Mirko Ćurićot a magyar közönség kétnyelvű mesekönyveiről ismerheti, melyekből már négy jelent meg itthon. A könyvek érdekessége, hogy horvát és magyar nyelven is megtaláljuk bennük a meséket, így autentikus bepillantást engednek a horvát népmesék gyöngyszemeibe.
A XXII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon készítettünk vele egy gyors interjút, hazautazása előtt.
Magyarországon Ön inkább a gyermekmeséiről ismert. Mit gondol, mi manapság a mesék, fabulák szerepe? Hogy lehet, hogy egyre több mesekönyv születik, és egyre többen is olvassák őket?
Ez nagyon érdekes, mivel a ’80-as évek végén a tudományos fantasztikus téma volt felkapott, most meg, a 20. század végén, 21. század elején inkább a mesék azok, amik újra meghódították a piacot. Ehhez a trendhez illeszkedünk mi is, azzal a különbséggel, hogy az általam írt tündérmesék népi hagyományokra épülnek. A történetek nem csak a volt Jugoszlávia országait kötik össze, hanem a térségben lakó összes népet, így a magyarok is találhatnak ismerős elemeket, mint például Csizmás Kandúr (egyes területeken róka), vagy Hüvelyk Matyi történetét. Úgy tűnik, hogy ezek olyan univerzális témák és motívumok, amelyek segítségével sokkal könnyebb a külföldi olvasókkal is kapcsolatot teremteni.
Van a mesének valami különleges szerepe, helye a horvát irodalomban, vagy csupán trendkövetésről van szó?
A mesék állandóan jelen voltak a horvát irodalomban, de ebben pillanatban nekem úgy tűnik, hogy nincs egy nagy írónk sem, akik a fantasztikum vagy a meseírás zsánerében igazán otthonosan mozogna. Mind a mai napig az egyik legnagyobb meseírónőnk Ivana Brlić-Mažuranić (szerk.: a 20. század elején élt és alkotott), akit még senki sem volt képes felülmúlni a kortárs horvát írók közül.
Ön nem csupán meseíró, de esszéista és költő is. Tervben van-e, hogy más típusú munkáit is lefordítsák magyarra vagy más nyelvekre?
Néhány munkám már megjelent lengyel, macedón, és angol fordításban. Mindig fontosnak tartottam mérlegelni, hogy melyek azok a témák és művek, amelyek érdekesek lehetnek más népek számára is, mivel elég sok munkám horvát specifikus. Az utolsó regényem Ivo Lola i druge pjesme naše mladosti, (ford.: Ivo Lola és fiatalságunk más dalai) egy jugoszláv nemzeti hősről, Ivan ’Ivo Lola’ Ribarról szól, akit olyan kultusz övezett nálunk, mint Kubában Che Guevarat. Mivel minden volt szocialista országnak van egy hasonló figurája, ennek a fiatal szabadságharcosnak a legendás élete más területeken is érdekes lehet. Ráadásul, ha megnézzük a mostani helyzetet, rengeteg fiatal forradalmár harcol az álmaiért szerte a világban, például Szíriában vagy Egyiptomban. Számukra egy ilyen fiatalember élettörténete, aki elkötelezetten küzdött a hazájáért és az ideákért, amikben őszintén hitt, szintén inspiráló lehet.
***
Mirko Ćurić, író és a horvát irodalom professzora, Đakovoban született 1964-ben. Számos regény, verses kötet és képeskönyv szerzője. Az egyik legjobb ismerője a đakovoi népmeséknek, amelyeket inspirációul használ képes gyermekkönyveinek megírásához.
A legújabb magyar nyelven megjelent könyvben Pazovkaról, egy varázsló és egy boszorkány csodaszép lányáról
olvashatunk, valamint ebben a kiadásban található a ’Mese a legkisebb királyfiról, aki békát vett feleségül’. A történetek önmagukban is érdekesek, és újdonsággal szolgálhatnak a már sokat látott meseolvasó számára is. Monika Vladisavljević, fiatal grafikus illusztrációi pedig egy leheletnyi modernitást adnak az egyébként klasszikus mesei szófordulatokkal megírt könnyed, gyermekkorunkat idéző történetekhez.
Hrisztov Radmila
Mirko Ćurić: Pazovka | Mese a legkisebb királyfiról - Napkút Kiadó, 2015 - fordította Frankovics György - illusztrálta Monika Vladisavljević és Katarina Kuric - 40 oldal - ISBN 978 963 263 463 0
