Szláv Textus: Kérlek, pár mondatban mutasd be a zenekart, milyen zenét játszotok, kik a tagok?
Urkom Aleksander: A zenekar neve Babaroga, amely egy mitológiai lény – boszorkány, vasorrú bába. A szláv mitológiában mindenhol felbukkan, talán Baba Jagaként ismertebb itthon. Szerettük volna, ha egy tipikus szerb, ősi, mitológiai lény adja a nevünket, így esett rá a választásunk.
Elsősorban a volt Jugoszlávia rock műfajnak a kiemelkedő zenéit játszuk (más néven ex yu rock). A tagok vegyes háttérrel rendelkeznek, a basszusgitárosunk magyarországi szerb - Đurić Milan, aki egyébként a Szerb Kulturális Központ igazgatója, de festőként és grafikusként is ismert. A dobosunk, Pásztor János, magyar, egyébként ügyvéd és mellesleg a sógorom is – a nővérem által ismerkedett meg a szerb kultúrával és zenével. Takács Alfréd, az énekesünk, egyetemi hallgató az ELTE szerb szakán végzi minoros tanulmányait. És végül itt vagyok én is (Urkom Aleksander), aki létrehoztam a zenekart, én gitáron játszom és háttérvokálozom, civilben pedig az ELTE BTK szerb szakán vagyok egyetemi adjunktus.
Sz. T.: Hogyan és mikor indult a zenekar? Honnan ismeritek egymást, és miért döntöttetek úgy, hogy összeálltok?
U.A.: A zenekar 2018. márciusában indult. Egy nagyobb rendezvény utáni bulin néhányan a csapatból úgy döntöttünk, hogy ideje megváltoztatni az erőviszonyokat Budapesten, ami a balkáni zenét illeti. Ma Budapesten, de talán Magyarországon is a Babaroga az egyetlen zenekar, amelyik ilyen zenét játszik. Rengeteg olyan zenekar létezik, amelyik a népi zene irányában mozog, a turbo folk műfajról ne is beszéljünk... Sok köztük a tipikus lakodalmas zenekar, de akad azért komolyabb is. Viszont, ez a helyzet egy ferde képet mutat a balkáni zenéről. Elsősorban azok szemében, akik nem vették a fáradtságot, hogy jobban megismerjék a balkáni kultúrát, könnyen úgy tűnhet, hogy a csevap és harmonika mellett nem létezik, és soha nem is létezett, más zenei műfaj az ex-Jugoszláviában. Ez körülbelül olyan, mint amikor az átlagember a szerbeket Kusturica Macskajaj c. filmjének a szereplőivel azonosítja. Pedig olyan, a rock műfajába sorolható együttesek, zenék, dalok keletkeztek a Balkánon, hogy a méltán ismert magyar ’60-as, ’80-as évek könnyűzenéje is eltörpül mellette. És erről a magyarok nem tudnak semmit. Az a hivatásunk és feladatunk a zenekarral, hogy ezt megmutassuk a magyar közönségnek. Ezért gondoljuk, hogy van egy piaci rés, akiknek ez a zene érdekes és élvezetes is lehet.
Sz.T.: Vannak-e saját dalok? Kik / ki írja őket?
U.A.: Amikor elkezdtük ezt az egészet – természetesen, mint minden fiatal zenekar – feldolgozásokkal kezdtünk. Azért ma is elsősorban feldolgozásokat játszunk, de már a saját szerzeményeinkkel is foglalkozunk. Ezek jelenleg az ’alkotói műhely’ fázisában vannak. A következő koncerten már saját számaink is lesznek a repertoárban, természetesen szerb nyelven. A zenét és a szöveget elsősorban én írom, valószínűleg azért, mert van némi tapasztalatom mindkettővel.
Sz. T.: Főképp kiknek szólnak a dalaitok, kik mennek a koncertre, és kiket szeretnétek még elérni?
U.A.: A közönségünk széles spektrumú. Természetesen azoknak lehetünk érdekesek, akik ezt a zenét már valamilyen formában ismerik, mert a volt Jugoszlávia tagállamaiból érkeztek, de szeretnénk megszólítani a fiatalabb generációt is. Mindenekelőtt azért mert nem bírjuk nézni, hogy a mai mainstream, üres, semmitmondó, ’yolo’ zene megszállottjai – pedig az nem minőségi zene. Aztán itt van a magyar közönség, aki csak Kusturicára és Boban Marković zenéjére képes gondolni, amikor a Balkánra tekint, pedig ők csak az egy részei egy gyönyörű építménynek, csupán mellékpillérjei vagy berozsdásodott kapui.
Eddig a koncertjeinkre ezekből a csoportokból érkezett a közönség, de célunk növelni a számukat. Tervünk az, hogy negyedévente vagy félévente nagy közönség előtt koncertezzünk.
Sz. T.: Vannak-e egyéb hosszútávú célok a zenekar életében? Lemez? Külföldi fellépések?
U.A.: Mivel most a saját szerzeményekkel is jelentkezünk, természetesen rövid időn belül szeretnénk ezeket stúdióban felvenni, de gondolkodunk néhány klipben is, aztán ha érdeklődés mutatkozik rá, akkor akár külföldön is szívesen fellépnénk. Szeretnénk rendszeresen koncertezni, és lassan, de biztosan a fesztiválokat is szeretnénk megcélozni.
Sz. T.: Mikor lesz a következő fellépés?
U.A.: Az utóbbi hónapokban volt egy kis pihenő, ugyanis Alfréd igazoltan volt távol Szerbiában (hol máshol?). Remélem, azért tanult is ott, a sok más roppant fontos tennivalója mellett. János pedig szó szerint pihenésre kényszerült, de újra erős, és üti a cájgot, március 8-án már meg is leptük a hölgyeket egy koncert erejéig.
Tervben van május 1-én egy koncert a Budapest szívében található 400 bárban, aztán vannak felkérések Szerbiába és Németországba, azokat majd átgondoljuk, és mindenről időben tájékoztatjuk a közönséget. Érdemes követni a Babaroga Facebook oldalát is. Az új koncertekre tervezünk eddig még nem játszott feldolgozásokat, és természetesen, Babaroga dalokat is.
