Lehet, hogy, Abházia egy tisztázatlan státuszú, sokak által el nem ismert ország, de az orosz Kaukázus ezen pontján a hazafiasság annál mélyebben gyökerezik. A Fekete tenger partján fekvő szakadár köztársaság sokáig a szerencsés szovjet menekültek idilli menedéke volt, mára viszont a fejedelmi szállodák helyén csak poszt-kommunista romok maradtak. Abházia sportminisztere, Rafael, mindezek ellenére bizakodó. Annyira hisz például abban, hogy a titokzatos nemzetközi tornának hála, amit épp szervez, a számára oly kedves anyaország végre felkerül a térképre, hogy közben még arról is megfeledkezik, hogy a felesége éppenséggel egy külföldi. Natasha, a büszke opera-énekesnő feladta otthonát, és orosz kislányát is maga mögött hagyva vágott neki az új életnek. De a beilleszkedés nem könnyű, ráadásul Rafael „sport” eseményével is egyre több a komplikáció – így a fényes jövőre és a nemzeti büszkeségre is árnyék vetül.
2014.09.19. 15:27
Dominó hatás - Elwira Niewiera és Piotr Rosołowski filmje a Budapest Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztiválon
Címkék: film lengyel Elwira Niewiera Piort Rosołowski BIDF
Szólj hozzá!
2014.09.18. 08:34
Ajvariáda Deszken
Címkék: fesztivál ajvár Hrisztov Radmila Deszk szerb
Bár a nyárnak már hivatalosan vége, és a fesztivál szezon is lefutott, a szerbek híresek arról, hogy mindig van ok az ünneplésre. Miért lenne ez másképp a magyarországi szerb közösséggel? Idén negyedik alkalommal rendezik meg Deszken az Ajvár Fesztivált, más néven Ajvariada-t. A program egész napos és ingyenes, összetétele egyaránt nyújt szórakoztatást családosoknak és baráti társaságoknak. Ha esetleg még nem lenne ötlete arra, hogy mit csináljon most szombaton, szeptember 20-án...
Deszk község (szerbül és horvátul Deska) Szegedtől 9 km-re található. A településen élő lakosság 5%-a a szerb kisebbséghez tartozónak vallja magát, és ez nem csupán a népszámlálásnál látszik meg, de bizony az itteni szerb közösség aktivitásán is. A falu életének fontos mozgatórugója a BÁNÁT szerb kulturális egyesület, melyet 1948-ban alapítottak meg. Céljuk eredetileg a nyelv és a hagyományok ápolása és fenntartása, melyet ma is nagy gonddal végeznek (pl. szerb néptánc együttese is van), de ezen kívül igyekeznek a laikusokat is bevonni a kisebbség mindennapi életébe. Így történt, hogy négy évvel ez előtt felmerült egy gasztronómiai fesztivál ötlete.
A közösség választása az ajvár nevű tradicionális balkáni ételre esett, mely egy sült paprikából, padlizsánból és fokhagymából készített köret. Természetesen a recept és maguk a pontos hozzávalók országról országra kicsit mások, de már biztosan találkozhatott vele az, aki evett igazi, balkáni csevapcsicsázóban.
Szólj hozzá!
2014.09.17. 12:55
A Teatr Walny Hamletje az Ördögkatlanon
Címkék: színház Hamlet Felvidéki Eszter Ördögkatlan Fesztivál Katarzyna Sitko Teatr Walny Adam Walny
Mindenkinek akinek csak kevés köze is van a színházhoz megvolt-megvan a maga x számú Hamletje, mert vannak szövegek, amelyek lépten-nyomon szembejönnek velünk, és amelyek kikophatatlanul és folyamatosan jelen voltak és vannak kőszínházak és alternatív társulatok repertoárjaiban egyaránt, de közülük alighanem csak néhány előadásra emlékezünk.
Én eddigi életem során háromszor futottam bele úgy a drámairodalom megunhatatlan klasszikusába, hogy nemcsak érdektelenül elmentünk egymás mellett, de találkozás történt. Örökre emlékezetes marad a litván Meno Fortas társulat vendégjátéka Eimuntas Nekrošius rendezésében, melyben egy ismert litván rocksztár, Andrius Mamontovas alakította a dán királyfit, a következő ilyen „koccanás” pedig a krétakörös hamlet.ws volt... És íme egy újabb, számomra nagy meglepetés, Adam Walny és a Walny Színház (Teatr Walny) Hamletje – bábelőadásban, az Ördögkatlan Fesztiválon. Koncentrált, komor tónusú, de lenyűgöző vizuális formába öntött darab, melyben nagy szerep jut a csendnek, a víznek, a színeknek.
Szólj hozzá!
2014.09.16. 08:36
A Szerb Kultúra Hónapja
Címkék: film koncert irodalom szerb kiállítás divatbemutató gyerekprogram Szerb Kulturális és Dokumentációs Központ Szerb Kultúra Hónapja
Már péntek óta tart a Szerb Kultúra Hónapja, aki eddig lemaradt, még mindig sok érdekes program közül válogathat; Budapesten csakúgy, mint sok vidéki városban.
Szeptember 16., 18:00
Budapest, Szerb Kulturális Központ (VI.ker. Budapest, Nagymező u. 49.)
Megnyitja kapuit Budapest egyetlen szerb mozija
Szeptember 19.
Budapest, Szerb Kulturális Központ (VI.ker. Budapest, Nagymező u. 49.)
19:00 “Decade” Jelena Drobac tervező kiállítása
20:00 A “Montevideo 2″ című játékfilm vetítése
Szeptember 20.,18:00
Budapest, Művelődési Ház-Eötvös 10 (VI. ker. Budapest, Eötvös utca 10.)
Ivan Grlić (Belgrád) fotókiállításának megnyitója
***
Szeptember 20. 14:00
Battonyai Szerb Általános Iskola (Hunyadi utca 54.)
A Joakim Vujić munkásságának szentelt kiállítás megnyitója
***
Szeptember 20., 16:00
Hercegszántó
A Sava Šumanović Sidi Hagyományőrző Művészeti Egyesület fellépése
***
Deszk, Szent Száva Szerb Kulturális Központ
Kiállítás: A bánáti szerbek etnográfiája
Tradicionális szerb ételek készítése – Ajvár fesztivál
***
Szólj hozzá!
2014.09.15. 16:00
MICHAL MILAN HARMINC - kiállítás a Szlovák Intézetben
Címkék: kiállítás szlovák Szlovák Intézet
Michal Milan Harminc címmel nyílt kiállítás a budapesti Szlovák Intézetben, mellyel a szlovák építészet alapítójára emlékeznek. Ezzel egy időben került bemutatásra az építész életművét bemutató angol-szlovák kétnyelvű monográfia is.
A Szlovák Intézet, a vajdasági Szlovák Kultúra Intézete a Pozsonyi Szlovák Műszaki Egyetem Építészeti Kara és a Trio Publishing Bratislava szervezésében került sor a szlovák építészet atyjának tartott Michal Milan Harminc(1869-1914) életét bemutató, Harminc című kiállításra. Ezzel egy időben egy kétnyelvű angol-szlovák monográfiát is bemutattak.
A kiállítás kurátora Jana Pohanicova, építésztörténész.
A kiállítás október 19-ig tekinthető meg.
Helyszín: Szlovák Intézet (1088 Budapest, Rákócszi út 15.)
Bővebben az építészről (szlovák nyelven)
Szólj hozzá!
2014.09.15. 09:00
„Több olyan szerzőre lenne szükségünk, mint Zsadan” - Interjú Andrij Drozda irodalomtörténésszel
Címkék: ukrán Vas Viktória Lviv Andrij Drozda
Bruno Schulz nyomát követő ukrajnai kalandozásunk során ellátogattunk Lviv (Lemberg) városába is. Ennek az útnak a gyümölcse a következő interjú. Andrij Drozda irodalomtörténésszel beszélgettünk a kortárs ukrán irodalomról.
Véleményed szerint kik a kortárs ukrán irodalom legfontosabb alakjai? Kik manapság a legnépszerűbb szerzők?
Lina Kosztenkóval kezdeném a sort, aki egyfelől az ukrán költészet történetének kiemelkedő alakja, de még ma is igen nagy hatású alkotó. Kosztenko a „hatvanasok” nemzedékéhez (sisztdeszjatniki) tartozó, disszidens költő volt a szovjet időkben. Az összegyűjtött verseit tartalmazó kötet ma már persze az igazi bestsellerek közé tartozik nálunk, és még a fiatalabb nemzedékek is nagyra értékelik az írásait. De a prózai debütálása nagy botrányt okozott. Bár a regény az eladási listák élére került, sok olvasó csalódott volt, a kritikusok pedig erősen támadták a könyvet. A regény olyan éles kritikai fogadtatást kapott, hogy az írónő úgy döntött, el sem jön Lvivbe a könyv promóciós turnéja során. Még most is a csúcson vannak a 80-as évek végén és a 90-es évek elején indult szerzők: Jurij Andruhovics, Szerhij Zsadan, Okszana Zabuzsko. A fiatalok közül azt hiszem Ljubko Deres eléggé népszerű. Ő egy fiatal író, aki egyfajta tinédzser-ezoterikus irodalmat ír, némi misztikummal, sőt akár science-fictionnel megspékelve. Ezt inkább populáris irodalomnak nevezném. Néhány európai országban is fordították a könyveit, Németországban, talán Franciaországban is, és persze Lengyelországban. És természetesen ott van Marija Matiosz, aki némileg hagyományos módon ír. Édes Daruszja (Szolodka Daruszja) című regénye szorosan kapcsolódik az ukrán történelemhez, a második világháború utáni nyugat-ukrajnai kommunista időszak tragédiájával foglalkozik. Az elnyomott családok tragédiájáról ír, akiket Szibériába száműztek, vagy az orosz kommunista megszállás ellen irányuló ellenállási mozgalmak során gyilkoltak meg. A regény megjelenése hatalmas esemény volt nálunk. Azt is mondhatnám, hogy ez a volt az utóbbi tíz év egyik legnépszerűbb regénye. Talán megemlíteném még a prózaíró Vaszil Skljar nevét, aki Fekete holló (Csarnij Voran) címmel írt egy történelmi regényt a közép-ukrajnai ellenállásról a 20-as évek végén, 30-as évek elején, vagyis az ukrajnai nagy éhínség, a holodomor idején.
Szólj hozzá!
2014.09.12. 10:16
Nyelvtanfolyamok a Cseh Centrumban
Címkék: nyelvtanulás tanfolyam cseh Cseh Cemtrum
Ma még lehet jelentkezni a Cseh Centrumban szeptember 22-én induló nyelvtanfolyamra, kezdők, középhaladók és haladók részére is indul kurzus.
A tanfolyamok háromhavonta, kis létszámú csoportokban (6-10 fő) indulnak 12 alkalommal, heti 2 x 45 percben, hétfőn és kedden 16:30 - 20:00 között.
1. trimeszter időpontja: 2014. szeptember 22. – december 8.
2. trimeszter időpontja: 2015. január 5. – március 23.
3. trimeszter időpontja: 2015. március 30. – június 15.
Egy tanfolyam időtartama: 24 óra – hetente egyszer 2 óra (1 óra = 45 perc).
(Az ünnepekre eső tanórák a tanárokkal egyeztetett időpontban kerülnek bepótlásra.)
Szólj hozzá!
2014.09.11. 10:00
Jó reggelt, Belgrád!
Címkék: szerb házasság Belgrád Hrisztov Radmila Dušan Radović
Minden kornak és minden városnak megvan a maga emblematikus figurája, akire még évtizedek múlva is emlékezünk, és akinek szavai, úgy látszik sohasem vesztenek aktualitásokból. A ’80-as évek Belgrádjában az emberek látták, hogy ami történik körülöttük az abszurd, de senki sem mert róla beszélni, hát még megkérdőjelezni. Egy embert kivéve – Dušan ’Duško’ Radović újságíró, publicista, költő és író minden hétköznap reggel, a Beograđanka-nak (ford. belgrádi lány) elkeresztelt toronyépület 21. emeletéről mondta ki azt az éterbe, amit mindenki csak gondolt. Augusztus 16-án volt 30 éve, hogy elhunyt.
Fotó:Alexmilt/Wikipedia
Dušan Radović – mindenki csak Duško néven emlegeti a mai napig – meghatorozó alakja a szerb köztudatnak, hiszen rögtön a kisiskolás olvasókönyvekben is jelen van. Niš városában született 1922-ben, akkor még a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság területén. Korai életéről keveset lehet tudni, de annál több nyomot hagyott maga után az utókornak. Duško Radović rendszeresen írt a ’Borba’ (ford. harc) jugoszláv kommunista újságnak, valamint szerkesztője volt a ’Pionirske novine’ úttörőlapnak, és a ’Poletarac’ gyermekújságnak is. Ez utóbbi aztán rádió és televizió programmá nőtte ki magát a Belgrádi Televíziónál, melyek szintén gyerekeknek szóltak, és egy gyermek előadásokat játszó színházat is létrehozott. Költőként gyerekverseit fantasztikus történetek és játékos nyelvezet jellemzi. Mivel a kisiskolások könnyen megjegyezték ezeket a rímeket számos versét megzenésítették, és a mai napig is az iskolai gyerekkórusok repertoárját ékesítik. Nagyra tartotta a fiatalokat, bízott a gyerekekben, a diákokban, mert szerinte a szebb jövő az ő kezükben volt. Gyerekverseit másképp is lehet olvasni, és a figyelmesebbek a követekző generációnak szánt üzenetet is észrevehetik a játékosság mögött. Ezért nem meglepő, hogy halála után egész Szerbia területén általános iskolákat neveztek el róla.
Szólj hozzá!
2014.09.10. 10:32
Lengyel és orosz stand a 15. Nyelvparádén
Címkék: orosz lengyel Lengyel Intézet Millenáris Orosz Kulturális Központ Nyelvparádé
Szeptember 12-14. között már 15. alkalommal rendezik meg a Millenárison Magyarország legnagyobb nyelvtanulási vásárát, a Nyelvparádét.
A nyelvparádén hazai és külföldi nyelviskolákkal, nyelvkönyvkiadókkal,nyelvi utaztatókkal találkozhatnak az érdeklődők. Megismerhetnek külföldi és on-line tanulási lehetőségeket, nyelvvizsgarendszereket, bemutató órákon vehetnek részt, illetve próbavizsgát tehetnek.
A Nyelvparádén ott lesz a Lengyel Intézet, akik a Lengyel Idegenforgalmi Szervezettel állítanak közös standot, az Orosz Kulturális Központ, illetve a Russian Language Coureses kiadó.
A belépés díjtalan.
Bővebb információ:
www.nyelvparade.com
www.lengyelintezet.hu
www.ruscenter.hu
Szólj hozzá!
2014.09.09. 09:18
Goli / Naked Island -Hatvanéves titokról hullt le a lepel a 20. Szarajevói Filmfesztiválon
Címkék: film horvát bosnyák Szarajevói Filmfesztivál Hrisztov Radmila Tiha Klara Gudac Goli Otok
Tiha Klara Gudac, zágrábi producer, családi dokumentumentumfilmje nyerte el idén a Szarajevó Szíve díjat. Elsőfilmes témájául egy a volt Jugoszlávia országaiban még mindig érzékeny témát választatott: a hírhedt politikai bebörtönzést a horvát Alcatrazban, melyet – mint az számára is csak nemrég derült ki – saját nagyapja is megjárt.
Goli otok egy sziget az Adriai-tengerben Rábtól nem messze. Nevét azért kapta mert alig található rajta némi élővilág (’goli’ jelentése: meztelen, csupasz), a sziget teljesen lakatlannak számított. Legalábbis az első világháború idejéig, amikor a Keleti frontról kezdtek el hadigfoglyokat ide küldeni. Később, 1949-ben az elítéltekkel építetett ki férfi börtönt és munkatábort a szigeten a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársasági. Politikai foglyokat, sztálinistákat, antikommunistákat, nacionalisták, Szovjetunió-barátokat és mindenkit, aki útjában állt a hatalomnak ide deportáltak. Goli otokon történt brutálitás és megaláztatás még Tito halála után is tabu témának számított. A ’80-as évek végétől kezdve jelentek meg vallomások, filmes beszámolók a szigeten történt eseményekről, de még mindig nem tudni biztosan, hogy hányan lelték halálukat a szigeten.
Szólj hozzá!
Főszerkesztő: Németh Orsolya
Szerkesztők:Borsi Klaudia,D.Á., Gajdos Nárcisz, Hanzelik Gábor, Máté András, Süpek Nóra, Vas Viktória
Grafika: Felvidéki Miklós
© Szláv TeXtus 2013-2023. Minden jog fenntartva. Az oldalon található összes tartalom a szerzők, az oldal vagy a kiadók tulajdonát képezi, mindennemű nyomtatott vagy elektronikus, részleges vagy teljes közlésük csak a fent említettek engedélyével lehetséges.
Elérhetőség: szlavtextus@gmail.com