A hat éve nagy feltűnést keltett Turulpörkölt után a kiváló lengyel író újabb magyar témájú kötettel áll az olvasók elé. A kiindulópont ezúttal is a gasztronómia, elvégre „a magyar konyha tartósabb alapja a nemzetnek, mint a kereszténység”.
A Mangalicacsárdás című könyvben a legnagyobb felfedezés Varga számára az Alföld. Az újjáéledő Ázsia-kultusz helyszíneként írja le Bugacot. A lovasbemutatók és csárdalátogatások mellett megnézte a kurultájt (törzsi gyűlést), az ősmagyar identitás helyreállítását szorgalmazó ázsiai seregszemlét, s innen jutott egyre beljebb a magyar paranoiák labirintusában. A Magyar messiások című fejezetben új értelmet ad Ady versének, új messiást képzel el, aki kivezeti a magyarokat a Vereckei-szoroson át a Kárpát-medencéből, vissza az őshazába. Fölmálházzák a Lehel hűtőszekrényeket, és elindulnak, rozzant autóikkal jól megrakott utánfutókat vontatva vissza a nagy sztyeppére.
Varga más érdekességeket is lát az Alföldön. Akasztón a tóparton ülő horgászokat figyeli, akik a magyar zen legmagasabb rendű beavatottjaiként gyakorolják a semmiben való feloldódást. Nagyrévben az arzénnal mérgező gyilkos asszonyok nyomában jár. Amikor már nem bírja tovább az Alföldet, Győrbe menekül – de aztán Sümeg és a várpalotai Trianon-múzeum leírásában ugyanazt a groteszk múltkultuszt találja, mint más helyszíneken.
Krzysztof Varga bejárja Pécs girbegurba, Mecsekre felkapaszkodó utcáit, elugrik Szabadkára „fejet hajtani Danilo Kiš árnya előtt”, végigjárja a Hősök, királyok, szentek című kiállítást a Nemzeti Galériában, felidézi, miért fontolgatta egykor egy „Budapesten játszódó, epikus lendületű regény” megírását.
„Jaj, persze már elegem van ebből a trianoni mártíromságból, kaptam már belőle bőven, sőt egyenesen torkig vagyok vele, untat már ez a nemzeti szenvedés, fáraszt már ez a kétségbeesés, mint a zsíros ebéd, idegesít az, hogy történelmi igazságtételért kiáltanak, dühít már a szűnni nem akaró siránkozás, pedig értem én ezt az egészet, ezt a beteljesületlen vágyakozást, ezt a véget nem érő vonítást, elegem van belőle, mint ahogy a lengyel mártíromságból, a balsorssal való hivalkodásból, a lengyel történelmi igazságtétel követeléséből is elegem van, hisz a „történelmi igazság” egyszerűen tökéletes oximoron. Nem azért van a történelem, hogy igazságos legyen, ha igazságos lenne, nem lenne történelem, gyerekes dolog igazságot követelni a történelemtől” – írja Varga a Mangalicacsárdás-ban.
Krzysztof Varga Varsóban élő író, irodalomkritikus, újságíró, a Gazeta Wyborcza szerkesztője. Turulpörkölt című könyvét 2009-ben jelentette meg az Európa Könyvkiadó, új kötetét, a Mangalicacsárdás-t Pálfalvi Lajos fordításában adta közre.
Könyvbemutató beszélgetések a budapesti Lengyel Intézet és az Európa Könyvkiadó szervezésében:
A Mangalicacsárdás című könyvről Lévai Balázs kérdezi Krzysztof Vargát 2015. május 26-án kedden 18 órától a budapesti Lengyel Intézetben (1065 Budapest, Nagymező utca 15.).
Május 27-én, szerdán 18 órakor a reményvesztett vidékről és a magyarokról beszélget Krzysztof Varga, Háy János és Egressy Zoltán a Lieblingben (1073 Budapest, Akácfa u. 51.).
Pécsen a Trafik Étteremben (7622 Pécs, Perczel u. 22.) Horváth Viktor író, műfordító faggatja majd Krzysztof Vargát és Ágoston Zoltánt, a Jelenkor főszerkesztőjét május 28-án csütörtökön 18 órától.
Bővebb info: Európa Könyvkiadó, Lengyel Intézet
