Az 1944−ben Normandiában elesett amerikaiak jól megtermett fiúk voltak, akiknek az átlagos test− magassága 173 cm−t tett ki, s ha úgy fektették vol− na őket egymás mögé, hogy egyikük talpa az utá− na következő feje búbjával összeérjen, akkor ez 38 kilométert tett volna ki. A németek is daliás legények voltak, de legnagyobb termetűnek az első világháború szenegáli lövészei bizonyultak a maguk 176 centiméterével, így hát őket küldték az első sorokba, hogy a németekre ráijesszenek. Az első világháborúról azt mondták, hogy csataterein úgy hullottak az emberek, mint a magok a földbe, ezért az orosz kommunisták később kiszámították, hogy egy kilométernyi hulla milyen mennyiségű trágyának felel meg, és milyen megtakarításokat érhetnek el, ha a drága külföldi trágya helyett az árulók és a bűnözők holttesteit használják fel.
És az angolok kitalálták a tankot, a németek pedig azt a gázt, amelyet yperitnek neveztek el, mivelhogy első ízben Ypres városánál vetették be, ami állítólag nem is volt igaz, s egyébként mustárgáznak is nevezték, mert úgy csípte az orrot, mint a dijoni mustár, ami viszont a hírek szerint igaz volt, ezért a háborúból hazatért kato− nák némelyike már soha nem akart dijoni mustárt fogyasztani. Az első világháborúról azt mondták, hogy imperialista háború volt, mivel a németek úgy érezték, hogy bizonyos országok elfogultak irányukban, s nem akarják nekik lehetővé tenni, hogy nagyhatalommá váljanak és valamilyen történelmi küldetést teljesítsenek. És Európában, Németországban, Ausztriában, Franciaországban, Szerbiában vagy Bulgáriában a többség úgy vél− te, hogy a háború szükséges és igazságos, s megteremti a világbéke feltételeit. Emellett sokan azt gondolták, hogy a háború újjáéleszti a modern ipari világ által háttérbe szorított erényeket, a hazaszeretetet, a bátorságot és az áldozatkészséget. A szegény embereket örömmel töltötte el, hogy vonatozni fognak, a vidékiek pedig annak örültek, hogy megismerik a nagyvárosokat és majd felhívják a járási postahivatalt, ahonnan JÓL VAGYOK REMÉLEM TE IS JÓL VAGY szöveggel táviratot küldetnek a feleségüknek. A tábornokok örömmel gondoltak arra, hogy szerepelni fognak az újságokban, a nemzeti kisebbségek tagjait pedig az vidította fel, hogy azokkal vesznek majd részt a háborúban, akik akcentus nélkül be− szélnek, és akikkel együtt fogják énekelni az indulókat és a vidám slágereket. És mindannyian azt hitték, hogy a szüretre vagy legkésőbb karácsonyra otthon lesznek.
Némelyik történész később azt mondta, hogy a huszadik század tulajdonképpen csak a háború kitörésekor, 1914−ben kezdődött, mert ez volt a történelem első olyan háborúja, amelyben nagyon sok ország vett részt és nagyon sokan haltak meg, s melynek folyamán léghajók és repülőgépek szántották az eget, s a hátországot, a városokat és a civil lakosságot bombázták, miközben a tengeralattjárók hajókat süllyesztettek el, az ágyúk pedig kis ejtőernyő segítségével tíz, sőt tizenkét kilométeres távolságra lőtték ki lövedékeiket. A németek feltalálták a gázt, az angolok a tankot, a tudósok pedig fölfedezték az izotópokat és az általános relativitáselméletet, mely szerint semmi nem volt metafizikai, ellenben minden relatív lett. S ami− kor a szenegáli lövészek először láttak repülőgépet, azt hitték, hogy megszelídített madár, és az egyik szenegáli katona húsdarabokat vágott ki az elhullott lovakból, majd a lehető legmesszebbre hajigálta őket, hogy a repülőgépeket elcsalogassa. A katonák zöld és terepszínű egyenruhákat hordtak, mert nem akarták, hogy az ellenség lássa őket, s ez akkortájt korszerű dolognak számított, mivel a korábbi háborúkban a katonák igencsak tarka uniformisokat viseltek, hogy már messziről láthatóak legyenek. S a levegőben szálló léghajók és repülőgépek szörnyen megrémítették a lovakat, az írók és a költők pedig annak a módját keresték, hogyan lehetne ezt a legjobban kifejezni, és 1916−ban kitalálták a dadaizmust, mert minden olyan tökkelütöttnek tűnt a szemükben. Mindeközben Oroszországban kitalálták a forradalmat. És a katonák kis lapocskát hordtak a nyakukban vagy a csuklójukon, amelyen a nevük és az ezredük száma volt olvasható, hogy tudni lehessen, ki kicsoda, és hova kell részvéttáviratot küldeni, de ha a robbanás letépte a fejüket vagy a karjukat, s a lapocskának nyoma veszett, akkor a törzs kijelentette, hogy ismeretlen katonák voltak, s a fővárosok többségében örökmécsest gyújtottak értük, hogy az emlékük ne merüljön feledésbe, mert a tűz megőrzi a hajdan voltak emlékét. És ha holttestenként 172 centiméteres átlaghosszúságot veszünk alapul, akkor összesen 2681 km francia, 1 547 km angol és 3 010 km német esett el, az egész világon elesett katonák pedig 15 058 km−t tettek ki. S 1918−ban az egész világon szétterjedt a nátha, amelyet spanyolnak neveztek, és több mint húszmillió ember halálát okozta. A pacifisták és az antimilitaristák később azt mondták, hogy ők is a háború áldozatai voltak, mert a katonák és a polgári lakosság is rossz higiéniai viszonyok között élt, az epidemiológusok azonban azt mondták, hogy a nátha több embert ölt meg azokban az országokban, amelyekben nem volt háború, például a csendes−óceáni szigeteken, Indiában vagy az Egyesült Államokban, az anarchisták pedig azt mondták, hogy jól van ez így, mert a világot már átjárta a rothadás, és a pusztulás felé tart.
Fordította G. Kovács László
A könyv a Kalligram kiadó gondozásában jelent meg 2009-ben. A mű színpadra alkalmazott változatát május 26-án tekinthetik meg az érdeklődők a Katona József Színházban, a Csekkold! fesztivál keretében.
