányos. Teszi ezt könnyen, mert három vagy négy generáción átívelve mutatja be a huszadik századi orosz történelmet. Az ilyen könyvekkel is biztos Névát lehet rekeszteni, de mióta életben van az a maxima, hogy a saját identitásunk is szigorúan köthető a történelmi tudatunkhoz, illetve a horizonton valahol felsejlik a History channel nézettségi mutatója is (azzal, hogy a csatornát játékba hoztam, azt hiszem tisztáztam azt a kérdést is, hogy a történelem ellentétben a matekkal nem egy egzakt tudomány, mindenki úgy emlékezik rá, ahogy akar – és megint az identitás kérdésénél vagyunk). A cselekményszál kellős közepén egy sor orosz atomkísérlet áll, de nem kell rendkívül megijedni, a regényhez egyébként semmi köze a youtube-on szénné bámult Tsar bomb c. videóinak.
Az Atlantis kiadó, a ma már francia állampolgárként élő író, hivatalos, csehországi könyvkiadójaként bejelentette, hogy a könyv három része külön-külön is fűzödik az író eddigi munkásságához. A ’Slova’ (ford.: Szavak) című rész egy 1986-ban, francia nyelven megjelent művének,a Regény művészetének a végleges cseh verziója; a második rész, ’Pojmy’ (ford.: Elgondolások), az író által készített cseh fordítása A függöny címmel megjelent esszéjének; a ’Situace’ (ford.: Helyzetek) pedig a 2009-ben megjelent Une recontre (ford.: Találkozás) esszéjének egy részéből összeállított cseh nyelvű szöveg. „(...) Ennek a kis könyvecskének semmi köze, semmilyen tudományos diskurzushoz. Különböző rövid, emberi szituációk feletti elgondolásokból áll, melyekre magam törekedtem (első rész Slova), de különösen a művészeti regény a történelem során (második és harmadik rész: Pojmy és Situace).” – részlet az író ajánlásából a könyv borítóján. Milan Kundera, brünni származású, de 1975-ben Franciaországba emigrált esszéista, író, költő még ma is nagy port kavar a cseh irodalmi életben. A prágai tavasz után a kommunista párt ellehetetlenítette írói munkásságát, és egészen a bársonyos forradalomig tiltó listán szerepelt. A hatalom bukása után viszont már nem kívánt visszatérni szülőhazájába, ami miatt sokan a csehek közül elítélik. Eme kötete azért is nagy jelentőségű mert az író 1993 óta kizárólag francia nyelven publikált, és legújabb műveinek cseh fordítását sem hagyta jóvá (legszívesebben maga fordítja műveit). Hosszú idő után, korunk egyik legjelentősebb irodalomelméleti és filozófiai személyisége, ismét anyanyelvén szól hozzánk. 
Girl
A Visegrádi Keleti Partnerség Irodalmi Díj (VEaPLA) a V4 országok és a Keleti Partnerség országainak (Örményország, Azerbajdzsán, Fehéroroszország, Grúzia, Moldávia és Ukrajna) közös kulturális kezdeményezése.
A laborból pajkosan kikukucskáló Tesla