A Cseh Centrum és a Csodaceruza Magazin idén közös standdal várja a látogatókat a Könyvfesztiválon: #nemcsakkisvakond: kortárs cseh gyermekirodalom. Ezen a standon érdemes keresni a Könyvfesztiválon debütáló Csirimojó Kiadó (logójában egy olvasó nyuszival) első két kiadványát, két gyönyörű és különleges, ezúttal cseh gyerekkönyvet, de hosszú távú terveik között szerepel lengyel, szlovák és más szláv nyelvű mesekönyvek magyar kiadása is.
2018.04.19. 14:53
Egyszer volt, hol nem volt, kalandos útra indult egy egérke, egy borz és egy olvasó nyuszi
Címkék: programajánló cseh könyvbemutató gyerekkönyvek gyerekprogram Cseh Centrum Hanzelik Gábor Könyvfesztivál Peťovská Flóra Petr Stančík konyvfesztivál Csirimojó kiadó Tereza Vostradovská
Szólj hozzá!
2018.04.19. 09:13
matěj hořava: pálinka. prózák a bánátból (részlet)
Címkék: cseh könyvbemutató Typotex Kiadó matěj hořava Petovska Flóra
isten küldötte
Nem ajánlatos vihar idején a bánáti hegyekben járkálni: a villámok itt közel sem olyan közömbösek az emberek iránt, mint a szívélyes morva vagy bajor síkságon… A kocsmáros Marje két kislánya mesélte nekem egykor az iskolában, hogyan vitte el a nagyapjukat Isten küldötte: amikor a mezőről jött a viharban, vasvillával a vállán. Akkor hallottam először ezt a tiszteletteljes megnevezést: Isten küldötte.
Néhány évvel később Isten küldötte pont Marje kislányait vitte el. A vasárnapi ebéd után elmentek leszedni az első cseresznyéket; arra a kereszt utáni domboldalra, ahonnan már látni lehet a Duna sziklák közé szorított csillámló vizét. Szerbia felől hirtelen vihar támadt, és az (illatos, elázott, terebélyes fa alá bújt) lánykákat egy csapásra leterítette egy villám, (egy évvel később beleszédültem, amikor rájöttem, hogy épp arról a fáról szedem és eszem a cseresznyét; a cseresznyefa egy karcolással és egy letört ággal megúszta.) A temetésen az egész falu zokogott, beleértve a plébánost. A lovak két aprócska fehér koporsót húztak a kocsin a poros úton a hegyoldalban lévő krchovba; a méhek a délelőtti virágokon zümmögtek, az ég pedig kristálytiszta volt; a férfiak izzadtak, és nem diskuráltak menet közben, mint más funuszokon; a lánykáknak ki-kifordult a bokájuk a magas sarkú cipőkben; az asszonyok hamisan énekeltek, szörnyen hamisan… Csak nemrég mesélte el nekem Marje, hogyan talált rá (Istenem, pont ő!) a kislányaira: az arcocskájuk állítólag fehér volt, nem égett meg; csak a kis mellkasukon és a térdük alatt volt egy-egy piros folt; és (állítólag a többi villám sújtotta megboldogulthoz hasonlóan) kibújtak parádés vasárnapi cipellőjükből, amelyre már további útjuk során nem volt szükségük, de amelyet – Marje és az édesanyja – ennek ellenére két nappal később még a lábukra húzott, mielőtt a koporsóba helyezte őket…
Szólj hozzá!
2018.04.18. 12:17
Filip Springer: Miedzianka. Egy eltűnt város krónikája (részlet)
Címkék: lengyel riport könyvrészlet tényirodalom Mihályi Zsuzsa Filip Springer
Minden feltámadás
Preus kovácsműhelye és Reimann, a kereskedő háza alatt omlik be először a föld. Akkora kráter támad, hogy elférne benne egy lovas kocsi. Egy sor házon – Flabe péktől Friebe fodrászig – megreped a fal a beszakadt tárna miatt. Egy nap szügyig süllyednek a földbe a Franzky úr földjén ekét húzó lovak, és olyan rémisztő nyerítést hallatnak, hogy a közelben dolgozók a munkát otthagyva, falfehér arccal menekülnek a mezőről. Csak egy-két bátor ember akad, aki a lovak segítségére siet, menti az állatokat, a többiek messziről nézik a földből kilátszó lófejeket és az elképesztő, tölcsér alakú szakadékot körülöttük.
A babonásak szerint azért történt mindez, mert sok évvel azelőtt Kupferbergben egy férfi megölte a fi vérét. A testvéri vérontás hozta az átkot a városra. Két kőkereszt őrizte az eset emlékét, ezeket sziléziai szokás szerint maga a bűnös állította a Johannesdorfba vezető út közvetlen közelébe. Az egyiken olvasható MEMENTO felirat nem engedte, hogy a dolog feledésbe merüljön. Aki arrafelé nézett, minden alkalommal megpillantotta a kereszteket fűben. Ezért megszokták az emberek, hogy ne nézzenek oda. MEMENTO, „Emlékezz” – mintha minden szerencsétlenség, amely a zöldellő Kupferbergre szakadt az évszázadok során, csak könnyed előjáték lett volna a későbbi eseményekhez. Mintha ez a MEMENTO fi gyelmeztetne arra, hogy némelyik hibáért hosszú évszázadokig kell fi zetni. És sosem lesz kiegyenlítve a számla. Nem rendezkedett itt be a történelem, inkább kóborolt a környéken. A dombtetőn pöff eszkedő kis házak lakóinak perspektívájából olyan volt, mint egy fenevad, amely csak káoszt és pusztulást hoz, és sosem üdvös a jelenléte. Bátrak voltak. Gyáva ember nem tudott volna várost alapítani ilyen helyen. Egy gyáva nem hívta volna ki maga ellen pimaszul a természetet, nem kezdett volna vakondjáratokat vájni a köves dombhátba, drága ércek után kutatva a sötétben. Laurentius Angelus, a már-már legendás sziléziai bányászmester, a messzi Vallónia fi a lehetett a legbátrabbak között az első. Állítólag gazdag érclelőhelyeket tárt fel itt a tizenkettedik században. Ennél többet nem tudunk róla, lehet, hogy csak a képzelet gyúrta az ércbányászok között fagyos estéken keringő történetekből. Egyébként több eff éle, képzeletet megmozgató történet is volt, például az Ezüst Íjászról szóló monda, amely rettegéssel töltötte el a lengyelekkel ellenséges telepeseket. Ami biztos, az benne van a krónikákban. A XIV. század elején Albert der Baier de Cuprifodina in montanis, vagyis Albertus Bavarus volt a domb és a hozzá tartozó földek tulajdonosa. Talán az ő érdeme, hogy nem sokkal később már az ezüstbányászatról híres a környék. 1370-ben az akkoriban Cuprifodinának nevezett települést Albert egyik utóda, Heinrich Bavarus eladja a Świdnica-Jawori Fejedelemség egyik udvari lovagjának, Clericus Bolczénak. Ő épít kastélyt a közeli erdőkben, ezt a lengyelek később Bolczównak nevezik, a németek pedig Bolzensteinnek.
Szólj hozzá!
2018.04.17. 09:16
Kertész Noémi: "A lengyelség iskolája". A lengyel romantika gyermekirodalma
Címkék: lengyel Kertész Noémi Rézbong Kiadó Felczak-könyvek konyvfesztivál
A Rézbong Kiadó gondozásában jelenik meg Kertész Noémi "A lengyelség iskolája". A lengyel romantika gyermekirodalma című könyve. Bemutatója a Budapesti Könyvfesztiválon lesz április 21-én, szombaton, 12 órakor a B33 standon. A szerzővel Pálfalvi Lajos beszélget.
"A 18. század végén Lengyelországot az orosz, osztrák és porosz állam megszállta és felosztotta, a függetlenség 1918-as visszanyeréséig a lengyel ifjúság három különböző ország alattvalójaként nevelkedett, három különböző iskolarendszerben szerezte műveltségét. Ennek fényében különösen fontosnak tűnt, hogy lengyel identitásának alakítását olvasmányai is segítsék. A nemzeti hagyományok ápolása és feltárása, a lengyel nemzeti karakter meghatározásának igénye, a mind kulturális, mind pedig geográfiai értelemben egységes haza képének megőrzése, közös múltkép kialakítása – megannyi feladat, amit a 18–19. század fordulóján a lengyel szellemi elit magára vállalt és a gyermekek számára is érthető módon közvetíteni akart. Ennek egyik eszközévé vált a gyermekirodalom.
Szólj hozzá!
2018.04.13. 20:23
Szerb díszvendégség és szláv programok a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon
Címkék: orosz lengyel cseh szerb horvát szlovén szlovák könyvbemutató könyvfesztivál
Idén április 19 és 22 között kerül megrendezésre a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál a Millenárison. A fesztivál idei díszvendége Szerbia, és sok egyéb szláv vonatkozású újdonsággal, csemegével, programmal is találkozhatnak az érdeklődők, melyeket itt csokorba gyűjtöttünk.
Április 19., csütörtök
17.30–18.30, B1 stand
SZERB DÍSZVENDÉGSÉG
Milovan Danojlić életműve
Milovan Danojlić és Dragan Hamović írók beszélgetése
(Szerb Kulturális Minisztérium)
Április 20., péntek
Európa Pont, Millenáris, 10.00-17.00
EURÓPAI ÍRÓTALKOZÓ (Angol nyelvű program, szinkrontolmácsolással)
SZERB DÍSZVENDÉGSÉG
A mai délszláv irodalom és az európai irodalmi hagyomány
Résztvevők: Svetislav Basara, Laslo Blasković, Igor Marojević, Radoslav, Petković, Dragan Velikić és Vladislava Vojnović
Moderátor: Csordás Gábor
(10.00 – 11.30)
Beszélgetés EU irodalmi díjasokkal az európai irodalmi hagyományhoz való viszonyukról
Résztvevők: Ida Hegazi Høyer (Norvégia), Carolina Schutti (Ausztria),
Jelena Lengold (Szerbia), Janis Jonevs (Lettország), Szécsi Noémi (Magyarország)
Moderátor: Tarsoly Eszter
Szólj hozzá!
2018.04.11. 19:50
Mikes Kelemen orosz fordításban
Címkék: fordítás orosz könyvbemutató Mikes Kelemen Országos Idegennyelvű Könyvtár
Az Országos Idegennyelvű Könyvtár, az ELTE BTK Szláv és Balti Filológiai Intézet az MTA BTK Irodalomtudományi Intézetének XVIII. századi Osztálya és a Magyar XVIII. Század Kutató Társaság a XVIII. századi kutatásokat végző intézményekkel közösen rendezi meg Mikes Kelemen orosz fordításban megjelent kötetének bemutatóját az Országos Idegennyelvű Könyvtárban.
A bemutatott könyv:
Kelemen Mikes: Tureckije piszma, ford. Ju. P. Guszev, kiadja: Ju. P. Guszev, G. Tüskés, O. V. Khavanova, Moszkva, Nauka, 2017.
A könyvet bemutatják:Dukkon Ágnes, Józsa György Zoltán
Jurij P. Guszevvel, a mű fordítójával Dukkon Ágnes beszélget
Közreműködik: Csörsz Rumen István
A bemutatott könyv kedvezményes áron megvásárolható a helyszínen
Időpont: 2018. április 18., szerda, 17.00
Helyszín: Országos Idegennyelvű Könyvtár (Budapest V., Molnár u. 11., Rendezvényterem)
Szólj hozzá!
2018.03.26. 19:07
"Adjatok szabadságot a szónak!"
Címkék: orosz OIK Makszim Gorkij Bagi Ibolya Állami Gorkij Könyvtár
Március 28. Makszim Gorkij születésének 150. évfordulója, ennek alkalmából az író életének és munkásságának ellentmondásairól szóló előadást rendeznek az Országos Idegennyelvű Könyvtárban.
A megemlékezés különleges apropóját adja, hogy az OIK 1956-os alapításától kezdve 1990-ig az Állami Gorkij Könyvtár nevet viselte, és kezdetben orosz nyelvű közművelődési könyvtárként működött.
A rendezvényre egy olyan előadással készülnek a szervezők, amelynek célja, hogy rövid, de átfogó képet nyújtson Makszim Gorkij életéről, munkásságáról, és ellentmondásos megítéléséről.
Az előadó Dr. Bagi Ibolya a XIX.-XX. századi orosz irodalom kutatója, a Szegedi Tudományegyetem Orosz Filológiai Tanszékének címzetes egyetemi tanára.
Időpont: 2018. március 28., 16 óra
Helyszín: Országos Idegennyelvű Könyvtár, Rendezvényterem
(1056, Budapest, Molnár utca 11.)
Szólj hozzá!
2018.02.21. 10:04
Így neveld a köztársasági elnöködet
Címkék: szlovák Hanzelik Gábor Szlovák Intézet Cseh és Szlovák Filmkarnevál
Létezik az „Idősebb vagyok mint Szlovákia” feliratú póló, amivel elvileg a szlovákokat kellene heccelni, mintha a kor bármit is számítana. Nem sokat számít, de ha igaz is lenne, a helyzet az, hogy Szlovákia fiatal, de a pokolba járt oviba. És az Emberrablás ezeknek az óvodás éveknek állít emléket, ha egyéb esztétikai értéke nem is volna, emiatt is megéri megnézni.
A film ugyan nem mondja ki soha, de érdemes figyelni minden képkockára, ahogy egyre többet árul el arról, hogy kikről szól. A szálak mozgatói a Miniszterelnök, legyen most M., és a Köztársasági elnök, legyen most K., és a kettejük közötti politikai vita elsimításához bejön a képbe a maffiával szoros kapcsolatokat ápoló figura, akit önkényesen L.-nek rövidítek. L. tehát segít M.-nek megoldani a nézeteltérését K.-val (ha jól értettem, nem akart kinevezni valakit valahova), azzal, hogy felajánlja, hogy elraboltatja K. fiát.
Szólj hozzá!
2018.02.20. 15:21
Egy jó film rossz dolgokról
Címkék: cseh szlovák Léna Cseh Centrum Hanzelik Gábor Szlovák Intézet Cseh és Szlovák Filmkarnevál
Nehéz egy aktuális – sajnos örökké aktuális – témáról jól beszélni a művészet nyelvén. Mégis megkockáztatom, hogy a Léna című szlovák filmnek sikerül.
A Lénával az a baj, hogy úgy kellene írni róla, hogy nem mondjuk ki, mi történik benne. Hogy történetesen a tinédzser főhősnőt megerőszakolja a matek tanára. Merthogy ez nem a nagy happening a filmben, ez csak úgy megtörténik, és mivel nem tudtam, hogy erről fog szólni a film, ezért még az erőszakolós jelenet után is azt hittem, hogy nem is ez lesz a központi elem. Jó, persze a sokk beszélt belőlem is, de lám, ott van, lehet erről a témáról így is beszélni. Egyébként valószínűleg megtették már kismillióan, de itt van most egy szlovák film, ami lényegében képes akkora erőket megmozgatni a szexuális zaklatás, a szexuális erőszak, és annak áldozatait bemutatva, hogy hirtelen megértünk valamit. Megértjük a főhősnő barátnőjét is, aki azt kérdezi, hogy az miért nem sikított, és megértjük a főhősnőt is, aki egyszerűen nem tudott. Hogy az ilyesmi csak megtörténik, és annál rosszabb, minél inkább csak megtörténik.
Szólj hozzá!
2018.02.15. 13:48
Egy film arról, ami Keleten normális, avagy egyre jobb lesz a szlovák film
Címkék: film cseh szlovák Cseh Centrum Hanzelik Gábor Szlovák Intézet Cseh és Szlovák Filmkarnevál
A közelmúltban valahol Kelet-Szlovákiában történt az eset, hogy anya és lánya már nem józanul vezetve összekoccant, mindezt a saját utcájukhoz képest a szomszédos utcában. Mikor a riporter a kamerák kereszttüzében megkérdezte egyiküket, hogy és ez egyébként normális? – gondoljuk csak végig: a.) két nő koccan, b.) mindketten részegek, c.) anya és lánya, d.) a szomszéd utcában – akkor az azt felelte, hogy: aha, keleten normális.
És ha Kelet-Szlovákiában a rendkívüli a normális, akkor gyakorlatilag egy filmforgatókönyves paradicsom. A Határ című szlovák film ráérzett erre, és a kulturális háttérre rátett még egy lapáttal. Adott az ukrán határ, a cigicsempészek, és Brüsszel, aki nekik is el akarja rontani a játékukat Schengennel. És igen, ez a film erről is szól: egy szlovák film Schengenről, meg erről az egész modernizációs diliről, amit Pozsony annyival jobb ritmusérzékkel csinál, mint a többiek a tömbből. Kivéve persze a Keletet. Az mintha megragadt volna a mesék időtlenségében. És ha ez így van, akkor miért ne lehetne egy ízig-vérig halivúd szagú filmet csinálni a Keletről?
Lehet, tessék, itt van ez a film. Egyszerű, mint egy kőbalta: cigicsempészek, vámosok, terjeszkedni akaró ukrán maffia, fiatal szerelmesek Rómeó és Júlia stílusban, némi intrikálás minden szinten. Mert ha egy csempésznek nem csak cigarettát, de narkót és embert is kell csempésznie, miközben a lányát teherbe ejtette egy nem éppen az ő ízlésének megfelelő fiú, és még jön ez a schengeni határzár is, akkor simán van elég bonyodalmunk, hogy kihozzunk belőle egy jó sztorit. És nagyjából ennyiről szól a film, amibe belefért egy kis tragédia, egy kis humor, és rengeteg fura reakció a szereplők részéről, ami hol különlegességnek, hol következetlenségnek tűnik.
Szólj hozzá!
Főszerkesztő: Németh Orsolya
Szerkesztők:Borsi Klaudia,D.Á., Gajdos Nárcisz, Hanzelik Gábor, Máté András, Süpek Nóra, Vas Viktória
Grafika: Felvidéki Miklós
© Szláv TeXtus 2013-2023. Minden jog fenntartva. Az oldalon található összes tartalom a szerzők, az oldal vagy a kiadók tulajdonát képezi, mindennemű nyomtatott vagy elektronikus, részleges vagy teljes közlésük csak a fent említettek engedélyével lehetséges.
Elérhetőség: szlavtextus@gmail.com