Annak ellenére, hogy cseheket sokszor hallottam már vietnámi boltosokra morogni, én mindig nagy hálát éreztem irántuk, mivel az egyetlen biztos pontot jelentették, ahol minden kétséget kizáróan lehet még dobozos sört, papírzsebkendőt, integető macskát, meg minden kutyafülét kapni hajnali kettőkor is. Csehországban ott élnek a vietnámiak, jelentős kisebbség, akik őrzik a kultúrájukat, összetartanak, és egész biztos, hogy a mocskot is jobban szeretik saját szőnyeg alá söpörni. Erről készült most egy cseh krimi.
A Miss Hanoi története egyébként egész végig erősebb, mint maga a film. Lehet, hogy én szoktam meg a True Detective-et, és hogy a nyomozás mellé mindig lélegzetelállító tájakat, misztikus eseményeket mutogatnak, és ez a Miss Hanoiban nem történik meg, persze lehet, hogy meg sem történhetne. Adott viszont egy vietnámi közösség, ahol a sokak által szeretett gazdag üzletember, és a TTTM Sapa teljhatalmú urának lánya brutáis gyilkosság áldozata lesz. Négy évvel az események előtt. De ha valakit sokan szerettek, akkor az emléke még sokáig kísért. A négy évvel ezelőtti események után az áldozat testvére, Hai, egy időre eltűnik, mikor előkerül, akkor az azóta, vagy közben nyomozóvá lett Anh (Ha Thanh Špetlíková) pedig egy új ügyön dolgozik, Kříž nyomozóval (David Novotný). A felállás nagyon ismerős: Kříž egy mogorva öreg medve, ráadásul rasszista is, a nem is gyilkossági ügyön dolgozó Anhra azonban szüksége van, mint tolmácsra, és közvetítőre a helyi vietnámi közösséggel. A mostani gyilkosság áldozata azonban nem is vietnámi, hanem éppen az a srác, aki a négy évvel ezelőtti gyilkossági ügy legfőbb gyanúsítottja volt. A gyilkosságot öngyilkosságnak álcázták, de azért nem túl sikeresen.
Csehországban tényleg élnek vietnámiak, és a csehek tényleg szeretnek rájuk morogni. Gyanítható, hogy ha csináltak egy ilyen filmet, akkor az nem feltétlenül a nyomozás apró részleteiről fog szólni. És valóban, azok el is törpülnek az Ahn - Kříž csörték mellett, legalábbis egy darabig, utána bepörögnek. Szerencsére. Szerencsére, mivel soha nem volt a filmtörténetben Křížhez fogható tudálékos, cinikus, rasszista gyökér. Az enyhén rasszista, de amúgy jóravaló, morcos zsaruk általában ennél jobban kimunkáltak (pl. vannak nyilvánvalóan pozitív megnyilvánulásaik, ezek Křížnek nincsenek), vagy nem minden pillanatban rasszisták. Legalábbis addig, amíg a nyomozás be nem pörög, és ahogy az utóbbi években megszokhattuk, nagy fordulatokat nem vesz, hogy végül kiderüljön, hogy semmi nem az, aminek látszik. Még annyira sem, mint amennyire méltán feltételezhetnénk.
A történetszál középpontja ugyanis nem Kříž, hanem Ahn, szerencsére, mert Špetlíková ebben a karakterben már érez némi árnyalatot, amit bele is visz. Hiszen neki, azaz Ahnnak egyrészt a cseh rendőrségen uralkodó rasszista és férfi-uralta légkörrel kell megküzdenie, másrészt azzal, hogy a saját családja is megveti, amiért pont rendőrnek kellett lennie. A vietnámiaktól, a film szerint legalábbis, Csehországban elvárják a szüleik, hogy a lehető legjobban teljesítsenek, és Ahnnak is inkább ügyvédnek kellene lennie, és nem szegény Tran urat, a vietnámi közösség vezetőjét, és sikeres üzletembert molesztálnia mindenfélével. Az erkölcsi dilemma klasszikus: kinek az oldalára álljon szegény Ahn? Egy felsőbb szempontból természetesen az igazságot kellene képviselnie, és az őt teljességgel el nem fogadó rendőrökkel tartania, és könyörtelenül üldöznie mindenkit, aki gyanús, másrészt azonban a józan ész is azt diktálná, hogy a saját közössége felé húz majd, hiszen azok mégiscsak védelmet és biztonságot tudnak nyújtani, igaz, nem feltétlenül a befogadó ország törvényeinek keretein belül. És ez a film éppen ezért jó, mert az ilyen problémák a csehországi vietnámiak, vagy bármelyik kisebbség tagjai között felüthetik a fejüket, és van egy film, ami végre ezzel foglalkozik, és beszél róla. Igaz végül nem is bonyolítja túl a hétköznapi didaktikusságon a cselekményt. De legalább ez lehet egy kezdet.
Ennek ellenére, vagy pont emiatt ez a film jellemzően nem kapott túl magas pontozást az ezzel foglalkozó portálokon. Ennek több oka is lehet, például, hogy azért a megjelenített dilemma nem érződik annyira mélynek, vagy hogy az említett Kříž akkor is irritálóan túlzó viselkedést tanusít, vagy említsük a film képeit, amelyek szinte kivétel nélkül egy kis költségvetésű tévésorozat beállításaira emlékeztetnek. Ezek miatt ez a film tényleg tűnhet nagyon felületesnek is.
Viszont van benne két dolog, ami erős. A legerősebb a sztori, a forgatókönyv, tényleg jobb krimi sorozatok fordulatait is képes hozni, és néhány meglepő esemény segítségével meg tudja mutatni azt is, hogy Csehországban valószínűleg nem csak a vietnámiak mutyiznak, de mutyizik ott mindenki. Ahogy máshol is. És jók a helyzetek, amelyek elé szegény Ahnnak kell állnia, hogy egyszerre két világnak feleljen meg, mert hiszen ki mondta neki, hogy az egyikért le kell mondania a másikról?
És a másik erős pont, legalábbis amit annak érzékeltem, az Ahn, és Špetlíková. Töredelmesen bevallom, hogy nem tudom megítélni a netto színészi teljesítményét, mert annál sokkal cukibb, de éppen ezért volt jó választás rendőrt csinálni belőle. Mert nem túl kemény, mégis elég határozott rendőrnőként szinte páratlan alakítást nyújt.
Kinek ajánlom a filmet? Aki szereti a fordulatos krimiket, aki szereti a csehül beszélő csinos vietnámi rendőrnőket, akit érdekel a Csehországban élő vietnámiak kultúrája (mert ugyan csak kapargatjuk a dolgot, de már az is több, mint a semmi), és akit érdekel, hogy a csehek szemében mit jelent mostanában csehországi vietnáminak lenni.
Jó film-e?: 6/10
Csehség a filmben: 7/10
Aktualitás: 8/10
Humor: 2/10
Sztori: 8/10
Jó nők, szakállas medvék, bevezetés a vietnámi kiejtésbe: 9/10
Hanzelik Gábor
Bemutató: február 15., 20:00, Toldi mozi
Link: http://toldimozi.hu/filmek/cseh-filmkarneval-2019-miss-hanoi?het=2019-7