Joanna Bator írónő kapta meg idén a lengyel irodalmi élet legrangosabb díját, a Nikét. A szerző Ciemno, prawie noc (Sötét, majdnem éj) című regényét kiáltotta ki a zsűri az év legjobb könyvének. "A Nikéről mától mindig a díj fog eszembe jutni, és nem a sportcipő" - így viccelt Bator a díjátadás után.
Fotó: Lengyel Intézet
A regény egy riporternő története, aki visszatér Wałbrzychba, ahol gyermekéveit töltötte, és ahonnan hónapok óta tűnnek el a gyerekek, a felnőttek pedig igencsak furcsán viselkednek. A főhősnek három eltűnt gyermekről kell riportot készítenie. A gyermekkor városába való visszatérés azonban magában hordozza a saját családi drámáihoz való visszatérést is.
"Az írás 'nedves' munka, ömlik a vér, az izzadtság, a könnyek. Sötét van, majdnem éj. Magányos munka ez - mondta rövid beszédében Bator. - Három egymást követő regényemben tértem vissza ebbe a városba, de most utoljára. Kimerítettem ezt a földet.".
A fináléba a zsűri hét könyvet juttatott tovább az eredetileg jelölt húsz műből, melyek közt volt regény, verseskötet, esszéválogatás, novelláskötet, visszaemlékezés, riportkönyv, napló és képregény. A legjobb könyv címért végül Joanna Bator, Igor Ostachowicz, Katarzyna Surmiak-Domańskiej, Justyna Bargielska, Szczepan Twardoch, Kaja Malanowska és Maciej Sieńczyk szállhattak versenybe.
Joanna Bator 1968-ban született Wałbrzychban. Író, újságíró, teoretikus. Homokhegy című regénye 2011-ben jelent meg magyarul a Magvető Kiadó gondozásában, melynek folytatása, a Homokfelhő is hamarosan hozzáférhető lesz a magyar olvasók számára.
Forrás: www.lengyelintezet.hu