A most először hivatalosan jelentkező sorozat lényege, hogy nem csak a szlávok írnak szlávokról (vagy bármi egyéb másról), de néha nem szlávok is. Amennyiben a tárgyalt téma fontos, a szöveg jelentős része szól szlávokról, és a szláv téma tartalmilag releváns, úgy gondoljuk érdemes lehet írnunk róla. Ennek keretein belül először Laurent Binet nemrég magyarul is megjelent HHhH című regényéről írunk először. Amennyiben Önök, az olvasók, olyan szöveget, regényt, írást, novellát, bármit találnak, amit nem szláv írt (azokat még talán győzzük követni), de szlávokról szól, szívesen vesszük, ha értesítenek, vagy akár írnak róla ezen sorozat keretein belül.
Laurent Binet valójában nem cseh, nem szlovák, és még szlávnak sem lehetne mondani, egyszerűen csak írt egy regényt „szláv” témában, és kapott rá egy Goncourt díjat. Ez azért érdekes egy alapvetően szláv irodalmakkal foglalkozó blognak, mert Binet témája olyasmivel foglalkozik, ami egy vagy akár több létező szláv irodalom egészének kardinális kérdést jelent, ezt nagyon egyszerűen úgy lehetne összefoglalni, hogy eredendően gyávák-e a csehek, vagy sem? Egy olyan kérdés, amire nem lehet csak úgy, egyszerűen válaszolni, gyanítom Binetnek eszébe sem jutott, hogy valójában ez is benne van a szövegében.
Fotó: Esby/Wikipedia