A karácsonyi ünnepkörhöz (Božič) kapcsolódó szokások Szlovéniában sem térnek el jelentősen a keresztény kultúrkörben elterjedt, Magyarországon is ismert szokásoktól. Az adventi időszakban a szlovén otthonokból sem hiányzik az adventi koszorú, de a 19. század óta nagy hagyománya van a betlehem-állításnak is, amely mára a szlovén népművészet egyik fontos területévé vált. A karácsonyfa-állítás és díszítés – mai szokás szerint – Szlovéniában a 20. században terjedt el, a korábbi időkben – Közép-Európában egyébként nem egyedülálló módon – a karácsonyfa fejjel lefelé lógott a plafonról, a díszeket pedig hasznos és természetes dolgokból válogatták, így például különböző magvak, bab, gyümölcsök, dió- és mogyorófélék kerültek a fára.
A szlovén gyerekek december 6-ára virradóra kipucolt csizmával várják a Mikulást (Miklavž), aki a jó gyerekeket apró ajándékokkal, a rosszakat pedig virgáccsal (šiba) lepi meg. A Mikulás kísérője Szlovéniában is a krampusz (parkelj), aki – egyes szülők riogatása szerint – a rossz gyereket egyszerűen magával viszi. Szenteste vagy Karácsony első napján a Jézuska (Božiček), december utolsó napján pedig Dedek Mraz (Fagy apó vagy Télapó) ajándékozza meg a kicsiket.
A karácsonyi asztalról természetesen nem hiányozhatnak a szlovén finomságok sem. A különböző fajtájú karácsonyi kenyerek (poprtnjak, obilnjak) a hagyomány szerint egészséget és erőt hoztak a ház népének és a jószágnak egyaránt. Manapság inkább már a hagyományos szlovén sütemény, a bejglihez hasonló édes vagy sós potica kerül az asztalra.
Külön élmény decemberben Ljubljana belvárosába látogatni, ahol a Ljubljanica partján karácsonyi vásár, rengeteg forralt bor, valamint a Prešeren téren és környékén különleges karácsonyi díszkivilágítás várja a bámészkodókat.
Várkonyi Alma
