Újabb kötettel bővült a lengyel-magyar történelmi kapcsolatokat bemutató művek sora. Lagzi István: Lengyel katonák evakuációja Magyarországról 1939-1941 című könyve levéltári anyagok és személyes visszaemlékezések nyomán kutatja a második világháború időszakát. A kötet bemutatójára a Lengyel Intézetben kerül sor.
Időpont: 2015. szeptember 24. (csütörtök), 18.00
Helyszín: Lengyel Intézet (Budapest, Nagymező u. 15.)
A szerzővel Cséby Géza író, műfordító beszélget.
A kötetről Szakály Sándor professzor ajánlásának részletét idéznénk:
"Kik és hogyan szervezték meg a legális és illegális "ország elhagyást", mit tettek a magyar hatóságok, voltak-e konfliktusok a menekülttáborokban lévő lengyelek és magyarok között, hányan és miként próbáltak segíteni és milyen ütközéseket vállalt a magyar diplomácia a Német Birodalommal a lengyelek érdekében? Kérdések, amelyek egy részére már sokszor és sokféle válasz fogalmazódott meg, és most újabb, alapos és hiteles válaszok születtek.
Lagzi István magyarországi és lengyelországi levéltári kutatásokat folytatott, dokumentumok százait nézte át, interjúkat készített már/még akkor, amikor még voltak, akik hitelesen emlékezhettek.
Könyve megkerülhetetlen mindazok számára, akik a második világháborús évek magyar-lengyel/lengyel-magyar kapcsolatait kutatják, avagy csak érdeklődnek aziránt, hogy a fenyegető nagyhatalmi szomszédságban - hitleri Német Birodalom, sztálini Szovjetunió - létező Magyarország, annak polgári, katonai hatóságai és az emberek miként voltak képesek megőrizni a sokszor és sokat emlegetett barátságot a sokat szenvedett lengyelek irányába és mit tettek, vállaltak azért, hogy az hosszú időre fenn is maradjon."
Forrás: Lengyel Intézet
EWA THOMPSON: Közép-Európa története mint posztkolonialista elbeszélés
„Amennyire nem polonistaként, hanem irodalomkritikusként és esztétaként meg tudom állapítani, jelentős vállalkozás Pálfalvi Lajos életrajzi monográfiája Witold Gombrowiczról, a huszadik század egyik legjelentősebb, a lengyel irodalmi kánont belülről kritizáló lengyel irodalmáráról. Nemcsak azért fontos munka ez, mert magyar nyelven igen kevés tanulmány foglalkozik e kimagasló tehetséggel, hanem azért is, mert Pálfalvi könyve általános tanulságokkal is jár, többek között az irodalomtörténet-írás módszertanával, az irodalom társadalmi szerepével, a modernizmus belső dinamikájával és a közép-európai irodalmak sajátos természetével kapcsolatban is.
„Már mindent kidaloltak, / s jóval előttem, régen. (…) Gyűjtögetem szavainkat, / és újrázom a létet.”
Marin Georgiev (1946, Bivolare falu) eddigi életművét 19 saját kötet fémjelzi. Verseskönyvei: Szelo (Falu, 1975),