Sok összegzés készült már a világon fellelhető fura húsvéti szokásokról, de kevés olyan, ami csak a szláv régiókra koncentrált volna. A teljesség igénye nélkül választottunk ki párat, amelyek kevésbé ismertek, vagy ismertek, de nem ennyire részletesen. Ezzel a kis listával kíván a Szláv Textus csapata kellemes Húsvétot (azoknak, akik most ünneplik)!
Horvátországban nagyon régi hagyománya van a tojásfestésnek. Ezeket a hímes tojásokat pisanicanak hívják, és készíthetőek agyagból vagy fából is, amelyeket tojás alakúra formálnak. Ezeket a különböző növényi, állati és keresztény motívumokon kívül tipikus horvát mintákkal (horvát egybefonodó minta, címer) is díszitik vagy népdal részleteket írnak rájuk. A szerelmesek szívecskéket és gerléket festenek rá vagy szerelmes üzeneteket írnak a húsvéti tojásokra egymásnak. Ilyen üzenet például: „ovo se jaje za poljubac daje” (ford. ezt a tojást egy csókért adom).
A képen egy Zágráb főterén kiállított hímes tojás 2009-ből:
Csehországban a Nagycsütörtököt Zelený Čtvrtek-nek, azaz zöld
csütörtöknek hívják. Az elnevezés egy félrefordítás eredménye, amely során a német Greindonnerstagból Gründonnerstag lett. Ezen a napon szokás fogyasztani valami zöld színű élelmiszert, mondjuk spenótot vagy zöldborsót, hogy egész évben egészségesek maradjunk. Mivel manapság kevesen tartják a böjtöt, ezért a „valami zöld” elfogyasztása már nem korlátozódik az ételekre. Gyakran isznak ilyenkor zöldre festett sört, amit a sörfőzdék direkt erre az alkalomra gyártanak, vagy Božkov márkájú mentás röviditalt, amit a színe miatt zelenának is neveznek. Kép: Dezidor
Oroszország, Szlovénia és Lengyelország számos területén készítenek húsvétra bárányt, a tavasz és az újjászületés szimbólumát. Ebben talán még nem lenne semmi fura, de ez a bárány valójában egy vajból faragott szobor. Csehországban ugyanezt kalácstésztából készítik kisebb-nagyobb méretekben. Mindkét verziót meg lehet vásárolni átlagos élelmiszerboltokban is, ha esetleg valaki nem érne rá otthon vajból faragni vagy kisütni egy barit. Kép: Aaron Tait, San Francisco, United States
Szerbia egyes részein a húsvéti tojásokat csakis piros színűre szabad festeni. A szerb pravoszlávok a legelső pirosra festett tojást čuvarkućanak, azaz "házőrzőnek" hívják (érdekesség, hogy kövirózsának is ez a szerb neve). Ennek a tojásnak különleges erőt tulajdonítanak, ezért elássák a ház előtt a kertben vagy a mezőn, hogy vigyázza a családot, egészséget és bőséget (gyermekáldást) hozzon és elűzze a gonosz erőket.
Csehországban, Szlovákiában és Ukrajnában pár nappal Húsvét hétfő előtt fűzfaágból fonnak a férfiak egy botot (amelyet egyes területeken megszenteltetnek a templomban is). Innentől a menet már ismerős: megérkeznek a fiúk/férfiak, elmondanak egy verset, majd a fonott bottal (csehül, ukránul pomlázka, szlovákul šibačka) megütögetik a lányok fenekét, csípőjét, cserébe pedig hímes tojást kapnak. A jó hír az, hogy ezt mind csak 12 óráig tehetik meg, mert ezután a lányoké a terep – most ők locsolhatják meg a fiúkat egy vödör vízzel.
Kép: М. Gardavská
És az ígért ráadás: egy lengyel húsvéti hiedelem szerint, ha a ház ura részt vesz a hagyományos húsvéti kenyér elkészítésében és eközben a bajusza megszürkül, akkor a kenyértészta nem fog megkelni és a szerencsés háziúr megmenekül a háztartási feladatoktól. Bár nem jöttünk rá, hogy a bajusz – elrontott kenyér – háztartási feladatok háromszög milyen módon kötődik egymáshoz, jó hallani, hogy alapként kezelendő a tény, hogy a ház ura is beszáll a takarításba.