Ha azt gondolta, hogy a decemberi hónap a legköltségesebb egész évben, akkor örüljön, hogy nem Szerbiában lakik. Bár a lakosság nagy része a magyar átlagnál csak valamivel kevesebből gazdálkodik minden hónapban (a minimálbér nettója alig éri el a 60 000 forintot), nagyobb problémát jelent, hogy a családok jelentős része egy keresetből él. A december amúgy is nagy érvágásnak bizonyul egy kisgyermekes család számára, de a szerb hagyományoknak és szokásoknak köszönhetően ez hatványozódik. Szerbiában egyaránt tartják a pravoszláv vallás hagyományait és a katolikusét is, de mivel az ortodoxia erősebb, ezért a katolikus hagyományok sok családban amerikanizálódtak, melynek eredménye egy olyan katyvasza az ajándékozásnak, mleyet legtöbbször azok sem értenek, akik ebben élnek.
December 6. – Szent Miklós napja
Szent Miklós napján érkezik a szerb gyerekekhez a Mikulás, vagy ahogy ők hívják Fagy apó azaz Deda Mraz. Fagy apó nem aprózza el az ajándékozást, és míg a magyar gyerekek kisebb csokikat, szaloncukrot, gyümölcsöt kapnak, elvétve valami kisebb játékot, addig Szerbiában bevásárlószatyornyi édesség és közepes méretű játékok kerülnek a csizmákba. Természetesen a rossz gyerekek itt is elnyerik méltó jutalmukat – a lilhagymát és a faágat (legalábbis a Vajdaságban, de ez területenként változhat). Ennek az ünnepnek a létjogosultsága azért érdekes, mert az ortodox hagyomány szerint minden szentnek saját napja van a naptárban, és egy-két szerb származású szenten kívül, nem ünneplik őket kollektíven. A pravoszláv családoknak mind saját védőszentje van, melyet a szent napján, egy családi körben elköltött ebéd keretében ülnek meg. Szent Miklós (avagy Sveti Nikola) is ezutóbbiak közé tartózik, akinek a napja december 19-én van.
December 24. – Karácsony napja
Még az ortodox családoknál is díszítenek Karácsonyfát ezen a napon, és ugyanúgy bekerülnek alá az ugyanolyan kaliberű ajándékok, mint nálunk. A különbség itt az alapvető kérdésben van, mégpedig, hogy kinek ki hozza – a Télapó vagy a Jézuska? Az ortodox vallásúak 13 nap múlva, január 7.-én ünneplik Jézus megszületését, melyet „tölgyfa estének“, azaz Badnje veče-nek hívnak, de ezen az estén a hagyomány szerint, nem történik ajándékozás. Ez lehet az oka annak, hogy a katolikusok által ünnepelt karácsonykor ajándékoznak egymásnak, de ezt nem a Jézuska hozza, hiszen számukra ő még meg sem született. Természetesen, a gyerekek nem firtatják, hogy a Télapó minek hoz kétszer ajándékot ugyanabban a hónapban…
December második fele
A legtöbb munkahely a két ünnep közötti időszakban karácsonyi müsorral készül a dolgozók gyermekeinek, amely után ajándékcsomagot is kapnak. Ironikus módon a ‚novogodišnji paketić‘ azaz újévi csomagocska néven futó akció során, az általam látogatott rendezvényen a gyerekek akkora ajándékokat kaptak, mint ők maguk. Ennek a tartalma ismét egy bevásárlószatyornyi édesség és rágcsálnivaló, valamint legalább két nagyobb játék volt, melyet a család nagy valószínűséggel nem engedhetett volna meg magának. Ennek egy csavaros eleme, hogy minél nagyobb a csomag, persze a gyerek annál jobban örül, a szülő pedig retteg, hogy vajon levonásra kerül-e a fizetéséből az év végén. Idén az állami szektorban dolgozóknak például központilag vonták meg a csomagosztást a takarékosság jegyében. Még mielőtt az gondolnánk, hogy ez jó, hisz akkor a szülőknek nem kell aggódniuk amiatt, hogy kifizettetik-e velük majd a csomagok tartalmát - ez óriási tévedés. Kevés szégyenteljesebb dolgot tud egy szerb szülő elképzelni annál, minthogy gyermeke idén nem mehet munkahelyi karácsonyi ünnepségre, és nem kap csomagocskát, a többi gyerekkel ellentétben.
Természetesen, a karácsonyi műsoroknak a Karácsonyfán kívül elengedhetetlen szereplője a Télapó, aki a csomagokat hozza. És még mindig, nem gyanús egy gyereknek sem semmi.
Újév
Mindannyiunk számára az abszolút rémálom, újévi bulit szervezni. A szerbek viszont kötelességüknek érzik, hogy anyagi megfontolásból minden évben kitegyék asszonyaikat az újévi partiszervezés gyötrelmeinek. A szerb asszonyok pedig kötelességüknek érzik, hogy kisebb lakomával készüljenek ebből az alkalomból, még akkor is, ha nem ők lesznek a házi gazdák. Természetesen ez megint költségekkel jár a rengeteg előkészület mellett, de ebben még nincs semmi különös.
A különös és egyben érthetetlen dolog január 1-én történik, amikor is a gyerekek felkelvén az új év első napján, ismét ajándékokat találnak a fa alatt. Ezek az úgynevezett újévi csomagocskák, melyekben mindenféle apróság található a színezőtől kezdve a pukkanós rágógumiig. Az élelmesebb szülő saját maga állítja össze a csomagot, így megadva az esélyt arra, hogy gyereke ne legyen cukorbeteg az egy hónap leforgása alatt bezsákmányolt édesség halomtól. Aki kevésbé találékony készen is vásárolhat ilyen csomagot az újságárusoknál, melyek mindenféle rajzfilmfigurás kiadásban kaphatóak körülbelül 3000 forintnak megfelelő dinárért.
Állítólag ennek az utolsó ajándékosztásnak az eredete még a régi római és görög kultúrákból ered, amely az új évbe lépést, az új élet kezdetével köti össze, és a gyerekek ennek a szimbólumai. Eredetileg csak jelképes ajándékokról volt szól, gyümölcsről, édességekről.
Itt a téli időszak ajándékozásának vége, úgyhogy már csak annyi maradt hátra, hogy a január 13-án a pravoszláv újévet is megülje a nép, melyet a mindenki által ünnepelt Újévhez hasonlóan nagy felhajtás vesz körül. Talán csak kicsit több szerb zenével, és kevesebb rakija-val fűszerezve, mivel idén keddre esik ez a nap.
Hrisztov Radmila
http://www.politika.rs/rubrike/Drustvo/Deda-Mraz-visak-u-javnom-sektoru.lt.html
