A lengyel irodalom már életében is legendássá vált alakja, költő, prózaíró, drámaíró 2014. április 24-én, csütörtökön reggel halt meg Wrocławban. Idén ünnepelné a 93. születésnapját.
A 70-es években könyveinek együttes példányszáma meghaladta az egymilliót. Hazáján kívül körülbelül 60 gyűjteménykötete jelent meg, verseit a világ minden fontosabb nyelvére fordítják.
1921-ben született Radomskban. A világháború kezdetekor 18 éves volt. Harcolt a Honi Hadsereg partizánalakulataiban. A háború után érettségizett le, majd a krakkói Jagelló Egyetemen hallgatott művészettörténetet. 1947-ben jelent meg az első kötete Nyugtalanság (Niepokój) címmel. Amikor hivatalosan bevezették a szocrealista költészetet, Różewicz kivonult a közéletből. 1949-ben Gliwicébe költözött, és egymás után írta a verses- és drámaköteteket. 1968-ban költözött Wrocławba. Magányos, független alkotóvá vált, idegenkedett a politikától, később sem szeretett interjúkat adni és szerzői esteken fellépni, igyekezett távol tartani magát a médiától, hírveréstől.
Az avantgárd előfutára, de a romantika hagyományaihoz is erősen kötődő újító, a művész feladatának a koncentrációt, a belső hallást és az etikai érzékenységet tartotta. „A költészeten kívüli költészetet alkot, a hagyományos esztétikán túlit, mely a realitásra olyan módon támaszkodik, hogy az üssön, helyettesítve a „felnégyelt ideálokat”, az ideológiákat és doktrínákat. Az, amit egyesek nihilizmusnak véltek nála, tiltakozó kiáltás volt. Lírájában keveredik az ember iránti kétely egyfajta emberhez mondott imával” – írta Tadeusz Sobolewski a Gazeta Wyborczában 90. születésnapja alkalmából.
Drámáiban az ún. „költői-realista” színház koncepcióját próbálta megvalósítani, ami éppúgy idegen a klasszikus, mint az avantgárd drámától. Ezt a fajta színházat a nyitott kompozíció jellemzi, általában nincs cselekmény és időbeli folyamatosság, a főszereplő névtelen és több alakban jelenik meg.
Różewicz nyolc lengyel egyetem doctor honoris causa címét viseli, valamint számos díj kitüntetettje, többek között a Kulturális és Nemzeti Örökség Minisztériuma által átadott Gloria Artis aranyéremmel, a Władysław Reymont-díjjal, a Nike Irodalmi Díjjal, és a Kultúra kreátora 2010 díjjal, valamint 1996-ban a Lengyelország Újjászületésének Érdemkeresztjével tüntették ki.
Fotó: Wikipédia