A budapesti kulturális intézetek működését, munkáját és jövőbeni programjait bemutató őszi interjú-sorozatunk második részében Michal Černyt,a Cseh Centrum igazgatóját faggattuk.
- Lesz-e valami fontos évforduló ebben az „évadban“, vagy a jövő évben? Készülnek-e valamilyen tematikus programmal?
2014-ben két tematikus programon lesz hangsúly: egyrészt Bohumil Hrabal centenáriuma, másrészt pedig a Cseh Zene Éve, ami 1924 óta (Bedřich Smetana centenáriuma) mindig a négyesre végződő évekre esik. Az első téma keretében a fő attrakciót tavaszra, az író születésnapja körüli napok valamelyikére tervezzük, amikor egyúttal kihirdetjük a Busho Fesztivállal közösen szervezett rövidfilmverseny győzteseit is. De lesznek nagyobb rendezvények, melyeket a budapesti EUNIC most kezdődő cseh elnöksége allatt az európai partnerintézetekkel szervezünk, többek között egy képzőművészeti projekt Turning Points címmel, ami az 1914, 1939, 1989, 2004-as évfordulókon alapul-
- Kiket terveznek meghívni, hoznak-e úgymond „nagy neveket“, húzóneveket, akik esetleg már a magyar közönség számára is ismerősek lehetnek?
Figyelembe véve, hogy a Szláv TeXtus elsősorban irodalmi projekt, két idevonatkozó nevet említek: Kateřina Tučková lesz a tavaszi Könyvfesztivál vendége, és Václav Bělohradský filozófus bemutatja majd a Kalligram kiadónál megjelenő esszékötetét.
- Mit terveznek házon kívül, másokkal együttműködésben?
Majdnem mindent, hiszen a cseh Centrum már több éve inkább mint közvetítő iroda működik, a saját (azaz követségi) termekben csak ritkán szervezünk kulturális programokat, viszont annál gyakrabban nyelvtanfolyamokat.
- Hogyan válogatnak, szabad kezük van abban, hogy milyen program legyen?
A program alapvetően három pilléren áll: egyrészt általunk kezdeményezett projektek, másrészt a magyarországi partnereink kezdeményezésére létrejövő projektek, amelyeket partnerségi alapon támogatunk, a harmadik kategóriába pedig az a néhány kiemelt fesztivál vagy szemle (budapesti és miskolci filmfesztiválok, Tavaszi Fesztivál, Nemzetközi Könyfesztivál, L1 táncfesztivál, Design Hét stb.) sorolható, amelyekkel kapcsolatunk rendszeresnek mondható.
- Mekkora hatáskörük van arra, amit direkt a magyar közönségnek szánnak?
A programegyeztetési rendszer, ahogy a Cseh Centrumoknál kialakult az évek során, elég nagy önállóságot biztosít az igazgatóknak a programszervezésben. Alapvetően a műfaji egyensúly és a költségvetési keret betartása a döntő.
- Milyen kulturális terméktípust szeret a közönség (könyv, zene, stb.)?
Amikor két évvel ezelőtt egy ilyen felmérést végeztünk, akkor a filmrendezvényekre voksoltak a legtöbben. Ezt azonban csak részben tudjuk figyelembe venni – hiszen intézetünknek az a feladata, hogy Csehország arculatát, kultúráját a lehető legszélesebb skálán mutassa be Magyarországon.
- Terveznek-e olyat, amibe bevonják a közönséget (pályázat például)?
Az egyik ilyen pályázatot már említettem: Bohumil Hrabal jövő évi centenáriuma alkalmából rövidfilm pályázatot hirdettünk ki. 2013 december végéig még be lehet küldeni az alkotásokat.
- A diplomácia, külügy, vegy esetleg egyéb testületek beleszólnak a programszervezésbe, vagy van velük valamifajta együttműködés?
A Cseh Centrumok hálózata, aminek mi is részét képezzük,egy a Cseh Külügyminisztérium által létrehozott intézmény, az ország kulturális diplomáciájának eszköze. Az intézmény önállóan gazdálkodik ugyan, önállóan alakítja a programját, de a stratégiai kérdésekben (igazgatói kinevezésekben, fiókok megnyitásában vagy bezárásában) csak a külügyminiszterrel való egyeztetés után dönthet. Külföldön az igazgatók természetesen kapcsolatban állnak a misszióvezetővel (nagykövettel), s kölcsönösen támogatják egymást munkájukban.
Michal Černyvel Hanzelik Gábor beszélgetett
