Mint arról már hírt adtunk, 2014. május 25-én több éve tartó súlyos betegség után elhunyt Wojciech Jaruzelski tábornok, Lengyelország volt miniszterelnöke és hadügyminisztere, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának volt első titkára, a Nemzeti Megmentés Katonai Tanácsának elnöke, lengyel államelnök. Számos titulusa volt ugyan, a legtöbben azonban nagy valószínűséggel mégis a hadiállapot 1981-es bevezetésével összefüggésben ismerik a nevét.
Wojciech Jaruzelski 1923. július 6-án született Kurówban, tíz éves korától egyházi internátusban végezte tanulmányait, majd 1939-ben családjával együtt Litvániába menekült. Amikor 1940-ben a Szovjetunió annektálta az országot, Szibériába kerültek, itt kapott úgynevezett „hóvakságot”, aminek egész életre szóló látáskárosodás lett a vége; innen a jól ismert sötét szemüveg, amelyet állandóan hordott, és amely mintegy védjegyévé vált.
A II. világháborúban szeretett volna Anders hadseregéhez csatlakozni, végül Henryk Dąbrowski 2. Gyalogos Hadosztályában kapott helyt. Katonai karrierjét a háború után is folytatta, 1962-ben nemzetvédelmi miniszter-helyettes lett, 1968-ban megkapta a honvédelmi miniszteri tárcát. Egyre feljebb ívelő pályáján az 1968-as Prágai Tavasz idején ő vezette a Csehszlovákia elleni intervencióban részt vevő lengyel katonai erőket. 1970-ben tagja volt a Władysław Gomułka elleni összeesküvésnek, ami után Edward Gierek lett a párt első titkára. Ugyanebben az évben részt vett a munkássztrájkok mészárláshoz vezető, fegyveres leverésében.
Karrierje csúcsát azonban 1981-ben érte el, amikor egyszerre lett miniszterelnök és pártfőtitkár. Ezzel egy időben viszont nem mondott le a honvédelmi miniszterségről sem, ő volt tehát a fegyveres erők főparancsnoka is. Ezeket a címeket birtokolva immár nem volt nehéz végrehajtania „élete fő művét”, vagyis bevezetni a hadiállapotot amely már jó ideje tervbe volt véve, és az említett funkciókat betöltve már csak egyik kezéből a másikba kellett áttennie a hatalmat. A korabeli magyar propaganda előszeretettel használta a szükségállapot kifejezést, amely sajnos a mai napig él a köztudatban. Ne feledjük azonban, hogy a lengyelnek is van külön szava a szükségállapotra, a rendkívüli állapotra és a hadiállapotra, tehát nyilvánvaló módon nem véletlenül alkalmazták ezt a kifejezést . Mint ahogy az sem lehet véletlen, hogy megszüntetése előtt hoztak egy olyan alkotmánymódosítást Lengyelországban, hogy akkor lehet hadiállapotot bevezetni, ha külső veszély fenyegeti az országot, és mint tudjuk, a tábornok azzal magyarázta e lépése szükségességét, hogy, ha ő ezt nem teszi meg, akkor benyomulnak az oroszok, ergo megvolt a külső veszély, ezzel a módosítással pedig utólag úgymond legitimizálták a hadiállapotot.
Mára azonban már tudjuk, hogy nem fenyegette az országot az, hogy megismétlődik a Prágai Tavasz. Jaruzelski tábornok már 1980 augusztusában megkezdte a hadiállapot bevezetése feletti munkálatokat, és november 12-én, vagyis két nappal a Szolidaritás önirányító szakszervezet bejegyzése után bejelentette a Nemzetvédelmi Bizottság ülésén, hogy egy sereg jogi lépés elő lett készítve a hadiállapot bevezetéséhez. December 5-én pedig a Varsói Szerződés moszkvai csúcstalálkozóján mutatta be a Szolidaritás és az ellenzék likvidálásának koncepcióját.
A hadiállapot bevezetésére december 12-ről 13-ra virradó éjszaka (szombatról vasárnapra) került sor, ez is egy jól kitervelt időpont volt, ugyanis egyrészt ugye vasárnap nem kell dolgozni, így nem fenyeget elvileg sztrájkveszély, másrészt ekkor ért véget Gdańskban a Szolidaritás kongresszusa, így annak vezetőit kapásból lehetett internálni. Némiképp azonban elszámította magát, mert így is volt néhány bánya, ahol ott maradtak az emberek, a legtovább a katowicei Wujek bánya tartott ki. A hadiállapot a szabadságjogok felfüggesztésén túl az utcák katonai megszállását, az országhatár és a repterek lezárását, valamint kijárási tilalom elrendelését és a gyárak katonai ellenőrzés alá vonását jelentette, sőt statáriumot is bevezettek. A Varsóból kivezető utakon ellenőrző pontokat állítottak fel, de az állandó lakhelyet máshol is csak külön engedéllyel lehetett elhagyni. Ez alatt a televízióban és a rádióban csak Jaruzelski beszédét ismételték, és mivel minden sajtótevékenységet felfüggesztettek, kizárólag a Trybuna Ludu, a Lengyel Egyesült Munkáspárt, valamint a Żołnierz Wolności, a katonaság hivatalos lapja jelenhetett meg. A telefonvonalak egy hónapra elnémultak. A Szolidaritás több mint ötezer tagját tartóztatták le, zárták internáló táborokba, illetve ítélték el. A független szakszervezeti mozgalmat 1982. október 8-án törvényen kívül helyezték. Létrehozták a Nemzeti Megmentés Katonai Tanácsát. A hadiállapot 1983. július 22-ig tartott.
Az, hogy 1985-ben Mihail Gorbacsov lett az SZKP első titkára, illetőleg a nevéhez köthető peresztrojka és glasznoszty újabb lendületet adott a lengyel demokratikus ellenzéknek, 1988-ban sztrájkhullám söpört végig az országon, mindez a tábornokot is tárgyalóasztalhoz kényszerítette. 1989. február 6 és április 15 között zajlottak a Kerekasztal-tárgyalások, ennek következményeképpen többek között újra legalizálták a Szolidaritást és szabad parlamenti választásokat írtak ki. A júniusi 4-én rendezett választásokon a Szejmben addig garantált 65%-ot élvező kommunisták még a relatív többséget sem tudták megszerezni, így alakult meg a Tadeusz Mazowiecki vezette demokratikus kormány. Jaruzelski 1989 végéig még betöltötte az államelnöki tisztséget, ebből a nyeregből legnagyobb ellenfele, Lech Wałęsa ütötte ki. A tábornok 1991-ben vonult nyugdíjba. Egyesek szerint a rendszerváltás után hadbíróság elé kellett volna állítani, az ez azonban nem történt meg. A néhai elnök, Lech Kaczynski kezdeményezett egy olyan törvénytervezetet, melynek az lett volt a lényege, hogy a tábornokot és a hadiállapotot kitervelő kollégáit fosszák meg minden rangjától. Erre sem került sor, és lássuk be, nem is biztos. hogy a majd' húsz évvel a rendszerváltás után sok teteje lett volna. A lengyel szabadság kivívásának és az első szabad választásokon szenvedett csúfos vereségének huszonötödik évfordulóját már nem érhette meg. Wojciech Jaruzelski 91 éves volt.
Németh Orsolya
Fotó: Wikipédia/Andrzej Barabasz