Weöres Sándor verseit valószínűleg minden magyar ember ismeri, ahogy Julian Tuwimot sem kell bemutatni a lengyel olvasó közönségnek. Életükben kevés a közös vonás: tíz év korkülönbség a 19.- 20. század fordulóján elég sokat jelentett, Tuwim zsidó polgári, Weöres birtokos család leszármazottja, Tuwim a világháború alatti menekülés után elismert, sőt ünnepelt költő lett, Weöres ideológiai nézetei miatt mellőzött maradt. Verseik, gyermekverseik azonban sok hasonlóságot mutatnak.
Weöres és Tuwim is mesterien bánt anyanyelvével, kifejezetten keresik verseikben a nyelvi humort, a ritmusosságot, a játékosságot, a hangutánzást, törekszenek a szavak jelentéstaramának erősítésére azok hangzásával. Mindketten kísérleteztek a nyelv lehetőségeivel, Tuwim a modernizmus és a posztmodernizmus irányában, Weöres pedig az ősi, elemi verseket eleveníti fel, a vers zeneiségét helyezi előtérbe.
Egyikük modernizmusára, másikuk zenei irányultságára példa egy-egy vonatról szóló vers: Julian Tuwim Lokomotywa (Mozdony) és Weöres Sándor Kocsi és vonat. Tuwim egyik legismertebb verse a Mozdony. Nagyszabású mű, óda a technika nagyszerű vívmányához. Minden nyelvi eszköz arra irányul, hogy kifejezze ezt a nagyszerűséget. Hiperbolákkal nagyítja fel a gép minden egyes részletét, szinte látjuk magunk előtt, ahogy fölénk tornyosul a hatalmas test.
Amikor ezer ember erejével hasonlítja össze, vagy amikor negyven vagonon tekintünk végig, a mozdony rendkívüliségét húzza alá a költő. Még a hájas emberek komikus képe is azt hangsúlyozza, hogy mi mindent elbír a mozdony. Csodálja erejét, és hatalmas súlya ellenére a könnyedségét. Ezt nem csak a szavak értelmével teszi, hanem azok hangzásával is, halljuk, ahogy nehézkesen puffog, pöfög, dohog és liheg (Uch, jak gorąco, / Puff, jak gorąco), csikorogva indul, majd egyre könnyedebben száguld át völgyeken és hegyeken, kattogva, csattogva (Tak to, to, tak to to…). A mozdony önmagában is metafora, az egész technológiát, a haladást képviseli. Tuwim nem véletlenül lett a lengyel kommunizmus ünnepelt költője, itt is tisztelettel és csodálattal tekint az iparosodás nagyszerű eredményeire.
Weöres ezzel szemben nem csodálja a vonatot. Szinte nem is érdekli. A tárgy csak elsuhan a szemünk előtt egy szempillantás alatt. Azzal kísérletezik ebben a versben, hogy a hosszabb, de rövidebb szótagokból álló sorok hogyan kerülnek egyensúlyba a rövidebb, de hosszabb szótagokból álló sorokkal (Megy a kocsi, fut a kocsi: / Patkó-dobogás). A téma ugyan mellékes Weöresnek, a ritmus tökéletesen alátámasztja a képeket, és végül a zeneiség felerősíti a látványt is. Így végül ugyanolyan erőteljes képet kapunk a vonatról, mint Tuwimnál. Weöres is egy nagyon jellemző képet fest, amikor távolról szemléli az elsuhanó vonatot: lehetne akár Tuwim mozdonya is, csak máshonnan nézve. Itt is felbukkannak a hangutánzó szavak: „Zim-zim megy a gép, megy gép.” „Zum-zum, nagy az út, nagy az út”. Weöres ezen kívül a címben is szereplő kocsival veti össze a vonatot. Ez a hasonlat is (minden értékítélet nélkül ugyan, de) a fejlődés előnyeire mutat rá: nagyobb utat tud megtenni a vonat rövidebb idő alatt, mint a kocsi.
A völgyeken átszáguldó vonat látványán kívül az alagút az, ami közös a két versben. Az alagút szintén hatalmas eredménye a technika fejlődésének, nem véletlen, hogy összeforrt a vonat képével, és még az is beemeli a versébe, akit egyébként ennek a rendkívülisége kevéssé érdekel.
A két vers különbözőségükben is örök mű. Weöres hangutánzása végül azonban még időtállóbb, mint Tuwimé, hiszen egy mai vonatra is tökéletesen igaz lehetne a „zim-zim megy a gép”, míg ha puffogó, pöfögő vonatot látunk, már biztosak lehetünk benne, hogy nosztalgia járattal van dolgunk.
Szesztay Anna
A versek itt olvashatók:
Julian Tuwim: Lokomotywa https://wiersze.juniora.pl/tuwim/tuwim_l01.html
Sebők Éva fordítása: http://csendszirom.qwqw.hu/evforduls-koltok-i-1146840
Weöres Sándor: Kocsi és vonat https://gyerekversek.hu/weores-sandor-kocsi-es-vonat/
Források
https://poezja.org/wz/interpretacja/3142/Lokomotywa#Lokomotywa_analiza_utworu
https://eszkola.pl/jezyk-polski/lokomotywa-2532.html
Ferencziné Ács Ildikó: Gyermekversek muzsikája https://www.parlando.hu/2013/2013-3/Ferenczine-Weores.pdf
Dobszay Ambrus: Gondolatok a gyermekversek megközelítéséről http://epa.niif.hu/00000/00016/00092/040213.htm
