Hanzelik Gábor recenziója
Mészáros Andor Mai Csehország – Bevezetés a Cseh Köztársaság tanulmányozásába című könyve 2013-ban jelent meg a Szent Adalbert Közép- és Kelet-Európa Kutatásokért Alapítvány gondozásában. A munka maga hiánypótló jelleggel foglalja össze azokat a történelmi, társadalmi és gazdasági adatokat, melyek nélkülözhetetlenek a Cseh Köztársaság behatóbb megismeréséhez. Ebben a tekintetben a címben tett utalás a bevezető jellegre még ha kicsit szerényebb is lenne az elért célnál. Ha figyelembe vesszük, hogy egy közel kétszáz oldalon terjengő bevezetésről van szó, amely csak érintőlegesen foglalkozik a népszerűbbnek számító cseh témákkal, mint a film vagy az irodalom, könnyen észrevehetjük, hogy a fejezetekben tárgyalt kérdések beható ismereteket nyújtanak az azt olvasónak, és ebben az értelemben a munka valóban túlmutat a bevezető jellegen.
A könyv felépítése egy már megszokottnak mondható egységre épül, az Előszó és Bevezető után egy közel huszonöt oldalas történelmi áttekintést kapunk, mely egy átfogóbb Közép-Európa kép felvázolásával veszi kezdetét. Ebből kiderül, hogy Csehországot mint a térség jogos tagját és mint ilyen a térségben folyó kulturális, gazdasági és politikai interakciók szintén termékeny szereplőjét fogjuk vizsgálni. Nyilvánvaló, hogy ez még izgalmasabbá teszi a Cseh Köztársaság felé érdeklődéssel tekintő magyar olvasó szemében ezt a munkát. A viszonylag hosszú történelmi áttekintésben szó esik olyan központi jelentőségű kérdésekről, mint a Cseh Köztársaság hivatalos elnevezésének történetisége, az állam regionális tagoltságának történelmi gyökerei, vagy éppen a ritkán tárgyalt, és így különlegességnek minősülő lausitzi szorbok kérdése. A téma történetiségéhez mérten kaphat az olvasó választ a szudétanémetek kérdése körüli eseményekkel kapcsolatos kérdéseire, de a cseh-magyar viszony történetiségének fontos állomásait is megtalálhatjuk a fejezetben. Az mélyebb gondolatok kedvelői találkozhatnak Jan Patočka nevével, mint a cseh történelem- és nemzetértelmezés fontos alakjával. A történelmi áttekintés tehát nem kerüli az olyan mélyebbnek mondható kérdéseket, mint a cseh nemzeti tudat kérdései és törésvonalai, az olvasó tehát feltétlenül egy a puszta tényfelsorolásnál komplexebb művet tart a kezében.
A második fejezetben a hasonló lélegzetvételű tárgyalás az 1989-1992/1993 közötti érdekes, de a köztudatban átmitizált korszakkal foglalkozik átfogóbb igénnyel. A rendszerváltás okainak nemzetközibb, térségen túlnyúló vizsgálatával kezdődő fejezet bőven foglalkozik a korszak körüli terminológiai zűrzavar jól megérvelt tisztázásával. Nagyon jó a Charta '77 munkásságával, eredményeivel foglalkozó rész, ahol a szerző nem felejt el megemlíteni olyan szervezeteket sem, mint a VONS, és ugyanitt kitér a cseh pártrendszer szárnybontogatásaira, formálódására is. Kellő részletességgel taglalja a rendszerváltás körül sűrűsödő fontos eseményeket. A fejezet Csehszlovákia feloszlásával, és az esemény okainak vizsgálatával ér véget.
Az ezt követően vizsgált cseh alkotmányos rendszer fejlődése is tágabb térben helyezi el a cseh alkotmányosságot a Csehszlovák közös államtól elindulva a legújabb változtatásokig. A Pártok és választások a rendszerváltozás után a cseh pártrendszer pártjaival, választási eredményeikkel és ezek okaival behatóan foglalkozó fejezet. A legújabb politikatörténeti eseményeket is felsorakoztató fejezet Miloš Zeman éppen regnáló köztársasági elnök nemrég történt megválasztásával és az azt tarkító eseményekkel zárul. A régiók és közigazgatás című fejezet szintén bővelkedik a megjelölt tárgy történelmi vonatkozásainak említésében, az ezt követő A rendszerváltozás utáni alapvető gazdasági változások sajátosságai címének hosszához képest rövid fejezet, hasznos betekintés a cseh gazdaságba. A rendszerváltozást követő társadalmi folyamatok főbb jellemzői a címhez híven a cseh társadalom keresztmetszetét adja, az ezt követő Egyházak és felekezetek Csehországban pedig egy érdekes és kényes témát érint. Ebben Csehországot egy rövid kitérő erejéig Lengyelországgal hasonlítja össze a szerző, de az eddigiekhez hasonlóan a közép-európában általánosan jellemző helyzetből indul ki. A fejezet különlegessége, hogy a számok felsorolása helyett azok okaival is foglalkozik. Köztudott, hogy a csehek nagy százaléka ateista, de ennek a jelenségnek meg vannak az okai, és ebben a fejezetben választ kaphatnak azok, akiket ezek az okok is érdekelnek. A Kisebbségek Csehországban című fejezet a kisebbségek történelmével foglalkozik, érintve a Beneš dekrétumokat, az 1997-es cseh-német megbékélési deklarációt, és az ehhez vezető döntéseket, de a legfrissebb jelenségeket is, mint a roma kisebbség problémáit, valamint az állam viszonyát a kisebbségeihez. A Cseh külpolitika fő irányai a rendszerváltozás utáni külpolitika eseményeivel foglalkozik, olyan ismertebb problémák érintésével, mint az amerikaiak közép-európai rakétavédelmi programja, vagy Václav Klaus euroszkepticizmusa. Az utolsó fejezetben pedig részletes tárgyalásban kapjuk a cseh nemzeti és kulturális jelképeket, a címertől a Hol a hazámon? keresztül a Švejkig, a szimbólumok történetiségével és jelentőségük elemzésével. Többek között fény derül a csehek švejki sztereotípiával szembeni ellenérzésére is. A kronológiai rész 1989 decemberétől tart szinte napjainkig, azaz 2013. januárjának végéig.
A szöveg stílusának köszönhetően olvasmányos formában nyújt betekintést ezekbe a nem egyszer száraznak tűnő témákba, természetesen a műfaj keretein belül. A gazdasági, társadalmi vagy más rétegeket érintő adatok halmazát feldobja a rendszeres történelmi kitekintés, és hogy a szerző nem elégszik meg bizonyos meglepő adatok esetében azzal, hogy azok önmagukért beszéljenek, de rávilágít az okaikra is. A szerző a témával már régebben behatóan foglalkozó, tehát számos publikációt maga mögött tudó szakember érzékenységével áll meg azokon a pontokon, ahol van mit magyarázni még a csehekkel egy régióban élő embernek is. Ebből kifolyólag nagyon jók a cseh rendszerváltást vizsgáló részek, a cseh ateizmussal foglalkozó rész, vagy a tárgyilagosan vizsgált szudétanémetek kérdése is. Az eljövendő, a tanulmányaikat éppen folytató, vagy éppen kutatásaikat végző bohemisták hasznos kalauza lehet ez a könyv az olyan, bölcsészektől néha idegen, vagy ismeretlen területeken, mint külpolitika vagy gazdaság. Ez a könyv legnagyobb erényeinek egyike, mert az avatatlan olvasónak is ugyanolyan közérthető, és mítoszoktól mentes képet fest a Cseh Köztársaságról, ami érdekesebbé, színesebbé teheti annak vizsgálatát. Csehországi kiránduláshoz, Prágai városnézéshez találhatunk megfelelőbb könyvet is, a Régiók és közigazgatás fejezetben található adatoktól sem leszünk vidámabbak, ha mondjuk túrázás közben azt konstatáljuk, hogy rég elhagyva Sziléziát már Morvaországban járunk, de az ilyen élményeket nem is lehet egy könyvvel javítani. A szomszédos, velünk állandó interakcióban élő nemzetről való tudásunkat viszont igen, és ez a könyv erre lett kitalálva. A bevezető jelleg így máris előnyére válik: a szakma megtalálja benne a propedeutikáját, a nagyközönség pedig azt a kalauzt, ami megérteti miért szór villámot a cseh ügyfél szeme, mikor teszem azt, mosolyogva említjük, hogy Švejk miatt imádjuk a cseheket, vagy hogy az ok nélküli sanyargattatás mintaképei a szudétanémetek.
