Anna Onichimowska hazai debütálása könnyűszerrel elkerülhette még a Szlávtextus olvasóinak figyelmét is, hiszen a Svédországban élő szerzőnő első magyar nyelvű kötete, A világ tíz égtája fiataloknak szól és fiatalok tolmácsolásával is került a könyvesboltok polcaira. Valami azonban megmozdulhatott a háttérben, mert szerencsére már igen keveset kellett várni az első klasszikus értelemben vett szépirodalmi mű megjelenésére. A Középen rövid elbeszéléseinek névtelen hősei döntések előtt állnak, fájdalmasan hétköznapi bizonytalanságokkal és félelmekkel küzdenek, ám a történetekből mégis az emberi sors ironikus, fekete humorral megírt példabeszédei bontakoznak ki.
Érdekes és groteszk, néha ellenállhatatlanul vicces olvasmány az emberekről és egymáshoz fűződő kapcsolataikról, valamint az embereket körülvevő tárgyakról, melyek bezavarhatnak a kapcsolatok megszokott menetébe – egy bajusz, egy gomb, egy cigaretta, egy repülő szőnyeg, láthatatlan elefántok, vagy éppen egy nagy sütőtök.
A pontos, tömör, jól felépített történetekben csupán vékony határ választja el egymástól a „normális”-t a misztikustól vagy furcsától. E két véglet között „középen” egyensúlyozva Anna Onichimowska sajátos módon látja és láttatja a sokszor félelemmel, bizonytalansággal és varázslattal teli emberi sorsokat.
