Tiha Klara Gudac, zágrábi producer, családi dokumentumentumfilmje nyerte el idén a Szarajevó Szíve díjat. Elsőfilmes témájául egy a volt Jugoszlávia országaiban még mindig érzékeny témát választatott: a hírhedt politikai bebörtönzést a horvát Alcatrazban, melyet – mint az számára is csak nemrég derült ki – saját nagyapja is megjárt.
Goli otok egy sziget az Adriai-tengerben Rábtól nem messze. Nevét azért kapta mert alig található rajta némi élővilág (’goli’ jelentése: meztelen, csupasz), a sziget teljesen lakatlannak számított. Legalábbis az első világháború idejéig, amikor a Keleti frontról kezdtek el hadigfoglyokat ide küldeni. Később, 1949-ben az elítéltekkel építetett ki férfi börtönt és munkatábort a szigeten a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársasági. Politikai foglyokat, sztálinistákat, antikommunistákat, nacionalisták, Szovjetunió-barátokat és mindenkit, aki útjában állt a hatalomnak ide deportáltak. Goli otokon történt brutálitás és megaláztatás még Tito halála után is tabu témának számított. A ’80-as évek végétől kezdve jelentek meg vallomások, filmes beszámolók a szigeten történt eseményekről, de még mindig nem tudni biztosan, hogy hányan lelték halálukat a szigeten.
Tiha K. Gudac intim hangvételű filmjében gyermekkorának kérdéseire kap választ – miért volt nagypapa teste tele hegekkel, és miért volt tilos a múlt egy részéről beszélni? A téma egy nemrég leközölt cikk kapcsán merült fel, melyben megjelent néhány, a Goli otoki munkatábort megjárt túlélő, akik között számos családi barátjuk nevét is felfedezte a rendezőnő. Ezek után Tiha kérdőre vonta édesanyját és nagynénjét, így a család beleegyezett, hogy elmesélik a szeretett nagypapa történetét. Egy kikötésük volt csupán - egyetlen egyszer fognak beszélni neki életük legszörnyűbb éveiről, és soha többé. Így adta magát, hogy a producerből forgatókönyvíróvá és rendezővé avanzsálja magát a horvát filmes. Az idő rövidsége és pénzhiány miatt, néha magának kellett kezébe vennie a kamerát, de így is sikerült méltón bemutatni családjának elhallgatott történetét. A filmmel nem csak nagyapjának, de azoknak a családoknak is feloldozást ad, akik félelemből, szégyenérzetből, vagy a felejtés végett hasonlóképp hurcolják magukkal súlyos titkukat az elmúlt hatvan évben.
Hrisztov Radmila