Október elején volt a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban a Franz Kafka életét bemutató kiállítás megnyitója. A prágai német nyelvű zsidó író idén ünnepelné 130. születésnapját, ha még élne (és alkotna?). Mivel sem egyiket, sem másikat nem csinálja már, mi, vele ellentétben, november 9.-ig még meglátogathatjuk a kiállítást, ha már alkotni nincs is kedvünk. Markéta Mališovával, a prágai Franz Kafka Központ igazgatónőjével Hanzelik Gábor beszélgetett.
Az Önök szervezete úgy állítja be Kafkát, mint Közép-Európa nemzetközi jellegének egyik legjelentősebb képviselőjét. Nem arról van szó, hogy csehekként, a leghíresebb huszadik századi német írót próbálják elcsehesíteni?
Elég nehezen tudnám megválaszolni a kérdést, hova lehetne besorolni Kafkát. Ezen még az irodalomkritikusok is törik a fejüket, úgy bohemisták, mint germanisták. Induljunk ki abból, hogy Kafka azért elsősorban Prágai volt, ebben ők is mindnyájan egyetértenek. Természetesen egy németül beszélő zsidó családban nőtt fel Prágában, abban az időben, mikor a város még abszolút kétnyelvű volt, a hivatalos nyelv az osztrák-magyar birodalomban beszélt német volt, de érintkezett csehekkel is, sőt, Kafkát csehek és németek vették körül. Vannak is valami feljegyzései a nemzetiségi vitákról, mert Josefovban - ahol lakott -, a prágai óvárosban, a zsidó negyedben, éltek németek és zsidók is. Egyébként bérházon belül szépen kijöttek egymással, Kafka fel is jegyzi. Egyébként jellemző arra az időre a nacionalista behatás. De valamiféle kultúra kialakult, és a zsidó-német-cseh együttélésből keletkezhetett végső soron a prágai német nyelvű zsidó irodalom is, olyan képviselőkkel, mint Kraus, Werfel, Brod vagy Rilke. Egész egyszerűen ilyen volt a prágai atmoszféra, ahol ők nem is a hochdeutschot beszélték, hanem a Pragerdeutschot, ami azért egy kicsit eltért a hivatalos némettől. Kafka 1918-ban, amikor létrejött Csehszlovákia, és egy szempillantás alatt lett hivatali nyelv a cseh, teljesen könnyedén váltott németből csehre, mert a munkája során már előzőleg is találkozott a cseh munkásosztállyal. Amikor a biztosítóban dolgozott, hosszú feljegyzéseket írt azokról a sérülésekről, amit a biztosítót igénybe vevő cseh munkások szereztek, ezeket pedig csehül írta. Ebből persze nem következtethetünk arra, hogy Kafka cseh volt. Kafka egy Csehországban élő németül író szerző volt. De a világ háromnegyede úgy tekint Kafkára és Prágára, mint ami egy akolba tartozik. Csehország meg Prága pedig ugyanúgy, szóval maga ezt hogy magyarázná meg?
Hogy Kafka hogyan lehetne cseh? Végülis írt leveleket csehül is.
Jó, de akkor sem mondhatjuk, hogy cseh volt, és Kafka csehesítéséről sem beszélhetünk, de Kafkát azért körülírhatjuk bizonyos területi jegyek alapján. De ha elutazik külföldre, és megkérdezi bárkitől, a Cseh Köztársaságot három név fogja képviselni: Kafka, Havel és Dvořák. Ebben a három névben testesül most meg Csehország külföldön.