LENGYELORSZÁG
A lengyelek ragaszkodnak hagyományaikhoz, így szentestén – ami Lengyelországban az év legnagyobb ünnepének számít – sem feledkeznek meg ezekről. Ahogy megjelenik az égen az első csillag, asztalhoz ül a család. A szentesti vacsoránál az abrosz alatt szénának kell lennie, ez emlékeztet Jézus jászolban való születésére. A hagyomány szerint a karácsonyi asztalnál páros számú embernek kell ülnie, mivel a páratlan szám, illetve leginkább a tizenhármas szerencsétlenséget hoz (az Utolsó Vacsorára érkező Júdás szimbóluma ez).
Az asztalra szokás egy üres terítéket helyezni, egyrészt a váratlanul betoppanó vándor számára (Lengyelországban nagyon fontos, hogy senki ne legyen egyedül Szenteste), másrészt ez szimbolizálja azokat, akik éppen vagy már nem tudnak a családdal lenni. Tizenkét fogásnak kell az asztalra kerülni, ez tájegységenként változhat, húsétel azonban nem lehet közöttük. A leves általában cékla vagy gomba, a hal ponty. Akad egy káposztából készült étel is az asztalon, ez lehet böjti bigos, gombás káposzta vagy káposztás tészta, az édesség pedig mákos tészta. Desszertként még aszalt gyümölcsökből készült kompótot is fogyasztanak a lengyelek. Ez a tizenkét fogás is a tizenkét apostolra emlékeztet, illetve a falusi hagyomány szerint az étkeknek tartalmazniuk kell a Föld valamennyi termését annak érdekében, hogy azok jövőre is megteremjenek. 
A karácsony est ostyatöréssel kezdődik. Ünnepi jókívánság kíséretében mindenki mindenkivel kölcsönösen tör és fogyaszt el egy apró darabkát az ostyákból, fontos azonban, hogy előtte meg kell bocsátani egymásnak. A vacsora után karácsonyi dalokat, úgynevezett kolendákat énekelnek, régebben ezt különböző népszokások gyakorlása követte. Manapság karácsonykor a televízióban is ilyen klipeket, koncerteket adnak, a lengyel pop, rock, blues és folk együttesek és az énekesek zöme készít is ilyen lemezt. A „pasterka” vagyis az éjféli mise az, amely a lengyel karácsonyi hagyományok közül mindmáig a legerőteljesebben fennmaradt, illetve nevezetes esemény a betlehemek értékelése.
UKRAJNA
Ukrajnában, bár hasonlóak a karácsonyi szokások, mint Lengyelországban, nem decemberre, hanem január hatodikára esik az ünnep. Ennek oka, hogy a görög katolikus és a pravoszláv egyház az ünnepek kijelöléséhez nem a Gergely-, hanem a Juliánus-naptárt használja. Ukrajnában is az első csillag feljövetelével kezdődik a szentesti vacsora, és itt is széna kerül az asztalterítő alá. Az ünnepi asztalon tizenkét fogásnak kell lennie, amelyek szinte megegyeznek a lengyelekkel, egyet kivéve, amely a legfontosabb karácsonyi étel, ez a kutia. 
Ez egy mákból és búzából készülő édesség, amelynek régen mágikus erőt tulajdonítottak. A vacsora előtt egy különleges, a templomban megszentelt kenyeret törnek meg, és osztanak szét egymás között. Az asztal négy sarkára fokhagymát helyeznek, hogy elűzze a gonosz szellemeket. Vacsora után a fiatalok különféle jóslásokkal foglalkoznak. Érdekesség még, hogy az ukránok Szenteset kimennek a temetőbe gyertyát gyújtani. A Szenteste itt is az éjféli misével zárul. Az ukrán betlehemesek, a kolenda-éneklők között, akik beöltözve látogatják végig a házakat, mindig kell legyen egy kecskének, egy pásztornak, egy cigánynak, egy zsidónak, egy orvosnak és egy halálnak öltözött embernek.
Németh Orsolya
Fotó: www.eastbook.eu
