Címkék

1956 (3) 1968 (1) 1989 (1) 1990 után (1) 2000 (8) 2012 (1) 2013 (1) 2014 (1) A38 (16) a38 (1) Abonyi Réka (1) abszurd (1) Ab Ovo Kiadó (1) Adam Bžoch (1) Adam Michnik (1) Adam Mickiewicz (2) Adam Miklasz (1) Adam Walny (1) Adam Wiśniewski-Snerg (1) Adam Witkowski (1) Afenti történetei (1) Agnieszka Holland (2) ajánló (3) ajvár (3) akadémikus (1) Akcent (1) Akunyin (1) Aleko Konsztantinov (1) Aleksander Fiut (1) Aleksander Urkom (1) Alekszander Grin (1) Alekszandr Puskin (1) Alekszej Vologyin (1) Alek Popov (1) Aleš Debeljak (1) Alexandra Salmela (1) Alexandr Puskin (1) Alida Bremer (1) államalapítás (1) Állami Gorkij Könyvtár (1) állás (1) Alla Manyilova (1) Andrej Kowalczyk (1) Andrej Nikolaidis (2) Andrej Zvjagincev (1) Andrij Drozda (1) andrzejki (1) Andrzej Bubien (1) Andrzej Franaszek (1) Andrzej Sapkowski (1) Andrzej Stasiuk (8) Andrzej Szczeklik (2) Andrzej Wajda (5) ANDRZEJ ŻBIKOWSKI (1) Angela Tosheva (1) Ania Witkowska (1) Anilogue fesztivál (1) animáció (2) Anima Társaság (1) Anna Arutunyan (1) Anna Csajkovszkaja (1) Anna Hojwa (1) Anna Konik (1) Anna Świrszczyńska (1) Anne Applebaum (3) antológia (1) Anton Baláž (1) Anton Straka (2) Antré fesztivál (1) Antwerp Gypsy Ska Orkestra (2) Archleb Gály Tamara (1) Arcus Temporum (1) Arkagyij és Borisz Sztrugackij (1) Arnošt Lustig (1) Arsak Nesziszjan (1) ARTplacc (2) Artur Domosławski (2) Artur Klinau (3) átirányítás (4) Atlnatis Kiadó (1) atom (1) Auschwitz (1) Austeria Kiadó (1) Az Irodalom Éjszakája (1) A perem-lét könyve (1) a posztodernről (1) Babel Sound (3) Babkou (1) bábszínház (1) Bagi Ibolya (1) Baj Ganjo (1) Bakelit Multi Art Center (2) Bakonyi Gergely (2) bál (2) Balaton (4) Balázs Andrea (1) balkán (13) Balkán (8) Balogh Magdolna (1) Banchenko Alexandra (1) Bárász Péter (2) Barbara Toporska (1) Barba Negra (1) Bárka Színház (1) barokk (1) Bartók Béla Boulevard (1) Bartosz T. Wielinski (1) Básits Branka (1) Bátor Tábor (4) Bauer Sándor (1) Bécs (1) békedíj (1) Beke Márton (3) belarusz (29) Belgárd (1) Belgrád (1) belorusz (1) bemutató (9) Besh o droM (2) beszámoló (8) beszéd (2) beszélgetés (11) Betonszívű nagyapám (1) Bianca Bellová (1) BIDF (1) Biljana Srbljanović (1) Biljarski Emil (1) Birodalom (1) black metal (1) blog (12) blokád (1) blues (1) BMC (11) Boban és Marko Marković Orkestar (2) Boban i Marko Marković Orkestar (1) Boban Marković (2) Boda Bianka (3) Bogdan Wojdowski (1) Bognár Antal (5) Bohdan Zadura (1) Bohémia Baráti Kör (3) Bohémia Barát Kör (1) Bohumil Hrabal (5) Bojtár Endre (2) Bojtos Anita (1) Bokka (1) bolgár (113) Bolgár-Magyar Gazdasági Kamara (1) bolgár Afenti (1) Bolgár Intézet (4) Bolgár Kulturális Fórum egyesület (1) Bolgár Kulturális Intézet (25) bor (2) Borisz Akunyin (1) Borna Vujčić (1) bosnyák (11) boszniai (6) botrány (1) BraAgas (1) Branislav Brkovic (1) Bratanki Orchestra (1) Bridging Europe Fesztivál (1) Bruno Schulz (6) Budapest (6) Budapesti Fesztiválzenekar (2) Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál (1) Budapest Díj (1) Budapest Park (1) Budavári Könyvünnep (1) Bulgakov (1) Bulgária (1) buli (1) BuSho Fesztivál (2) business serbian (1) CAFe Budapest (3) Cankisou (2) Čankišou (3) Capa Kortárs Fotográfiai Központ (1) Cartaphilius Kiadó (2) Castro Bistro (2) Cédrus Művészeti Alapítvány (1) cenzúra (1) Český Krumlov (1) CEU (1) Chimera-project (1) cigány (2) cimbalomfesztivál (1) Cirill és Metód (3) Cirko-Gejzir (1) Cirkofilm (3) cirkusz (1) Cirk La Putyka (1) Conrad Fesztivál (1) Corvin mozi (1) családi (1) Csató Andrea (2) Cséby Géza (1) cseh (255) Csehország (9) Csehország nem csak Prága (1) Cseh Cemtrum (1) Cseh Centrum (79) Cseh Cnetrum (1) cseh drámaantológia (1) Cseh és Szlovák Filmkarnevál (3) Cseh Filharmónia Énekkar (1) Cseh Filmkarnevál (2) csekkold! (4) Csekkold fesztivál (3) Csiky Gergely Színház (1) Csillagos Házak (1) csillagvizsgálás (1) Csirimojó kiadó (1) Csisztay Gizella (1) Csizmás Kandúr (1) Csobánka (1) Csokonai Színház (1) Csoma Bobála (1) Csoma Borbála (6) Csordás Gábor (5) Czarne (1) Czesław Miłosz (4) Czinege-Panzova Annamária (2) dada (1) DahaBraha (4) DakhaBrakha (5) Damir Imamovic (1) Danilo Kiš (3) Danyiil Harmsz (2) Danyil Harmsz (3) Dariusz Skórczewski (1) Dávid Ádám (1) David Albahari (1) David Zabransky (1) Davorin Lenko (1) Deák Renáta (1) december (1) Dejan Trajkoszki (1) dekadencia (1) délszláv (4) Desanka Maksimović (1) design (1) Design Hét (1) Deszk szerb (2) Deti Picasso (1) Dian Viktória (1) díj (7) díjátadó (1) Dimitry Glukhovsky (1) divatbemutató (3) dizájn (3) DJ/Shakespeare (1) Dj Second Face (1) Dmitrij Vilenszkij (1) Dmitry Glukhovsky (5) Dobrota Pucherová (1) dohány (1) Dojran (1) Doncsev Toso (2) Dora Čechova (4) Dora Csehova (1) Dora Kapralova (3) Dora Kparalova (1) Dorotea Vučić (1) Dr.Tarróssy István (1) Dragan Velikić (4) Dragan Velikic (2) Drago Jancar (1) dráma (5) drámapedagógia (1) Drohobics (4) Dubioza Kolektiv (2) Dubioza Kollektiv (1) Dubravka Ugrešić (1) Dunakanyar (1) Dunapest (2) dunaPest (1) Dürer Kert (1) Dušan Radović (1) Dušan Šarotar (1) Dzambo Agusevi (1) dzessz (2) Dzseni Madzsarov (1) Eddig megvolnánk (1) Édes Anyanyelvünk (1) Edo Popović (1) Edvin Szugarev (1) Eger (1) Elections In The Deaftown (1) elemzés (2) Elena Iszaeva (1) Elena Ivanova (1) Éles Márta (2) Élet Menete (1) Eleven Ősz (1) előadás (8) elsőkönyves (8) Elsőkönyvesek Fesztiválja (6) ELTE (5) ELTE BTK (6) ELTE BTK Cseh szak (1) Elwira Niewiera (1) El Kazovszkij (1) Emilija Dvorjanova (1) Emil Biljarszki (1) Emil Hakl (2) Emir Kusturica (2) Emir Kusturica & The Non Smoking Orchestra (1) Engelmayer Ákos (1) építészet (4) Epstejn (1) Erdeős Anna (1) Erdődy Kamarazenekar (1) Eredics Áron (1) Eredics Dávid (1) Eredics Gábor (1) erotika (1) esszé (2) Esszé (1) Esterházy Péter (2) Esztergom (1) Európai Elsőkönyvesek Fesztiválja (16) Európa kiadó (7) Európa Kiadó (2) Európa Könyvkiadó (14) Európa Pont (1) Európa Színpad (1) Europeana (1) Eva Marková (1) évforduló (2) Evgenia Ivanova (2) Ewa Kuryluk (1) Ewa Thompson (3) Experience Balkan (2) Ex Symposion (4) F.Scott Fitzgerald (1) Falkafolk (1) fanfár (1) Fanfara Complexa (1) fantasztikus irodalom (2) Farm bár (1) farsang (2) Faruk Sehic (1) Fekete Seretlek (1) Felczak-könyvek (3) felmérés (1) felolvasás (3) Felvidéki Eszter (14) fényképek (1) Feri Lainšček (1) festménykiállítás (1) fesztivál (30) Filákovity Radojka (1) Filip Springer (2) film (91) filmhét (1) filmklub (3) filmszemle (1) filmtavasz (1) filmvetítés (1) filnapok (1) Fiordmoss (1) FISZ (3) Fodor Gábor (1) Fodor Zsuzsanna (1) Fogas Ház (1) Földi Tamás (1) folk (3) folklór (1) folyóirat (3) folyóiratbemutató (1) Fonyód (1) fordítás (1) fordító (1) foró (1) Forrás Galéria (1) fotó (6) fotók (1) fotókiállítás (2) fotópályázat (1) Fra (1) Fráňa Šrámek (1) Frankfurti Könyvvásár (1) František Halas (1) Franz Kafka (1) Frequency (1) Freud húga (1) Frontmozi (1) FUGA (9) FÜGE Produkció (1) G.Kovács László (4) G. Kovács László (3) Gabonakörök (1) Gáborjáni Szabó Réka (1) Gabriela Magová (1) Gagarin (1) Galaktika (5) Gállos Orsolya (5) Gál Róbert (1) Garajszki Margit (3) Gasmac Gilmore (1) gasztro (3) gasztronómia (4) Gdansk Könyvesbolt és Büfé (12) Gdansk Lengyel Könyvesbolt és Büfé (3) Genát Andrea (4) gender (1) Genius Locci (1) Georgita Bojadzsieva (1) Georgi Goszpodinov (2) gettófelkelés (1) Gipsy Burek Orkestar (1) gitár (1) Glinka (1) Goce Smilevski (2) Gödöllő (1) Gödör Klub (1) Goethe Intézet (1) Gogol (1) Gólem Színház (1) Goli Otok (1) Gombrowicz (1) Gömöri György (2) Gondolat Kiadó (1) Goran Bregović (6) Goran Bregović Wedding And Funeral Band (4) Goran Ferčec (1) Goretity József (7) Görözdi Judit (1) Gozsdu Manó Klub (1) grafika (1) Grzegorz Karnas (1) Grzegorz Karnas Quartet (1) Grzegorz Karnas Trio (2) Grzegorz Szymanik (1) gyakornok (1) gyerekkönyvek (2) gyerekprogram (2) gyermekfalu (1) gyermekirodalom (1) György Norbert (2) Gyurity Milán (4) hadiállapot (2) Hadzsikosztova Gabriella (3) Haemus (2) Haemus folyóirat (4) hagyomány (1) Haiku antológia (1) Halasi Zoltán (2) Halmos Ádám (2) Hamlet (1) Hamvai Kornél (1) hangszer (1) hangverseny (2) Hanzelik Gábor (61) hardkor (1) hárfa (1) Hartyga (1) Haydamaky (2) Háy János (1) házasság (1) Heé Veronika (1) Helikon (1) Hellowood (1) Hemingway (1) Hermann Péter (11) Hetényi Zsuzsa (2) Hibernia kiadó (1) holokauszt (1) Holokauszt Emlékközpont (2) homoszexuális irodalom (3) horvát (68) Horváth Viktor (1) Horvátország (1) Hrabal (14) Hrabal 100 (1) Hrabal Söröző (1) Hrisztov Radmila (34) Hubert Klimko-Dobrzaniecki (1) Hushegyi Gábor (2) Húsvét (1) húsvét (2) Husz János (1) HVG könyvek (1) I.világháború (1) ifjúsági (1) Ignacy Karpowicz (5) Igor Bratoz (1) Igor Dedusenko (1) Igor Janke (1) Igor Ostachowicz (2) Igor Stravinsky (1) Ihar Babkou (2) Ihar Lohvinau (1) II.János Pál pápa (1) Ilona Witkowska (1) Imperial Age (1) improvizáció (2) Inda Galéria (1) installáció (1) Instytut Ksiazki (1) intenzív tanfolyam (2) Interjú (1) interjú (4) iparművészet (1) Iparművészeti Múzeum (1) Irena Brežná (1) Ireneusz Iredynski (1) Irgalmas Angyal (1) író (2) író-olvasó találkozó (1) irodalmi est (5) Irodalmi Szemle (1) irodalom (21) Írók Boltja (6) Írószövetség (1) Írószövteség (2) ismertető (1) Iszaak Dunajevszkij (1) IV. Károly (2) Ivajlo Dicsev (1) Ivana Djilas (1) Ivana Myšková (2) Ivana Sajko (1) Ivanka Mogilszka (1) Iván Andrea (3) Ivan Krasztev (1) Iva Bittovà (1) Iva Bittová (3) Iva Bittova (1) Ivona Březinová (1) izlandi (1) J.Hahn Zsuzsanna (3) J. Hahn Zsuzsanna (2) Jacek Dukaj (3) Jacek Hugo-Bader (3) JAK (1) Jana Boušková (1) Jana Hojstričová (1) Jana Orlová (1) Jankovics Marcell (1) Janukovics (1) Janusz Głowacki (1) Janusz L. Wiśniewski (1) Janusz Leon Wiśniewski (1) Ján Beňo (1) Jan Karski (2) Jan Kuntur (3) Jan Langer (1) jan nemec (1) Jan Němeček (1) Ján Nepomuk Bobula (1) Jan Novák (3) Jan Palach (2) Jan Palárik (1) Jaroslav Hašek (1) Jaroslav Rudiš (6) Jaroslav Rumpli (2) Jaroslav Žváček (3) Jasmina Cibic (2) Jasmin B. Frelih (1) Jaś Kapela (1) jazz (16) Jelena Drobac (1) Jelenkor (5) Jerzy Illg (3) Jevgenyij Popov (1) Jichak Katzenelson (1) jiddis (2) Jiří Menzel (2) Jiří Zeman (1) Joanna Bator (7) Jon Van Til (1) Jon van Til (1) Jordan Plevneš (1) Józsefvárosi Galéria (1) József Attial Kör (1) József Attila Kör (1) Judafest (1) jugoszláv (5) Jugoszlávia (3) Juhászné Hahn Zsuzsanna (7) Julia Jakubowska (2) Jurányi Ház (1) Jurányi Inkubátorház (1) Juricskayné Szabeva Aszja (1) Jurij Andruhovics (2) Jurij Poljakov (1) Justyna Etenkowska (1) Justyna Jakobówska (1) K.u.k kiadó (1) K4 (2) Kairosz (1) Kairosz kiadó (1) Kairosz Kiadó (2) Kaja Draksler (1) Kalligram (15) Kalligram kiadó (1) Kalligram Kiadó (6) Kalligram Könyvkiadó (4) Kálmán Judit (1) Kapela ze Wsi Warszawa (2) Kapela ze wsi Warszawa (1) Kaposvár (1) Kaprálová (1) Karaba Márta Alexandra (12) karácsony (9) karácsonyi vásár (1) Karádi Éva (2) karásony (1) Karel Veselý (2) Karnevál (1) Károli Gáspár Református Egyetem (2) Karol D. Horváth (1) Kárpát-medencei Borászok Találkozója (1) Kárpátalja (1) Kárpáti és Fia Antikvárium (1) Kassa (2) Katarína Kerekesová (1) Katarína Moláková (1) Katarzyna Brejwo (1) Katarzyna Sitko (2) Kateřina (2) Katona Erzsébet (1) Katona József Színház (6) KÁVA (1) Kazimiera Iłłakowiczówna (1) Kazimierz Nowak (3) Kelemen Kvartett (1) Kelet-Európa (2) Kelet-Közép-Európa (2) keleti-nyitás (1) Kellermann Viktória (2) Kepics Boglárka (3) Kepics Márta Boglárka (1) képregény (1) kerekasztal (1) kerékpár (1) Kerényi Grácia (1) Keresztes Gáspár (2) Kertész Noémi (4) Két Egér Könyvesbolt (2) kézműves (1) kiállítás (122) Kijev (1) KINO (1) Kirakat (1) Kiss Benedek (1) Kiss Gy. Csaba (1) Kiss Henriette (1) Kiss Noémi (1) Kiss Róbert (1) Kisvakond (3) Kis Könyves Éj (6) kitüntetés (1) Kjoszeva Szvetla (1) KKEKK Alapítvány (1) klasszikus (1) Klimaty (1) klip (1) Kobuci (1) Kocsis Adrienn (2) Kocsis Péter (1) kocsma (1) Kodály Filharmonikusok (1) Koljadzsin Natália (2) kollázs (1) költészet (5) költői este (1) komolyzene (6) koncert (115) koncet (1) Kondacs Pál (1) konferencia (16) Könnyvhét (1) Konsztantin Ilievszky (1) konvert (1) könyv (9) könyvbemutató (79) könyvebmutató (1) KönyvesBlog (1) Könyvfesztivál (23) konyvfesztivál (2) könyvfesztivál (27) könyvrészlet (52) Körner Gábor (11) környezetbarát (1) Korridor (1) kortárs (5) kortárs irodalom (1) kortárs karácsony (1) Körtvélyessy Klára (1) Kossuth Kiadó (4) kötve-fűzve (1) Kovács Eszter (1) Kovács István (3) Kovács Kinga (1) Közép-Európa (7) Közmunka Színház (1) Központi Vásárcsarnok (1) Krakkó (4) Krakkói Magyar Centrum (2) Krakkói Nemzetközi Könyvvásár (1) Krasztev Péter (7) Kries (1) krimi (2) Kristian Novak (4) kritika (4) Krón Jenő (1) Krug (2) Krytyka Polityczna (1) Krzysztof Jaworski (1) Krzysztof Varga (7) Krzysztof Zanussi (1) Kuba Wojtaszczyk (1) kultúra (3) Kultur Shock (1) Kuzder Rita (3) kvíz (3) L. Gály Olga (1) Lackfi János (1) Lagzi István (1) Lakás Bécsben (2) Lakiteleki Népfőiskola (4) Lakitelelki Népfőiskola (1) Lamantin Jazz Fesztivál (1) lapszámbemutató (2) Lars Danielsson (1) Latarka (6) Laurent Binet (1) leánykérés (1) Lechner Ödön (1) legenda (1) lemez (2) lemezbemutató (1) Léna (1) Lengyek Intézet (3) lengyel (317) lengyel-magyar barátság (1) Lengyel-Magyar Barátság (1) lengyel-magyar barátság napja (1) Lengyelország (1) lengyel filmtavasz (4) Lengyel Intézet (89) Lengyel Nagykövetség (3) lengyel szak (1) lengyl (1) Leningrad (8) Leningrád (1) lenygel (1) Lermontov (1) Leszek Możdżer (1) Lettre (2) lexikon (1) LHarmattan (6) LHarmattan kiadó (1) LHarmattan Kiadó (2) Libri (1) Libri Kiadó (1) Libri kiadó (4) Libri Könyvkiadó (1) Lidia Amejko (3) Lidia Ostałowska (3) Lidija Dimkovszka (1) LIFT Fesztivál (1) Liszt Ferenc Múzeum (1) Litera (3) Liter Jezika (1) litván (1) Ljubiša Samardžič (1) Ljudmila Petrusevszkaja (3) Ljudmila Ulickaja (5) Lórév (1) LOT (1) Lublin (1) Lucie Orbók (2) Ludovit Štúr (1) Ludwig Múzeum (7) Lukács Miklós (2) Lukáš Vavrečká (1) Lviv (1) M.Nagy Miklós (4) M. Nagy Miklós (2) macedón (19) Maciej Miłkowski (1) Made in Czechoslovakia (1) Magda (1) Magnifico (2) magvető Kiadó (1) Magvető Kiadó (9) Magvető kiadó (2) magyar (10) Magyarországi Szerb Kulturális és Dokumentációs Központ (3) Magyarországi Szerb Színház (2) Magyar Értelmező Kéziszótár (1) Magyar Fiatalok Határok Nélkül Alapítvány (1) Magyar Lettre Internatinale (1) Magyar Lettre Internationale (25) Magyar Napló (2) Magyar Narancs (1) Magyar Nemzeti Galéria (2) Magyar Történelmi Társulat (1) Mai Manó Ház (1) Majdan (2) makedón (7) Makszim Gorkij (1) Malka Kafka (1) Malko Teatro (1) Mandics György (1) Mandiner blog (1) Man Booker (1) Márai (1) Marcela Bogacka-Wundlich (1) Marcin Świetlicki (2) Marcin Swietlicki (2) március 23 (1) Marek Modzelewski (1) Marek Toman (1) Marek Vadas (1) Margó Festivál (1) Margó Fesztivál (1) Margó irodalmi Fesztivál (4) mari (1) Mária Modrovich (1) Mária Modrovichová (1) Marie Iljašenko (1) Marina Durnovo (1) Marina Sztyepnova (1) Marin Georgiev (2) Mário Domcek (1) Mariusz Szcygieł (1) Mariusz Szczygieł (1) Markéta Mališová (1) Marko Halanevics (1) Marko Pogačar (1) Marta Fülöpova (1) Marta Kwasnicka (1) Martenica együttes (1) Martin Putna (3) Marton László Távolodó (1) Masala Soundsystem (1) Massolit (2) Massolit Könyvesbolt és Kávézó (5) Maszlenyica (1) matěj hořava (1) Máté Gábor (2) Matija Solce (1) matrjoska (1) Maxim Gurbatov (1) Mazóvia (1) Mediawave fesztivál (2) meghívó (2) megjelenés (5) Menta Terasz (1) Menyhárt Krisztina (1) Merva Attila (1) mese (3) Mesterházi Mónika (1) Mesterségek Ünnepe (1) Mester és Margarita (1) Mészáros Andor (2) Mészáros Tünde (2) Meszecsinka (15) Metropolis Media (2) Michal Černušák (1) Michal Černy (1) Michał Rusinek (1) Mihályi Zsuzsa (11) Mikes Kelemen (1) Mikola Rjabcsuk (6) Mikołaj Łoziński (1) Mikszáth Kálmán (2) Mikulás (1) Milan Kundera (1) Milan Timotic (1) Milan Uhde (1) Milena Maldenova (1) Milen Ruszkov (2) Mileta Prodanović (1) Miljenko Jergović (2) Millenáris (2) Milosevits Péter (1) Miloš Zeman (2) Mimi&Liza (1) Mirko Kovač (1) mitológia (1) Mitrovits Miklós (8) Mladen Plavicic (1) MMA (1) MNG (1) Molnár Csaba (1) Molnár Krisztina Rita (1) MOME (1) Monetenegró (3) monodráma (1) Moomoo (1) Móra Kiadó (1) Morcsányi Géza (1) Morfium (2) Mostar Sevdah Reunion (2) Moszfilm (1) Moszkva (2) mozi (1) Mozsár kávézó (1) Mr. Zarko (1) MTA (2) MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont (1) Műcsarnok (3) Mucsi Zoltán (1) műfordítás (16) műfordító (2) műfordítógép (1) Műfordító Műhely (1) műfordító tábor (2) műfordító verseny (4) Múmiamalom (1) Mundruczó Kornél (1) munka (1) Müpa (4) MÜPA (7) Muszatics Péter (1) MÜSZI (3) Muszorgszkij (1) művészet (8) Művészetek Palotája (6) Művész mozi (1) Múzeumok Éjszakája (3) Muzikum (1) Muzykanci (1) Mydy Rabycad (1) N.Kiss Zsuzsa (1) Naadia (1) Nabokov (1) nagykövet (1) Nagyvásárcsarnok (1) Nagyvilág (7) Napkút Kiadó (25) Napkút kiadó (5) napló (1) Napút (1) Napút-díj (1) Napút folyóirat (2) Napút Kiadó (1) Napvilág Kiadó (2) nekrológ (1) német (1) Németh Ilona (1) Németh Orsolya (47) Németh Zoltán (2) Nemzeti Színház (5) népdal (1) népköltészet (1) néprajz (1) Néprajzi Múzeum (1) népszokások (1) néptánc (1) népzene (2) Nicheva Stefka (5) Nike-díj (1) Nikolaj Ivanov (2) Nikola Madzsirov (1) Nikola Tesla (1) Nobel-díj (1) NOCZ (1) nőirodalom (1) Noran Libro (2) norvég (1) notesz (1) novella (2) Novotnik Cecília (1) Nužno zlo (1) nyár (3) nyári egyetem (1) Nyelvek Európai Napja (1) Nyelvi Koktélbár (2) Nyelvparádé (1) nyelvpolitika (1) nyelvtanfolyam (3) nyelvtanulás (7) nyelvvizsga (1) Nyitott Műhely (3) Nyugat-Eurázsiai idő (6) Oázis (2) Oázis est (6) Óbudai Társaskör (2) Óbudai Társas Kör (1) Ohrid Macedón Folekgyüttes (1) OIK (22) OKK (7) Oláh Annamari (2) Olekszander Jarmola (1) Olga Berezyna (1) Olga Tokarczuk (4) olimpia (2) Ondrejcsák Eszter (1) Ondrej Neff (1) Ondřej Neff (1) Ondrej Štefánik (3) Onuka (2) opera (2) Operaház (1) Oprett (1) Oratnica (1) Orbók Áron (1) Orcsik Roland (2) Ördögkatlan Fesztivál (3) Örkény István (1) Orkestar Selo (1) Örökmozgó (3) Örökség Kultúrpolitikai Intézet (4) orosz (158) Oroszlános Udvar (1) Oroszok blog (2) Oroszország (1) Orosz Kulturális Intézet (1) Orosz Kulturális Központ (11) Orpheus (1) Országos Idegennyelvű KÖnyvtár (1) Országos Idegennyelvű Könyvtár (7) Oscar (1) Oscar-díj (1) Őskor és más idők (1) összefoglaló (1) ostrom (1) OSZK (2) Osztap Szlivinszkij (1) ötvenhat (1) PaCoRa Trió (1) Páfalvi Lajos (1) Pákh Tibor (1) Pálfalvi Lajos (33) pályázat (7) Pályi András (2) páneurópai piknik (1) Pannonhalma (1) pantomim (1) Pap-Vera Ágnes (1) Parevo (1) Párkányi csata (1) Park Kiadó (1) parlament (1) Parti Nagy Lajos (1) Paszport Polityki (1) Pászt Patrícia (3) Patrik Ouředník (5) Patrycja Pustkowiak (1) Patyolat (1) Pavel Brycz (5) Pavel Kasztukevics (1) Pavel Vilikovský (3) Paweł Pawlikowski (1) Pázmány Péter Katolikus Egyetem (2) Pécs (5) Pécsi Horvát Színház (2) Pécsi Orosz Központ (3) Pénzes Tímea (1) Pepita Ofélia (1) Pepita Ofélia Bár (1) Perak Dalma (4) Pesti Bölcsész Akadémia (1) Peter Balko (1) Peter Lipa (1) Peter Weiss (1) Peťovská Flóra (4) Petovska Flóra (1) Petra Nagyová Džerengova (1) Petra Soukupová (4) Petr Blažek (1) Petr Čichoň (1) Petr Hruska (1) Petr Kratky (1) Petr Stancik (1) Petr Stančík (2) Petr Zelenka (1) pierogi (1) PIM (4) Piort Rosołowski (1) plakát (3) plakátkiállítás (1) Plamen Dojnov (3) Platán Galéria (7) Play On (2) Pócsföldi József (4) Poduene Blues Band (1) Polgár Anikó (1) Poligráf kiadó (1) Poligráf Könyvkiadó (2) Politikatörténeti Intézet (1) Polona Glavan (1) Polonia Nova (1) Pomáz (1) Ponton Galéria (2) pop (1) pop art (1) posztkolonializmus (5) Pozsony (4) Pozsonyi Piknik (1) Pozsonyi piknik (1) PPKE BTK (1) Prága (9) Pro-za Balkan (1) program (2) programajánló (33) Projekt Rakija (1) pszichoanalízis (1) Publikon Kiadó (1) Puskin mozi (3) Pussy Riot (1) Putyin (5) Pythea Kiadó (1) r.Aktuális (2) R.U.T.A. (2) Ráckeve (1) Radics Viktória (7) Radim Kopáč (1) Radostina Angelova (1) Radosztina A. Angelova (2) Rajsli Emese (4) rajz (1) Rangel Valcsanov (1) realizmus (1) recenzió (8) recepció (1) regény (4) regényrészlet (3) Reiman Judit (1) rendező (2) rendszerváltás (1) részlet (5) retrospektív (1) Rézbong Kiadó (3) Rimszkij-Korszakov (1) riport (3) ritka nyelvek (1) Robert Makłowicz (1) Robert Svoboda (1) rock (1) Roham Bár (1) RoHAM Bár (1) romantika (1) Roman Polanski (1) Rostás Eni (1) Roszen Idealov (1) rövidflim (1) Russian Rollers (1) Russkaja (2) ruszin (1) RUTA (1) Rút Lichnerová (1) Ryszard Kapuscinski (1) Ryszard Legutko (1) Ryszard Siwiec (1) sajtófotó (1) sámán (1) sarajevo (1) Sára Vybíralová (1) Sardar Tagirovsky (1) sci-fi (5) Scolar (1) Sebő Ferenc (1) Šejla Šehabović (1) Semezdin Mehmedinović (1) Senko Karuza (2) Sepsi László (1) Simon Attila (1) Sipos Tamás (1) ska (1) slam poetry (2) sochi (1) Sokrat Janowicz (2) Söndörgő (8) sör (4) sörfesztivál (1) sörgyár (1) Soukupová (1) Soviet Supreme (1) Sphere (1) Spiró György (3) sport (2) Spoušť (1) Srđan Sandić (1) Stanisław Ignacy Witkiewicz (1) Stanka Hrastelj (1) Stano Másar (1) Staropramen (1) Stefano Bottoni (1) Stepanovic Predrag (1) strand (1) Studio Damúza (2) Susanna Roth (3) Sutari (1) Suzana Tratnik (2) Svatopluk Mykita kiállítás (1) Svetislav Basara (1) Svetlana Velmar-Jankovic (1) Świetliki (3) Sylwia Chutnik (2) Szabadkai Népszínház (1) szabadság (1) Szabó László Zsolt (1) Szabó Lőrinc (1) Szálkák (1) Szarajevó (1) Szarajevói Filmfesztivál (1) Szathmáry-Kellermann Viktória (5) szauna (1) Szczepan Twardoch (2) Szeged (4) Szentendre (1) Szentivánéji álom (1) Szent Adalbert Közép- és Kelet-Európa Kutatásokért Alapítvány (1) Szent András nap (1) Szent Vencel (1) Szépirodalmi Figyelő (4) szépirodalom (3) szerb (101) Szerbia (1) Szerb Kulturális és Dokumentációs Központ (16) Szerb Kulturális Központ (5) Szerb Kultúra Hónapja (4) Szergej Lukjanyenko (1) Szergej Snurov (3) Szerhij Zsadan (4) Szidi Tobias (1) sziget (1) Sziget (43) Szilágyi Ákos (1) Szimpla Kert (4) színész (1) színház (63) színházi fesztivál (2) színház szerb (2) Szjarhej Dubavec (1) Szkopje (1) szláv (5) szlavisztika (2) Szlavko Janevszki (1) Szlav Bakalov (1) szlovák (149) Szlovákia (3) Szlovák Filmszemle (4) Szlovák Intézet (70) Szlovák Nemzeti Felkelés (1) Szlovák Tudományos Akadémia (1) szlován (1) szlovén (48) Szlovén Nagykövetség (3) Szlovén Nemzeti Színház (1) szobor (1) szobrász (1) szokás (1) Szolidaritás (3) Szolnok (1) Szóló Duó (2) Szolzsenyicin (1) Szombathely (1) Szondi györgy (1) Szondi György (8) Szörényi László (1) szótár (1) szovjet (3) Sztálin (1) Sztojadin Cvetkovics (1) születésnap (3) Szvetlana Alekszijevics (4) Szvetlana Georgieva (1) Szvetlana Sztojcseva (1) Sławomir Mrożek (3) Tadeusz Mazowiecki (1) Tadeusz Nyczek (1) Tadeusz Różewicz (1) Tadeusz Słobodzianek (2) Tako Lako (2) tánc (8) táncház (8) tanfolyam (4) tanulmány (5) Tanulmány (1) tanulmányi verseny (1) Tarasz Sevcsenko (2) Tara Fuki (1) Tarnów (1) Tavaszi Fesztivál (1) Teater Cvete (2) Teatr Walny (1) techno (1) téli álom (1) Temesi János (1) Tempfli Péter (2) tényirodalom (4) Térey János (1) Tereza Verecká (1) Tereza Vostradovská (1) Terror Háza (1) Těsnohlídek (1) Tetyana Dzjadevics (2) Thália (1) Thália Színház (1) Thealter fesztivál (1) The Dumplings (1) Thomas Bernhard (1) Thomas Mann (1) Tihany (2) Tiha Klara Gudac (1) Tilos Rádió (2) Tiszatáj (3) Tiszatáj Könyvek (1) Titanic Filmfesztivál (5) Toldi mozi (4) tolmács (1) Tolsztoj Társaság (1) Tomasz Daroch (1) Tomasz Fiałkowski (1) Tomasz Man (1) Tomáš Změskal (1) Tomáš Zmeškal (1) toplista (5) torokének (1) Török András (1) történelem (10) Tóth Annamária (1) Trafó (3) Transatlanytk (1) Troján Tünde (1) TR Warszawa (1) Tučková (7) tudósítás (1) TuliRedl (1) Turi Márton (1) turné (1) Tuva (1) Typotex (10) Typotex Kiadó (21) Typotex kiadó (2) Újbudai Önkormányzat (1) Újbuda Jazz Fesztivál (1) újdonságok (1) Ujjatlan város (1) Ukrajna (8) ukrán (56) Uladzimir Nyakljajeu (2) Ulpius ház (1) Ünnepi Könyvhét (1) Uránia (6) Uršuľa Kovalyk (1) Üveghegy kiadó (1) V4 (10) Vaclav Havel (1) Václav Havel (1) vadkelet (1) Valdimír Křivánek (1) Vályi Horváth Erika (2) VAM Design Center (1) Vándor Anna (2) Várkonyi Alma (4) Városháza Park (1) Varsányi István (2) Varsó (3) Varsói Drámai Színház (1) varsói gettófelkelés (1) Varsói Magyar Kulturális Intézet (1) Varsó antológia (1) vásár (6) Vaszilij Lanovoj (1) Vas Viktória (26) VEaPLA (1) Veiszer Alinda (1) Vera Caslavska (1) Vera Wołosz (1) Vércse Miklós (2) vers (9) verseny (2) Vértes Judit (4) Vertigo Szlovák Színház (1) Veselý Mirek (1) Vesna Lemaić (1) Veszela Ljahova (1) Větrné mlýny (1) Vidákovics Szláven (2) video-opera (1) videoperformance (1) Viera Menyok (1) Vígh Zoltán (2) Vígszínház (2) Víg Mihály (1) Viktorija Lebegyeva (1) Világezeni Színpad (2) Világfalu Színpad (3) világzene (10) Világzenei Színpad (10) Virág Bognár Ágota (2) Visegrádi Négyek (1) Visegrádi Nyári Egyetem (1) Visegrád Fund (2) Viszockij (1) Vitalij Kaplan (1) Vladimir Nabokov (2) Vladimir Tsesler (1) Vlado Kreslin (1) Vlagyimir Ceszler (2) Vlagyimir Szorokin (1) Vörös István (5) Vujicsics (4) Wacław Felczak (1) Wacław Lewandowski (1) Wacław Oszajca (1) Walkó Ádám (1) Warsaw Village Band (5) Wałęsa (1) Weisz Györgyi (1) Weronika Murek (1) Wiesław Myśliwski (1) Wiktor Woroszylski (1) Wisława Szymborska (7) Witkacy (1) Witold Gombrowicz (4) Witold Lutosławski (1) Wojciech Bogusławski (1) Wojciech Frazik (1) Wojciech Jaruzelski (2) Wolosz Vera (1) Womex (1) workshop (1) World Literature Studies (1) Wołosz Vera (1) Xenia Detoni (1) Y.EAST (5) Y.East (1) Zabranjeno pušenje (1) Zágráb (1) Żanna Słoniowska (1) Závada Pál (1) Zbigniew Herbert (1) Zdarr (1) Zdenek Sverak (1) Zdenka Becker (1) zene (111) Zeszyty Literackie (1) Ziemowit Szczerek (2) Zimmermann Gerda (2) Znak (4) Zohar Fresco (1) Zöldy Áron (14) Zoltán András (1) Zoran Bodorac (1) Zoran Ferić (1) Zornica hagyományőrző együttes (1) Zornitsa Sophia (1) Zośka Papużanka (3) Zsámbék (1) Zsámbéki Színházi Bázis (7) Zsáméki Színházi Bázis (1) Zsidó Nyári Fesztivál (1) Zsille Gábor (3) Zsuzsanna Ilievszky (1) Zuboly (1) Łukasz Orbitowski (1) ДахаБраха (1) Ленинград (1)

Címkék

1956 (3) 1968 (1) 1989 (1) 1990 után (1) 2000 (8) 2012 (1) 2013 (1) 2014 (1) A38 (16) a38 (1) Abonyi Réka (1) abszurd (1) Ab Ovo Kiadó (1) Adam Bžoch (1) Adam Michnik (1) Adam Mickiewicz (2) Adam Miklasz (1) Adam Walny (1) Adam Wiśniewski-Snerg (1) Adam Witkowski (1) Afenti történetei (1) Agnieszka Holland (2) ajánló (3) ajvár (3) akadémikus (1) Akcent (1) Akunyin (1) Aleko Konsztantinov (1) Aleksander Fiut (1) Aleksander Urkom (1) Alekszander Grin (1) Alekszandr Puskin (1) Alekszej Vologyin (1) Alek Popov (1) Aleš Debeljak (1) Alexandra Salmela (1) Alexandr Puskin (1) Alida Bremer (1) államalapítás (1) Állami Gorkij Könyvtár (1) állás (1) Alla Manyilova (1) Andrej Kowalczyk (1) Andrej Nikolaidis (2) Andrej Zvjagincev (1) Andrij Drozda (1) andrzejki (1) Andrzej Bubien (1) Andrzej Franaszek (1) Andrzej Sapkowski (1) Andrzej Stasiuk (8) Andrzej Szczeklik (2) Andrzej Wajda (5) ANDRZEJ ŻBIKOWSKI (1) Angela Tosheva (1) Ania Witkowska (1) Anilogue fesztivál (1) animáció (2) Anima Társaság (1) Anna Arutunyan (1) Anna Csajkovszkaja (1) Anna Hojwa (1) Anna Konik (1) Anna Świrszczyńska (1) Anne Applebaum (3) antológia (1) Anton Baláž (1) Anton Straka (2) Antré fesztivál (1) Antwerp Gypsy Ska Orkestra (2) Archleb Gály Tamara (1) Arcus Temporum (1) Arkagyij és Borisz Sztrugackij (1) Arnošt Lustig (1) Arsak Nesziszjan (1) ARTplacc (2) Artur Domosławski (2) Artur Klinau (3) átirányítás (4) Atlnatis Kiadó (1) atom (1) Auschwitz (1) Austeria Kiadó (1) Az Irodalom Éjszakája (1) A perem-lét könyve (1) a posztodernről (1) Babel Sound (3) Babkou (1) bábszínház (1) Bagi Ibolya (1) Baj Ganjo (1) Bakelit Multi Art Center (2) Bakonyi Gergely (2) bál (2) Balaton (4) Balázs Andrea (1) balkán (13) Balkán (8) Balogh Magdolna (1) Banchenko Alexandra (1) Bárász Péter (2) Barbara Toporska (1) Barba Negra (1) Bárka Színház (1) barokk (1) Bartók Béla Boulevard (1) Bartosz T. Wielinski (1) Básits Branka (1) Bátor Tábor (4) Bauer Sándor (1) Bécs (1) békedíj (1) Beke Márton (3) belarusz (29) Belgárd (1) Belgrád (1) belorusz (1) bemutató (9) Besh o droM (2) beszámoló (8) beszéd (2) beszélgetés (11) Betonszívű nagyapám (1) Bianca Bellová (1) BIDF (1) Biljana Srbljanović (1) Biljarski Emil (1) Birodalom (1) black metal (1) blog (12) blokád (1) blues (1) BMC (11) Boban és Marko Marković Orkestar (2) Boban i Marko Marković Orkestar (1) Boban Marković (2) Boda Bianka (3) Bogdan Wojdowski (1) Bognár Antal (5) Bohdan Zadura (1) Bohémia Baráti Kör (3) Bohémia Barát Kör (1) Bohumil Hrabal (5) Bojtár Endre (2) Bojtos Anita (1) Bokka (1) bolgár (113) Bolgár-Magyar Gazdasági Kamara (1) bolgár Afenti (1) Bolgár Intézet (4) Bolgár Kulturális Fórum egyesület (1) Bolgár Kulturális Intézet (25) bor (2) Borisz Akunyin (1) Borna Vujčić (1) bosnyák (11) boszniai (6) botrány (1) BraAgas (1) Branislav Brkovic (1) Bratanki Orchestra (1) Bridging Europe Fesztivál (1) Bruno Schulz (6) Budapest (6) Budapesti Fesztiválzenekar (2) Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál (1) Budapest Díj (1) Budapest Park (1) Budavári Könyvünnep (1) Bulgakov (1) Bulgária (1) buli (1) BuSho Fesztivál (2) business serbian (1) CAFe Budapest (3) Cankisou (2) Čankišou (3) Capa Kortárs Fotográfiai Központ (1) Cartaphilius Kiadó (2) Castro Bistro (2) Cédrus Művészeti Alapítvány (1) cenzúra (1) Český Krumlov (1) CEU (1) Chimera-project (1) cigány (2) cimbalomfesztivál (1) Cirill és Metód (3) Cirko-Gejzir (1) Cirkofilm (3) cirkusz (1) Cirk La Putyka (1) Conrad Fesztivál (1) Corvin mozi (1) családi (1) Csató Andrea (2) Cséby Géza (1) cseh (255) Csehország (9) Csehország nem csak Prága (1) Cseh Cemtrum (1) Cseh Centrum (79) Cseh Cnetrum (1) cseh drámaantológia (1) Cseh és Szlovák Filmkarnevál (3) Cseh Filharmónia Énekkar (1) Cseh Filmkarnevál (2) csekkold! (4) Csekkold fesztivál (3) Csiky Gergely Színház (1) Csillagos Házak (1) csillagvizsgálás (1) Csirimojó kiadó (1) Csisztay Gizella (1) Csizmás Kandúr (1) Csobánka (1) Csokonai Színház (1) Csoma Bobála (1) Csoma Borbála (6) Csordás Gábor (5) Czarne (1) Czesław Miłosz (4) Czinege-Panzova Annamária (2) dada (1) DahaBraha (4) DakhaBrakha (5) Damir Imamovic (1) Danilo Kiš (3) Danyiil Harmsz (2) Danyil Harmsz (3) Dariusz Skórczewski (1) Dávid Ádám (1) David Albahari (1) David Zabransky (1) Davorin Lenko (1) Deák Renáta (1) december (1) Dejan Trajkoszki (1) dekadencia (1) délszláv (4) Desanka Maksimović (1) design (1) Design Hét (1) Deszk szerb (2) Deti Picasso (1) Dian Viktória (1) díj (7) díjátadó (1) Dimitry Glukhovsky (1) divatbemutató (3) dizájn (3) DJ/Shakespeare (1) Dj Second Face (1) Dmitrij Vilenszkij (1) Dmitry Glukhovsky (5) Dobrota Pucherová (1) dohány (1) Dojran (1) Doncsev Toso (2) Dora Čechova (4) Dora Csehova (1) Dora Kapralova (3) Dora Kparalova (1) Dorotea Vučić (1) Dr.Tarróssy István (1) Dragan Velikić (4) Dragan Velikic (2) Drago Jancar (1) dráma (5) drámapedagógia (1) Drohobics (4) Dubioza Kolektiv (2) Dubioza Kollektiv (1) Dubravka Ugrešić (1) Dunakanyar (1) Dunapest (2) dunaPest (1) Dürer Kert (1) Dušan Radović (1) Dušan Šarotar (1) Dzambo Agusevi (1) dzessz (2) Dzseni Madzsarov (1) Eddig megvolnánk (1) Édes Anyanyelvünk (1) Edo Popović (1) Edvin Szugarev (1) Eger (1) Elections In The Deaftown (1) elemzés (2) Elena Iszaeva (1) Elena Ivanova (1) Éles Márta (2) Élet Menete (1) Eleven Ősz (1) előadás (8) elsőkönyves (8) Elsőkönyvesek Fesztiválja (6) ELTE (5) ELTE BTK (6) ELTE BTK Cseh szak (1) Elwira Niewiera (1) El Kazovszkij (1) Emilija Dvorjanova (1) Emil Biljarszki (1) Emil Hakl (2) Emir Kusturica (2) Emir Kusturica & The Non Smoking Orchestra (1) Engelmayer Ákos (1) építészet (4) Epstejn (1) Erdeős Anna (1) Erdődy Kamarazenekar (1) Eredics Áron (1) Eredics Dávid (1) Eredics Gábor (1) erotika (1) esszé (2) Esszé (1) Esterházy Péter (2) Esztergom (1) Európai Elsőkönyvesek Fesztiválja (16) Európa kiadó (7) Európa Kiadó (2) Európa Könyvkiadó (14) Európa Pont (1) Európa Színpad (1) Europeana (1) Eva Marková (1) évforduló (2) Evgenia Ivanova (2) Ewa Kuryluk (1) Ewa Thompson (3) Experience Balkan (2) Ex Symposion (4) F.Scott Fitzgerald (1) Falkafolk (1) fanfár (1) Fanfara Complexa (1) fantasztikus irodalom (2) Farm bár (1) farsang (2) Faruk Sehic (1) Fekete Seretlek (1) Felczak-könyvek (3) felmérés (1) felolvasás (3) Felvidéki Eszter (14) fényképek (1) Feri Lainšček (1) festménykiállítás (1) fesztivál (30) Filákovity Radojka (1) Filip Springer (2) film (91) filmhét (1) filmklub (3) filmszemle (1) filmtavasz (1) filmvetítés (1) filnapok (1) Fiordmoss (1) FISZ (3) Fodor Gábor (1) Fodor Zsuzsanna (1) Fogas Ház (1) Földi Tamás (1) folk (3) folklór (1) folyóirat (3) folyóiratbemutató (1) Fonyód (1) fordítás (1) fordító (1) foró (1) Forrás Galéria (1) fotó (6) fotók (1) fotókiállítás (2) fotópályázat (1) Fra (1) Fráňa Šrámek (1) Frankfurti Könyvvásár (1) František Halas (1) Franz Kafka (1) Frequency (1) Freud húga (1) Frontmozi (1) FUGA (9) FÜGE Produkció (1) G.Kovács László (4) G. Kovács László (3) Gabonakörök (1) Gáborjáni Szabó Réka (1) Gabriela Magová (1) Gagarin (1) Galaktika (5) Gállos Orsolya (5) Gál Róbert (1) Garajszki Margit (3) Gasmac Gilmore (1) gasztro (3) gasztronómia (4) Gdansk Könyvesbolt és Büfé (12) Gdansk Lengyel Könyvesbolt és Büfé (3) Genát Andrea (4) gender (1) Genius Locci (1) Georgita Bojadzsieva (1) Georgi Goszpodinov (2) gettófelkelés (1) Gipsy Burek Orkestar (1) gitár (1) Glinka (1) Goce Smilevski (2) Gödöllő (1) Gödör Klub (1) Goethe Intézet (1) Gogol (1) Gólem Színház (1) Goli Otok (1) Gombrowicz (1) Gömöri György (2) Gondolat Kiadó (1) Goran Bregović (6) Goran Bregović Wedding And Funeral Band (4) Goran Ferčec (1) Goretity József (7) Görözdi Judit (1) Gozsdu Manó Klub (1) grafika (1) Grzegorz Karnas (1) Grzegorz Karnas Quartet (1) Grzegorz Karnas Trio (2) Grzegorz Szymanik (1) gyakornok (1) gyerekkönyvek (2) gyerekprogram (2) gyermekfalu (1) gyermekirodalom (1) György Norbert (2) Gyurity Milán (4) hadiállapot (2) Hadzsikosztova Gabriella (3) Haemus (2) Haemus folyóirat (4) hagyomány (1) Haiku antológia (1) Halasi Zoltán (2) Halmos Ádám (2) Hamlet (1) Hamvai Kornél (1) hangszer (1) hangverseny (2) Hanzelik Gábor (61) hardkor (1) hárfa (1) Hartyga (1) Haydamaky (2) Háy János (1) házasság (1) Heé Veronika (1) Helikon (1) Hellowood (1) Hemingway (1) Hermann Péter (11) Hetényi Zsuzsa (2) Hibernia kiadó (1) holokauszt (1) Holokauszt Emlékközpont (2) homoszexuális irodalom (3) horvát (68) Horváth Viktor (1) Horvátország (1) Hrabal (14) Hrabal 100 (1) Hrabal Söröző (1) Hrisztov Radmila (34) Hubert Klimko-Dobrzaniecki (1) Hushegyi Gábor (2) Húsvét (1) húsvét (2) Husz János (1) HVG könyvek (1) I.világháború (1) ifjúsági (1) Ignacy Karpowicz (5) Igor Bratoz (1) Igor Dedusenko (1) Igor Janke (1) Igor Ostachowicz (2) Igor Stravinsky (1) Ihar Babkou (2) Ihar Lohvinau (1) II.János Pál pápa (1) Ilona Witkowska (1) Imperial Age (1) improvizáció (2) Inda Galéria (1) installáció (1) Instytut Ksiazki (1) intenzív tanfolyam (2) Interjú (1) interjú (4) iparművészet (1) Iparművészeti Múzeum (1) Irena Brežná (1) Ireneusz Iredynski (1) Irgalmas Angyal (1) író (2) író-olvasó találkozó (1) irodalmi est (5) Irodalmi Szemle (1) irodalom (21) Írók Boltja (6) Írószövetség (1) Írószövteség (2) ismertető (1) Iszaak Dunajevszkij (1) IV. Károly (2) Ivajlo Dicsev (1) Ivana Djilas (1) Ivana Myšková (2) Ivana Sajko (1) Ivanka Mogilszka (1) Iván Andrea (3) Ivan Krasztev (1) Iva Bittovà (1) Iva Bittová (3) Iva Bittova (1) Ivona Březinová (1) izlandi (1) J.Hahn Zsuzsanna (3) J. Hahn Zsuzsanna (2) Jacek Dukaj (3) Jacek Hugo-Bader (3) JAK (1) Jana Boušková (1) Jana Hojstričová (1) Jana Orlová (1) Jankovics Marcell (1) Janukovics (1) Janusz Głowacki (1) Janusz L. Wiśniewski (1) Janusz Leon Wiśniewski (1) Ján Beňo (1) Jan Karski (2) Jan Kuntur (3) Jan Langer (1) jan nemec (1) Jan Němeček (1) Ján Nepomuk Bobula (1) Jan Novák (3) Jan Palach (2) Jan Palárik (1) Jaroslav Hašek (1) Jaroslav Rudiš (6) Jaroslav Rumpli (2) Jaroslav Žváček (3) Jasmina Cibic (2) Jasmin B. Frelih (1) Jaś Kapela (1) jazz (16) Jelena Drobac (1) Jelenkor (5) Jerzy Illg (3) Jevgenyij Popov (1) Jichak Katzenelson (1) jiddis (2) Jiří Menzel (2) Jiří Zeman (1) Joanna Bator (7) Jon Van Til (1) Jon van Til (1) Jordan Plevneš (1) Józsefvárosi Galéria (1) József Attial Kör (1) József Attila Kör (1) Judafest (1) jugoszláv (5) Jugoszlávia (3) Juhászné Hahn Zsuzsanna (7) Julia Jakubowska (2) Jurányi Ház (1) Jurányi Inkubátorház (1) Juricskayné Szabeva Aszja (1) Jurij Andruhovics (2) Jurij Poljakov (1) Justyna Etenkowska (1) Justyna Jakobówska (1) K.u.k kiadó (1) K4 (2) Kairosz (1) Kairosz kiadó (1) Kairosz Kiadó (2) Kaja Draksler (1) Kalligram (15) Kalligram kiadó (1) Kalligram Kiadó (6) Kalligram Könyvkiadó (4) Kálmán Judit (1) Kapela ze Wsi Warszawa (2) Kapela ze wsi Warszawa (1) Kaposvár (1) Kaprálová (1) Karaba Márta Alexandra (12) karácsony (9) karácsonyi vásár (1) Karádi Éva (2) karásony (1) Karel Veselý (2) Karnevál (1) Károli Gáspár Református Egyetem (2) Karol D. Horváth (1) Kárpát-medencei Borászok Találkozója (1) Kárpátalja (1) Kárpáti és Fia Antikvárium (1) Kassa (2) Katarína Kerekesová (1) Katarína Moláková (1) Katarzyna Brejwo (1) Katarzyna Sitko (2) Kateřina (2) Katona Erzsébet (1) Katona József Színház (6) KÁVA (1) Kazimiera Iłłakowiczówna (1) Kazimierz Nowak (3) Kelemen Kvartett (1) Kelet-Európa (2) Kelet-Közép-Európa (2) keleti-nyitás (1) Kellermann Viktória (2) Kepics Boglárka (3) Kepics Márta Boglárka (1) képregény (1) kerekasztal (1) kerékpár (1) Kerényi Grácia (1) Keresztes Gáspár (2) Kertész Noémi (4) Két Egér Könyvesbolt (2) kézműves (1) kiállítás (122) Kijev (1) KINO (1) Kirakat (1) Kiss Benedek (1) Kiss Gy. Csaba (1) Kiss Henriette (1) Kiss Noémi (1) Kiss Róbert (1) Kisvakond (3) Kis Könyves Éj (6) kitüntetés (1) Kjoszeva Szvetla (1) KKEKK Alapítvány (1) klasszikus (1) Klimaty (1) klip (1) Kobuci (1) Kocsis Adrienn (2) Kocsis Péter (1) kocsma (1) Kodály Filharmonikusok (1) Koljadzsin Natália (2) kollázs (1) költészet (5) költői este (1) komolyzene (6) koncert (115) koncet (1) Kondacs Pál (1) konferencia (16) Könnyvhét (1) Konsztantin Ilievszky (1) konvert (1) könyv (9) könyvbemutató (79) könyvebmutató (1) KönyvesBlog (1) Könyvfesztivál (23) konyvfesztivál (2) könyvfesztivál (27) könyvrészlet (52) Körner Gábor (11) környezetbarát (1) Korridor (1) kortárs (5) kortárs irodalom (1) kortárs karácsony (1) Körtvélyessy Klára (1) Kossuth Kiadó (4) kötve-fűzve (1) Kovács Eszter (1) Kovács István (3) Kovács Kinga (1) Közép-Európa (7) Közmunka Színház (1) Központi Vásárcsarnok (1) Krakkó (4) Krakkói Magyar Centrum (2) Krakkói Nemzetközi Könyvvásár (1) Krasztev Péter (7) Kries (1) krimi (2) Kristian Novak (4) kritika (4) Krón Jenő (1) Krug (2) Krytyka Polityczna (1) Krzysztof Jaworski (1) Krzysztof Varga (7) Krzysztof Zanussi (1) Kuba Wojtaszczyk (1) kultúra (3) Kultur Shock (1) Kuzder Rita (3) kvíz (3) L. Gály Olga (1) Lackfi János (1) Lagzi István (1) Lakás Bécsben (2) Lakiteleki Népfőiskola (4) Lakitelelki Népfőiskola (1) Lamantin Jazz Fesztivál (1) lapszámbemutató (2) Lars Danielsson (1) Latarka (6) Laurent Binet (1) leánykérés (1) Lechner Ödön (1) legenda (1) lemez (2) lemezbemutató (1) Léna (1) Lengyek Intézet (3) lengyel (317) lengyel-magyar barátság (1) Lengyel-Magyar Barátság (1) lengyel-magyar barátság napja (1) Lengyelország (1) lengyel filmtavasz (4) Lengyel Intézet (89) Lengyel Nagykövetség (3) lengyel szak (1) lengyl (1) Leningrad (8) Leningrád (1) lenygel (1) Lermontov (1) Leszek Możdżer (1) Lettre (2) lexikon (1) LHarmattan (6) LHarmattan kiadó (1) LHarmattan Kiadó (2) Libri (1) Libri Kiadó (1) Libri kiadó (4) Libri Könyvkiadó (1) Lidia Amejko (3) Lidia Ostałowska (3) Lidija Dimkovszka (1) LIFT Fesztivál (1) Liszt Ferenc Múzeum (1) Litera (3) Liter Jezika (1) litván (1) Ljubiša Samardžič (1) Ljudmila Petrusevszkaja (3) Ljudmila Ulickaja (5) Lórév (1) LOT (1) Lublin (1) Lucie Orbók (2) Ludovit Štúr (1) Ludwig Múzeum (7) Lukács Miklós (2) Lukáš Vavrečká (1) Lviv (1) M.Nagy Miklós (4) M. Nagy Miklós (2) macedón (19) Maciej Miłkowski (1) Made in Czechoslovakia (1) Magda (1) Magnifico (2) magvető Kiadó (1) Magvető Kiadó (9) Magvető kiadó (2) magyar (10) Magyarországi Szerb Kulturális és Dokumentációs Központ (3) Magyarországi Szerb Színház (2) Magyar Értelmező Kéziszótár (1) Magyar Fiatalok Határok Nélkül Alapítvány (1) Magyar Lettre Internatinale (1) Magyar Lettre Internationale (25) Magyar Napló (2) Magyar Narancs (1) Magyar Nemzeti Galéria (2) Magyar Történelmi Társulat (1) Mai Manó Ház (1) Majdan (2) makedón (7) Makszim Gorkij (1) Malka Kafka (1) Malko Teatro (1) Mandics György (1) Mandiner blog (1) Man Booker (1) Márai (1) Marcela Bogacka-Wundlich (1) Marcin Świetlicki (2) Marcin Swietlicki (2) március 23 (1) Marek Modzelewski (1) Marek Toman (1) Marek Vadas (1) Margó Festivál (1) Margó Fesztivál (1) Margó irodalmi Fesztivál (4) mari (1) Mária Modrovich (1) Mária Modrovichová (1) Marie Iljašenko (1) Marina Durnovo (1) Marina Sztyepnova (1) Marin Georgiev (2) Mário Domcek (1) Mariusz Szcygieł (1) Mariusz Szczygieł (1) Markéta Mališová (1) Marko Halanevics (1) Marko Pogačar (1) Marta Fülöpova (1) Marta Kwasnicka (1) Martenica együttes (1) Martin Putna (3) Marton László Távolodó (1) Masala Soundsystem (1) Massolit (2) Massolit Könyvesbolt és Kávézó (5) Maszlenyica (1) matěj hořava (1) Máté Gábor (2) Matija Solce (1) matrjoska (1) Maxim Gurbatov (1) Mazóvia (1) Mediawave fesztivál (2) meghívó (2) megjelenés (5) Menta Terasz (1) Menyhárt Krisztina (1) Merva Attila (1) mese (3) Mesterházi Mónika (1) Mesterségek Ünnepe (1) Mester és Margarita (1) Mészáros Andor (2) Mészáros Tünde (2) Meszecsinka (15) Metropolis Media (2) Michal Černušák (1) Michal Černy (1) Michał Rusinek (1) Mihályi Zsuzsa (11) Mikes Kelemen (1) Mikola Rjabcsuk (6) Mikołaj Łoziński (1) Mikszáth Kálmán (2) Mikulás (1) Milan Kundera (1) Milan Timotic (1) Milan Uhde (1) Milena Maldenova (1) Milen Ruszkov (2) Mileta Prodanović (1) Miljenko Jergović (2) Millenáris (2) Milosevits Péter (1) Miloš Zeman (2) Mimi&Liza (1) Mirko Kovač (1) mitológia (1) Mitrovits Miklós (8) Mladen Plavicic (1) MMA (1) MNG (1) Molnár Csaba (1) Molnár Krisztina Rita (1) MOME (1) Monetenegró (3) monodráma (1) Moomoo (1) Móra Kiadó (1) Morcsányi Géza (1) Morfium (2) Mostar Sevdah Reunion (2) Moszfilm (1) Moszkva (2) mozi (1) Mozsár kávézó (1) Mr. Zarko (1) MTA (2) MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont (1) Műcsarnok (3) Mucsi Zoltán (1) műfordítás (16) műfordító (2) műfordítógép (1) Műfordító Műhely (1) műfordító tábor (2) műfordító verseny (4) Múmiamalom (1) Mundruczó Kornél (1) munka (1) Müpa (4) MÜPA (7) Muszatics Péter (1) MÜSZI (3) Muszorgszkij (1) művészet (8) Művészetek Palotája (6) Művész mozi (1) Múzeumok Éjszakája (3) Muzikum (1) Muzykanci (1) Mydy Rabycad (1) N.Kiss Zsuzsa (1) Naadia (1) Nabokov (1) nagykövet (1) Nagyvásárcsarnok (1) Nagyvilág (7) Napkút Kiadó (25) Napkút kiadó (5) napló (1) Napút (1) Napút-díj (1) Napút folyóirat (2) Napút Kiadó (1) Napvilág Kiadó (2) nekrológ (1) német (1) Németh Ilona (1) Németh Orsolya (47) Németh Zoltán (2) Nemzeti Színház (5) népdal (1) népköltészet (1) néprajz (1) Néprajzi Múzeum (1) népszokások (1) néptánc (1) népzene (2) Nicheva Stefka (5) Nike-díj (1) Nikolaj Ivanov (2) Nikola Madzsirov (1) Nikola Tesla (1) Nobel-díj (1) NOCZ (1) nőirodalom (1) Noran Libro (2) norvég (1) notesz (1) novella (2) Novotnik Cecília (1) Nužno zlo (1) nyár (3) nyári egyetem (1) Nyelvek Európai Napja (1) Nyelvi Koktélbár (2) Nyelvparádé (1) nyelvpolitika (1) nyelvtanfolyam (3) nyelvtanulás (7) nyelvvizsga (1) Nyitott Műhely (3) Nyugat-Eurázsiai idő (6) Oázis (2) Oázis est (6) Óbudai Társaskör (2) Óbudai Társas Kör (1) Ohrid Macedón Folekgyüttes (1) OIK (22) OKK (7) Oláh Annamari (2) Olekszander Jarmola (1) Olga Berezyna (1) Olga Tokarczuk (4) olimpia (2) Ondrejcsák Eszter (1) Ondrej Neff (1) Ondřej Neff (1) Ondrej Štefánik (3) Onuka (2) opera (2) Operaház (1) Oprett (1) Oratnica (1) Orbók Áron (1) Orcsik Roland (2) Ördögkatlan Fesztivál (3) Örkény István (1) Orkestar Selo (1) Örökmozgó (3) Örökség Kultúrpolitikai Intézet (4) orosz (158) Oroszlános Udvar (1) Oroszok blog (2) Oroszország (1) Orosz Kulturális Intézet (1) Orosz Kulturális Központ (11) Orpheus (1) Országos Idegennyelvű KÖnyvtár (1) Országos Idegennyelvű Könyvtár (7) Oscar (1) Oscar-díj (1) Őskor és más idők (1) összefoglaló (1) ostrom (1) OSZK (2) Osztap Szlivinszkij (1) ötvenhat (1) PaCoRa Trió (1) Páfalvi Lajos (1) Pákh Tibor (1) Pálfalvi Lajos (33) pályázat (7) Pályi András (2) páneurópai piknik (1) Pannonhalma (1) pantomim (1) Pap-Vera Ágnes (1) Parevo (1) Párkányi csata (1) Park Kiadó (1) parlament (1) Parti Nagy Lajos (1) Paszport Polityki (1) Pászt Patrícia (3) Patrik Ouředník (5) Patrycja Pustkowiak (1) Patyolat (1) Pavel Brycz (5) Pavel Kasztukevics (1) Pavel Vilikovský (3) Paweł Pawlikowski (1) Pázmány Péter Katolikus Egyetem (2) Pécs (5) Pécsi Horvát Színház (2) Pécsi Orosz Központ (3) Pénzes Tímea (1) Pepita Ofélia (1) Pepita Ofélia Bár (1) Perak Dalma (4) Pesti Bölcsész Akadémia (1) Peter Balko (1) Peter Lipa (1) Peter Weiss (1) Peťovská Flóra (4) Petovska Flóra (1) Petra Nagyová Džerengova (1) Petra Soukupová (4) Petr Blažek (1) Petr Čichoň (1) Petr Hruska (1) Petr Kratky (1) Petr Stancik (1) Petr Stančík (2) Petr Zelenka (1) pierogi (1) PIM (4) Piort Rosołowski (1) plakát (3) plakátkiállítás (1) Plamen Dojnov (3) Platán Galéria (7) Play On (2) Pócsföldi József (4) Poduene Blues Band (1) Polgár Anikó (1) Poligráf kiadó (1) Poligráf Könyvkiadó (2) Politikatörténeti Intézet (1) Polona Glavan (1) Polonia Nova (1) Pomáz (1) Ponton Galéria (2) pop (1) pop art (1) posztkolonializmus (5) Pozsony (4) Pozsonyi Piknik (1) Pozsonyi piknik (1) PPKE BTK (1) Prága (9) Pro-za Balkan (1) program (2) programajánló (33) Projekt Rakija (1) pszichoanalízis (1) Publikon Kiadó (1) Puskin mozi (3) Pussy Riot (1) Putyin (5) Pythea Kiadó (1) r.Aktuális (2) R.U.T.A. (2) Ráckeve (1) Radics Viktória (7) Radim Kopáč (1) Radostina Angelova (1) Radosztina A. Angelova (2) Rajsli Emese (4) rajz (1) Rangel Valcsanov (1) realizmus (1) recenzió (8) recepció (1) regény (4) regényrészlet (3) Reiman Judit (1) rendező (2) rendszerváltás (1) részlet (5) retrospektív (1) Rézbong Kiadó (3) Rimszkij-Korszakov (1) riport (3) ritka nyelvek (1) Robert Makłowicz (1) Robert Svoboda (1) rock (1) Roham Bár (1) RoHAM Bár (1) romantika (1) Roman Polanski (1) Rostás Eni (1) Roszen Idealov (1) rövidflim (1) Russian Rollers (1) Russkaja (2) ruszin (1) RUTA (1) Rút Lichnerová (1) Ryszard Kapuscinski (1) Ryszard Legutko (1) Ryszard Siwiec (1) sajtófotó (1) sámán (1) sarajevo (1) Sára Vybíralová (1) Sardar Tagirovsky (1) sci-fi (5) Scolar (1) Sebő Ferenc (1) Šejla Šehabović (1) Semezdin Mehmedinović (1) Senko Karuza (2) Sepsi László (1) Simon Attila (1) Sipos Tamás (1) ska (1) slam poetry (2) sochi (1) Sokrat Janowicz (2) Söndörgő (8) sör (4) sörfesztivál (1) sörgyár (1) Soukupová (1) Soviet Supreme (1) Sphere (1) Spiró György (3) sport (2) Spoušť (1) Srđan Sandić (1) Stanisław Ignacy Witkiewicz (1) Stanka Hrastelj (1) Stano Másar (1) Staropramen (1) Stefano Bottoni (1) Stepanovic Predrag (1) strand (1) Studio Damúza (2) Susanna Roth (3) Sutari (1) Suzana Tratnik (2) Svatopluk Mykita kiállítás (1) Svetislav Basara (1) Svetlana Velmar-Jankovic (1) Świetliki (3) Sylwia Chutnik (2) Szabadkai Népszínház (1) szabadság (1) Szabó László Zsolt (1) Szabó Lőrinc (1) Szálkák (1) Szarajevó (1) Szarajevói Filmfesztivál (1) Szathmáry-Kellermann Viktória (5) szauna (1) Szczepan Twardoch (2) Szeged (4) Szentendre (1) Szentivánéji álom (1) Szent Adalbert Közép- és Kelet-Európa Kutatásokért Alapítvány (1) Szent András nap (1) Szent Vencel (1) Szépirodalmi Figyelő (4) szépirodalom (3) szerb (101) Szerbia (1) Szerb Kulturális és Dokumentációs Központ (16) Szerb Kulturális Központ (5) Szerb Kultúra Hónapja (4) Szergej Lukjanyenko (1) Szergej Snurov (3) Szerhij Zsadan (4) Szidi Tobias (1) sziget (1) Sziget (43) Szilágyi Ákos (1) Szimpla Kert (4) színész (1) színház (63) színházi fesztivál (2) színház szerb (2) Szjarhej Dubavec (1) Szkopje (1) szláv (5) szlavisztika (2) Szlavko Janevszki (1) Szlav Bakalov (1) szlovák (149) Szlovákia (3) Szlovák Filmszemle (4) Szlovák Intézet (70) Szlovák Nemzeti Felkelés (1) Szlovák Tudományos Akadémia (1) szlován (1) szlovén (48) Szlovén Nagykövetség (3) Szlovén Nemzeti Színház (1) szobor (1) szobrász (1) szokás (1) Szolidaritás (3) Szolnok (1) Szóló Duó (2) Szolzsenyicin (1) Szombathely (1) Szondi györgy (1) Szondi György (8) Szörényi László (1) szótár (1) szovjet (3) Sztálin (1) Sztojadin Cvetkovics (1) születésnap (3) Szvetlana Alekszijevics (4) Szvetlana Georgieva (1) Szvetlana Sztojcseva (1) Sławomir Mrożek (3) Tadeusz Mazowiecki (1) Tadeusz Nyczek (1) Tadeusz Różewicz (1) Tadeusz Słobodzianek (2) Tako Lako (2) tánc (8) táncház (8) tanfolyam (4) tanulmány (5) Tanulmány (1) tanulmányi verseny (1) Tarasz Sevcsenko (2) Tara Fuki (1) Tarnów (1) Tavaszi Fesztivál (1) Teater Cvete (2) Teatr Walny (1) techno (1) téli álom (1) Temesi János (1) Tempfli Péter (2) tényirodalom (4) Térey János (1) Tereza Verecká (1) Tereza Vostradovská (1) Terror Háza (1) Těsnohlídek (1) Tetyana Dzjadevics (2) Thália (1) Thália Színház (1) Thealter fesztivál (1) The Dumplings (1) Thomas Bernhard (1) Thomas Mann (1) Tihany (2) Tiha Klara Gudac (1) Tilos Rádió (2) Tiszatáj (3) Tiszatáj Könyvek (1) Titanic Filmfesztivál (5) Toldi mozi (4) tolmács (1) Tolsztoj Társaság (1) Tomasz Daroch (1) Tomasz Fiałkowski (1) Tomasz Man (1) Tomáš Změskal (1) Tomáš Zmeškal (1) toplista (5) torokének (1) Török András (1) történelem (10) Tóth Annamária (1) Trafó (3) Transatlanytk (1) Troján Tünde (1) TR Warszawa (1) Tučková (7) tudósítás (1) TuliRedl (1) Turi Márton (1) turné (1) Tuva (1) Typotex (10) Typotex Kiadó (21) Typotex kiadó (2) Újbudai Önkormányzat (1) Újbuda Jazz Fesztivál (1) újdonságok (1) Ujjatlan város (1) Ukrajna (8) ukrán (56) Uladzimir Nyakljajeu (2) Ulpius ház (1) Ünnepi Könyvhét (1) Uránia (6) Uršuľa Kovalyk (1) Üveghegy kiadó (1) V4 (10) Vaclav Havel (1) Václav Havel (1) vadkelet (1) Valdimír Křivánek (1) Vályi Horváth Erika (2) VAM Design Center (1) Vándor Anna (2) Várkonyi Alma (4) Városháza Park (1) Varsányi István (2) Varsó (3) Varsói Drámai Színház (1) varsói gettófelkelés (1) Varsói Magyar Kulturális Intézet (1) Varsó antológia (1) vásár (6) Vaszilij Lanovoj (1) Vas Viktória (26) VEaPLA (1) Veiszer Alinda (1) Vera Caslavska (1) Vera Wołosz (1) Vércse Miklós (2) vers (9) verseny (2) Vértes Judit (4) Vertigo Szlovák Színház (1) Veselý Mirek (1) Vesna Lemaić (1) Veszela Ljahova (1) Větrné mlýny (1) Vidákovics Szláven (2) video-opera (1) videoperformance (1) Viera Menyok (1) Vígh Zoltán (2) Vígszínház (2) Víg Mihály (1) Viktorija Lebegyeva (1) Világezeni Színpad (2) Világfalu Színpad (3) világzene (10) Világzenei Színpad (10) Virág Bognár Ágota (2) Visegrádi Négyek (1) Visegrádi Nyári Egyetem (1) Visegrád Fund (2) Viszockij (1) Vitalij Kaplan (1) Vladimir Nabokov (2) Vladimir Tsesler (1) Vlado Kreslin (1) Vlagyimir Ceszler (2) Vlagyimir Szorokin (1) Vörös István (5) Vujicsics (4) Wacław Felczak (1) Wacław Lewandowski (1) Wacław Oszajca (1) Walkó Ádám (1) Warsaw Village Band (5) Wałęsa (1) Weisz Györgyi (1) Weronika Murek (1) Wiesław Myśliwski (1) Wiktor Woroszylski (1) Wisława Szymborska (7) Witkacy (1) Witold Gombrowicz (4) Witold Lutosławski (1) Wojciech Bogusławski (1) Wojciech Frazik (1) Wojciech Jaruzelski (2) Wolosz Vera (1) Womex (1) workshop (1) World Literature Studies (1) Wołosz Vera (1) Xenia Detoni (1) Y.EAST (5) Y.East (1) Zabranjeno pušenje (1) Zágráb (1) Żanna Słoniowska (1) Závada Pál (1) Zbigniew Herbert (1) Zdarr (1) Zdenek Sverak (1) Zdenka Becker (1) zene (111) Zeszyty Literackie (1) Ziemowit Szczerek (2) Zimmermann Gerda (2) Znak (4) Zohar Fresco (1) Zöldy Áron (14) Zoltán András (1) Zoran Bodorac (1) Zoran Ferić (1) Zornica hagyományőrző együttes (1) Zornitsa Sophia (1) Zośka Papużanka (3) Zsámbék (1) Zsámbéki Színházi Bázis (7) Zsáméki Színházi Bázis (1) Zsidó Nyári Fesztivál (1) Zsille Gábor (3) Zsuzsanna Ilievszky (1) Zuboly (1) Łukasz Orbitowski (1) ДахаБраха (1) Ленинград (1) Címkefelhő

Szláv TeXtus

Amit mindig tudni szerettél volna a szláv irodalmakról, zenékről, filmekről, kultúráról. Hiánypótló kalauz a szláv textusok tengerében. Könyvrészletek, műfordítások, esszék, interjúk, aktuális hírek, események.

Partnerek

visegrad_fund_logo_blue_800px-1

Lengyel-Intezet-Budapest_logo.jpg

Cc-znackaH600dpi.jpg

logo SI.jpg

Cc-znackaH600dpi.jpg

OIKLOGOY_Kuldheto.JPG

kalligram_logo_1.jpg

europakiado-logo-hordc3b32.jpg

kukjpg.jpg

2000logo.jpg

Nagyvilag-200pix-folyoirattal-logo.jpg

leto_lte_s.jpg

lettrelogo_.JPG

Ex-logó.jpg

litera_logo2_0.png

kepatmeretezes_hu_haemuslogo.JPG

logo_cafebabel.png

jak_logo_320.jpg

denever-feher.jpg

kuklogo.jpg

napkut_logo.jpg

naput_logo.jpg

batortabor_new_logo.png

krakko.jpg

Friss topikok

Kategóriák

NAPTÁR

november 2018
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30

2013.02.21. 12:54 szlavtextus

Szjarhej Dubavec: Apám arcképe

Címkék: 2000 belarusz Pálfalvi Lajos Szjarhej Dubavec

2000 kicsi.jpg

Minden nyáron elmegyünk apámmal az erdőbe. Mindketten nagyon szeretjük ezeket a portyákat, pedig ritkán fordul elő, hogy egyetértünk valamilyen kérdésben. Apám nyolcvan felé jár, és még most is igazi, hithû kommunista. Én már betöltöttem a negyvenet, és a biztonság kedvéért nem vitatkozom vele a politikáról, mert nem akarok veszekedést provokálni. Apám az én koromban már – velem ellentétben – kopasz volt; a testalkatunk is különböző, egy fejjel magasabb vagyok nála. Tulajdonképpen csak az arcvonásaink árulkodnak a rokonságunkról.

Minszktől háromszáz versztányira átkelünk a Pripjatyon, Mozirban pedig elfordulunk Mjaleskavicse felé, aztán rákanyarodunk egy erdei földútra. Így jutunk el a fehérorosz Polézia szívébe. Jó, ha nem mossa el az eső a kerékvágást vagy nem tették tönkre az utat az erdészetnél dolgozó munkások teherautói. Egy óra keresés után végre megtaláljuk azt, amiért jöttünk: azt a helyet, ahol apám életkora nem jelent semmit.

Apám ekkor elneveti magát, hancúrozik, mint egy gyerek. A következő pillanatban már nem is hasonlít arra a nyugdíjas szovjet hivatalnokra, aki még reggel volt Minszkben. Itt, a bokrokkal és fákkal benőtt tisztáson, ahol már alig látszanak az egykori telep nyomai, itt találja meg mélyen rejtőzködő gyökereit. Nem ismerek még egy embert, aki ilyen fanatikus konoksággal térne vissza újra meg újra arra a helyre, ahol a világra jött, és ilyen hatalmas változásokon ment volna át. Pontosan ezért hozom el apámat minden évben az erdőbe.

Amikor már nevetett eleget, kedvére kihancúrozta magát, leül egy kidőlt fenyőre, és befelé fordítja a tekintetét. Nyilván meditál, és a származása titkait kutatja. Ez az érzésem, mert valahová nagyon messzire néz. Pedig minden őse közül csak azokat ismeri, akikkel személyesen találkozott. Személyes tapasztalataira korlátozódik az elbeszélése, akárcsak a tudata és a világképe. E tekintetben a nemzedék és talán általában a fehéroroszok tipikus képviselője. Itt mindannyian a mának élünk, a történelemről is olyan fogalmaink vannak, amelyek nem lépnek túl az életrajzi kereteinken. Ezért csak a vérünkben találhatjuk mindazt, ami a családok régebbi történetéhez kapcsolódik.

Apám minden évben elismétli az erdőben ugyanazokat a szavakat. Pogány szentély a rengeteg mélyén, ahol rögtön le is lökünk egy-egy decit minden – az én szempontomból szinte mitikus – ősünk egészségére. A betelepülés időszakában jött létre az irtás, aztán a kollektivizálás idején megint benőtte az erd. Tehát alig húsz évig létezett. A háború alatt itt bujkáltak az emberek a németek elől, apám innen ment 1943-ban a frontra a Vörös Hadsereg katonájaként…

Nézem: egykor főnök volt a Belorusz SZSZK Külügyminisztériumában, a politikai osztályt vezette, fajtiszta szovjet kommunista, itt meg az erdőben hol úgy viselkedik, mint Diogenész, hol meg úgy, mint egy hároméves gyerek. Most értettem meg, hogy ott, Minszkben pontosan a származásáról vitatkozunk állandóan. Minszkben kezdtem hangosan beszélni a családunk történetéről, amivel ki is érdemeltem a nacionalizmus szégyenbélyegét. A vitánk itt véget ér, mert apám végre mintha úgy érezné, hogy mégis nekem volt igazam.

Egy kidőlt fenyőn ül, és hirtelen nyugalom tölti el, az a kivételes lelkiállapot, amelyet a kirándulásaink közti időszakokban nem benne, az apámban találtam meg – mert Minszkben egész más: hűvös, hallgatag, durva –, hanem a Mjaleskavicsébõl származó jazz-zenészben, Finbergben, Kanovics esszéiben, amelyekben az elveszett Jeruzsálemrõl ír, Schulz prózájában, sõt még a Szarot néven ismert Natalja Csarnyaknál is. Miért mindig zsidókban ismerem föl? Föl kellett tennem ezt a kérdést, hogy eszembe jusson még a csarejai látnok, Oscar Milosz, meg Jan Barscseuszki és Jan Csacsot… Talán az õ vízióik jelennek meg apám előtt e meditációk közben, talán az ő véréből keletkeznek. Ő pedig készpénznek veszi, mert nem ismeri a szerzőik nevét, így nem is kell ideológiai vitákat folytatnia velük.

Amióta az eszemet tudom, mindig is háborúztunk apámmal, a hidegháborús időszakokat nyílt hadviselés követte, de ezt mostanra óvatos diplomácia váltotta föl. Apám állandóan kritizált, ha összeütközésbe kerültem a tanárokkal, a rendőrséggel vagy a hatalommal, mindig ellenem fordult. Így történt, amikor kölyökkoromban tönkretettem az egyik kommunista ünnepre készített díszkivilágítást, és majdhogynem börtönnel fenyegetett a szovjet pedagógusok egész kórusa. Apám kitagadott, egyébként jó néhányszor, de aztán valahogy mindig megfeledkezett erről. Vajon miért? Alighanem azért, mert bár ocsmány nacionalista és az egyedül üdvözítő rendszer galád ellensége voltam, az őnevét viseltem. Márpedig igazából pont a név volt a legfontosabb. A nemzetség neve és folytonossága. Jó párszor elgondolkodtam már azon, honnan lehet ez az arisztokratikus deviancia ebben a parasztgyerekben, akinek olyan nézetei vannak, mint egy kolhoz élmunkásának.

Később megértettem, hogy pontosan ez az őszinteség pillanata, ami egyébként minden fehéroroszban közös, ezt rejtegetik gondosan, mélyen az ordenáré hétköznapiság alatt, a vérükben. Egy fehérorosz sosem érzi magát teljesen kolhozparasztnak, még akkor sem, ha egész életében azt kell színlelnie. Emlékszem, apám egyszer így dicsért egy egyszerű parasztembert, amiért szépen rendben tartotta a körtefáit a gyümölcsösében: “Ilyen egy igazi arisztokrata, rögtön látszik rajtad, hogy fehérorosz vagy!” Nagyon jól megtalálta a hangot vele, a paraszt boldog volt.

Ami apámat illeti (ha kicsit is sikerült megértenem valamit belőle, ha bármit is meg- tudtam róla), a lelke mélyén ő sem törődött bele teljesen soha abba, hogy – finoman fogalmazva – nem kékvérű. Ha nyíltan rákérdeztek, mindig tagadta – hagyjál már, mindannyian faluból származunk, ha nincs a forradalom és Oroszország, most is földbe vájt vermekben kuporognánk!… Nem is akarja tudni, mi volt velünk Oroszország és a forradalom előtt. Körömszakadtáig ragaszkodik ehhez a nézethez, ehhez a nemzeti komplexushoz, mert így legalább nem kell emlékeznie arra, hogy elárulta a saját faluját, a saját hagyományait és az anyanyelvét. Minden fehérorosznak ez a súlyos bűn nyomja a szívét, mert még nem vezekelte le. Mindenki veszni hagyott egykor mindent, ami az övé, a legfontosabb volt, csak hogy ember legyen belőle, azaz elmenjen a városba. Most pontosan ezért hajtogatja mindenki azt, hogy nincs semmije, nem is volt soha. A származás egyetlen nyoma a vérükben kering, ahonnan a legjobb akarattal sem távolíthatják el.

Apám elsőként került a városba a családból, aztán vitte magával a fivérek és nővérek felét. Összesen kilencen voltak, szinte afrikai szegénységben éltek, viszont derekasan harcoltak a bolygó elnéptelenedése ellen. Apám apja, a nagyapám, Kalenyik a második világháború alatt halt meg a fronton. Az apjának, Adamnak is nagy családja volt. Ők a változatosság kedvéért Sztolipin alatt, majd az első kommunista üzemek és kolhozok idején nyomorogtak, ezek gyors bukása hozta a tanyaépítést, vagyis az új telepeket. De Adam apjának, Ivannak már csak két gyereke volt. Nyolcvanéves korában halt meg, leesett a lóról. És itt már egy másik történet kezdődik, amely igen jellemző Fehéroroszországra, és egyáltalán nem olyan középkori, mint ahogy nekünk tanították a szovjet otthonokban. Minél messzebbre nézünk, annál kevesebb a borzalmas szegénység, a házat helyettesítő, földbe vájt verem, a lengyelfürt és a bocskor, amivel máig is riogatja a gyerekeket a szovjet pedagógia. Itt kezdődik a normális élet, a származás köde fölszáll és szertefoszlik.

Apám elbeszélésein átragyognak az igazság ritka pillanatai, ha a származásáról és a történelmünkről beszél: kékre festett nadrágban járt iskolába, ma is áhítattal emlegeti; kásával töltött csíkhal került az asztalukra, télen fogták az erdei patakban, amelynek ősrégi neve volt, Cserceny (sosem evett finomabbat a sült csíkhalnál), és saját földjük volt, bár ez éppen soha nem mozgatta meg gyermeki fantáziáját. Minden mást könyvekből, apai nagyanyám, Hvjaroda dalaiból és meséiből kellett megismernem, jobban mondva abból, amit sikerült lejegyeznem belőlük.

De hiába rekonstruáltam már ezt az egész világot, apám még akkor sem akarta hallani vagy tudni, hová tűnt ő maga, akit most a véremben érzek, és miért lépett hirtelen a helyébe a szovjet hivatalnok. Hisz ahhoz felül kellett volna vizsgálnia hosszú évek alatt kidolgozott világnézetét, márpedig ő egész életében arra tanította az embereket, hogy az igazi kommunisták nem változtatják a meggyőződésüket.

Hvjaroda nagyanyámnak világnézet helyett volt egészséges életösztöne, és reménykedve nézett a jövőbe. Haláláig emlegette, milyen szavakkal vigasztalta a háborúban meggyilkolt férje: “Várj csak, anya, várj, úgy élsz majd, mint egy hercegnő.” Mégis hol kellett volna élnie egy hercegnőnek? Abban az új kolhozban, amelyet az ő Kalenyikje hozott létre a semmiből itt, Mjaleskavicsében? Talán tényleg hitt abban, hogy ez a kolhoz az az új, jobb élet, a mesebeli hercegség.

A nagyanyám meséiben állandóan hercegek, automobillal járó úrfik és katonák bukkantak fel.
A dalaiból pedig nem hiányozhatott a Duna. Szóval nem volt semmi közük a szovjet valósághoz.
A Duna tenger volt, a hullámai misztikus történetekké változtatták a nehéz sorsukra panaszkodó asszonyok egyszerű szavait.

Összegyűltek a nagyanyám házikójában a fejkendőbe burkolózó, hosszú csíkos szoknyás, fehér hímzett kötényes asszonyságok és nők; mozdulatlanok voltak, mint a babák, az énekük váltakozó szólamai pedig az óceán hatalmas morajlásává olvadtak össze. Közöttük ültem, és nemcsak a saját hangom, de még a kiáltásomat sem hallottam. Csak belevethettem magam a Duna e dalos hullámába, amely olyan erős és különös érzéseket keltett bennem, olyan szokatlan asszociációkat indított el, mintha az ember tényleg a saját vére áramlását figyelné, mintha a Fekete-tenger egzotikus tájait vagy a tibeti hegycsúcsokat látná, és úgy érezné, mindez az övé, az ő véréből van, bár az õ országában nincs sem tenger, sem hegy.

Az a zárt falusi kultúra, amely menedéket adott a hagyománynak és a nyelvnek, pont az apám nemzedékének életében kezdett haldokolni. Ma már nyoma sincs a nagyanyám falujában. A kultúra és a nyelv elvesztette hordozóit, mert azok vele, a kultúrával és a nyelvvel fizettek azért, hogy a városba költöztek. Ez nyilvánvalóan árulás volt, mivel fehérorosz város, ahol a kultúrának és a nyelvnek esélye lenne a fennmaradásra, már háromszáz éve, az egész fehérorosz történelem legtragikusabb eseménye, a Moszkóviával vívott tizenhárom éves háború óta nem létezett.
E háborúban felére csökkent az ország lakossága.

Amikor 1654-ben átlépték a mai Fehéroroszország határait Alekszej Mihajlovics cár csapatai, nem érték be a városok felégetésével és a lakosok legyilkolásával. Foglyokat is ejtettek. Kegyetlen tervük volt. Begyűjtötték a kőműveseket, mestereket és kereskedőket, aztán elhajtották őket Moszkóviába. Nyikon pátriárka szerint a cár háromszázezer “szakembert” akart áttelepíteni. De túlteljesítették a tervet. Az oroszok ilyen ravaszul emelték radikálisan a “civilizációs fejlődésük szintjét”, minden vért kipumpáltak a fehérorosz városokból, így azok megszűntek létezni. E háború után zsidók foglalták el kézműveseink és kereskedőink helyét. A vezető szerepet betöltő rendek – a hivatalnokok, a papság és a nemesség – gyorsan lengyelesedtek, később pedig “orosz elemmel” váltották fel őket. Így változtak paraszti néppé a törzsökös fehéroroszok. A 20. század elején megpróbálják visszafoglalni és fehérorosszá tenni a városokat. A folyamatot csírájában fojtja el a bolsevik elnyomás. Csak egyetlen éjszaka, 1937. október 29-rõl 30-ra virradóra a fehérorosz értelmiség száz képviselőjét lőtték agyon a minszki NKVD kazamatáiban, többek között húsz költőt. A sztálini terror áldozatainak számát hatszázezerre becsülik az egész országban hivatalos (!) források. Akik csodával határos módon megmenekültek a haláltól, azok életük hátralévő részére elhallgattak a félelemtől.

Az önfenntartás ösztöne azt diktálta nekik, hogy várjanak, ne lógjanak ki a sorból, zokszó nélkül fogadjanak el minden feltételt, feledkezzenek meg a büszkeségükről és a származásukról. Másképp fogalmazva, árulják el a nyelvüket és a kultúrájukat, amelyben felnőttek. Apám tizenhat éves koráig nem ismerte az orosz nyelvet, bizonyos szavakat ma is fehérorosz akcentussal ejt – nem tudott átállni a torka az orosz fonetikára…

De a fehérorosz természet megköveteli a maga jogait. Az árulók gyermekei hála Istennek megint szabadnak születnek. A szüleik a szigorú bírák szerepébe lépnek, nacionalizmussal vádolják őket, az ő meggyőződésük szerint ez a legsúlyosabb bűn. A feje tetejére állítják az egész értékrendet.
És ezen a helyzeten csak a biológia változtathat.

Egy gyors felfogású gyerek hamar észreveszi, hogy a második világháborúban alighanem Fehéroroszország volt az egyetlen győztes fél, amely területi veszteségeket szenvedett el e háború következtében: Vilna, Białystok, Csernyihov, Nevel, Dvinszk… Nem akarunk előhozakodni a sérelmeinkkel, mégis megszólal bennünk a vér, az etnikai határok emlékezete. És épp elég értelmesek vagyunk ahhoz, hogy ne szorítsuk a tudatalattinkba ezeket a problémákat, hogy ne szakadjanak a következő nemzedékek nyakába. Apám egész életében menekült a hasonló kérdések elől. Az ő nézőpontjából pontosan ezért vagyok nacionalista. Bár mindaz, amit eddig hangosan kimondtam, csak csepp a mindig későbbre halasztott fehérorosz problémák tengeréből…

Apám az erdőben ül, a kidőlt fenyőn, és maga elé néz, én pedig őt nézem. Kicsit dülledt szem, horgas orr, keskeny ajak… Mindent egybevéve egész szimpatikus arc. Némi kis vérkeveredés, igen, biztosan, de milyen vér lehet ez? Ukrán? Oszét? A legkülönbözőbb nációk éltek és keveredtek Poléziában. Zsidók, lengyelek, tatárok, németek, törökök… Mi meg honnan jöttünk? Milyen származásúak vagyunk?

Amikor egy fehérorosz származásról és fajról beszél, ez pedig ritkán fordul elő, kissé zavartan teszi, és rögtön az elején leszögezi, hogy minden ember egyenlő, és igazából nem is fontos, hogy ki kicsoda. Az elmúlt öt évszázadban a helyi lakosok voltak pravoszlávok, unitusok, kálvinisták, baptisták és megint pravoszlávok. Nevezték őket ruthénusoknak, lengyeleknek és oroszoknak. A gyakori változások eltörölték az identitásukat, kiölték belőlük a felekezeti és nemzeti önmeghatározás szükségletét. Nyilván ezzel magyarázható, hogy a mai szláv küldetés is falra hányt borsó, hiába próbálja belesulykolni a fehéroroszokba a hivatalos propaganda. A fehérorosz persze szláv, ez világos, de végül is senki sem tudja, mit jelentsen a szlávsága.

Apám szeretett gúnyolódni a lengyeleken (“a lengyel hadsereg teljesen motorizált, mindenkinek van biciklije”), de ez nem érinti azokat a lengyeleket, akikkel nap mint nap találkozik – például Szabina nénémet, apám sógornőjét. Egyébként a nagynénémet csak azért tartják lengyelnek, mert Pinszk környékéről, vagyis Fehéroroszország nyugati részéről származik. A németek… “Várj csak, várj, még visszajönnek ide hozzánk”, mondogatják az idős emberek egész Fehéroroszországban. Ennek semmi köze az igazi hús-vér németekhez. De a félelem mindent lát. Szóval… A németek még összeszedik magukat! A vérünk háborog, lázadozik az idegen vér ellen. A fehéroroszok olyanok, mint a szúnyogok: a nemzetközi kapcsolatokban nem számít nekik más, csak a vér hőmérséklete. Nem érdekesek a szavak, a szó csak forma.

Apámnak a maga idejében alkalma nyílt elutazni az NDK-ba, Lengyelországba, Litvániába, Oroszországba és Ukrajnába, ahol számos ismeretséget kötött. Fehérorosz volt, tehát mindenki szerette. Talán azért, mert nem tartozott senkinek és nem követelt semmit. Az új nemzedék, amelyet nem bénít meg az a nagy félelem, már nem ilyen. Nyíltan megmondja, hogy a Deutsche Welle fehéroroszoknak szánt orosz nyelvű adása semmi más, csak a sztálini-hitleri propaganda, a fehérorosz nemzet elleni összeesküvés folytatása, melynek célja e nemzet teljes kiirtása. Gyakran elgondolkodom mindezen, de apám számára olyanok az én gondolataim, mintha a kozmoszból tévednék ide. Ne lógj ki a sorból, nézd, mindenki elégedett, mit akarsz te itt? – ez volt e nemzedék jelszava.

Itt, az erdőben a jelszavak elvesztik jelentőségüket. Magasan a fenyőkön és a tölgyeken vadméheknek készült faodúkat látok, ezek az ősi méhészet jelei, még a történelem előtti időkben helyezték oda őket. Ezek a faodúk tárgyi bizonyítékai annak, hogy létezett egy más, különálló kultúra, amelynek semmi köze a forradalomhoz és Oroszországhoz, más, párhuzamos szinten működött. Apám nem figyel a faodúkra, de a tekintete arról árulkodik, hogy a fehérorosz vér a legnagyobb érdeklődéssel figyeli ezeket. Ilyen pillanatokban mindig olyan benyomásom támad, hogy az õ érzései és az én gondolataim ugyanarra irányulnak.

A fehérorosz nemzeteszme a 19. században született, beleilleszkedik a modern nemzetállamok kialakulásához vezető összeurópai folyamatba. Elődeink országában akkor zárult le egy ötszáz éves korszak, amelyben Litván Nagyfejedelemségként létezett. Új fejezet kezdődött a történelmében, az Orosz Birodalom része lett. Nem önként lépett új korszakba, belekényszerítették, kiforgatták magából, erőszakkal alakították át, változtatták meg orosz módra. “Amit nem végzett el az orosz szurony, azt elvégzi az orosz iskola”, mondogatta a Vilnába delegált új kormányzó és tábornok, Muravjov gróf. “Harcolni mentek az ellenséggel, de ne feledjétek, hogy ez az ellenség a testvérünk”, tanította I. Sándor cár a katonáit. “Te pedig, testvéri nyíltól átütve, s a sors végzését beteljesítve, ugyanazon fajból való sasmadár, tisztító tűzbe hulltál alá!”, tette hozzá Fjodor Tyutcsev.

Hogy érezték magukat e szavak hallatán a Litván Nagyfejedelemség örökösei? Nos, sértve érezték magukat, egyre hevesebben tiltakoztak ellene, önrendelkezésre vágytak. Megpróbálták létrehozni a lengyel nyelvű itteni és az orosz nyelvű nyugat-orosz kultúra szimbiózisát; támaszt kerestek a fehérorosz nyelvű szláv kultúrában és a szülőföldjük legrégibb történetében. Nem tartották magukat sem lengyeleknek, sem oroszoknak, az országukat sem tekintették Lengyelország vagy Oroszország provinciájának; bizonyítékokat kerestek a különbözőségükre és az önállóságukra.

Mit mondana erre az apám? Régi történet, de a gondolat végül is teljesen helyénvaló. Mi, fehéroroszok, külön nemzet vagyunk, ezt ma már senki sem tagadja… Lépjünk tovább…

A fehéroroszoknak problémát jelentett önmaguk megnevezése. Derék őseik független államban, a Litván Nagyfejedelemségben, Litvániában éltek. A Litván Nagyfejedelemség európai kontextusban teljes jogú államnak számított. A vezérei győzelmet arattak azokban a csatákban, amelyekkel a sors próbára tette őket, a professzorai csillagászati felfedezéseket tettek, a feltalálói könyveket nyomtattak, bámulatos terveket készítettek tengeralattjárókról és rakétafegyverekről, csatornákat ástak; a politikusai agrárreformokat hajtottak végre, és megírták a kor legliberálisabb törvénykönyvét. A jog legfőbb jellemzője az etnikai, felekezeti és társadalmi tolerancia volt. A Litván Nagyfejedelemség lakosságának egytizedét alkotta a nemesség. Ez azt jelentette, hogy minden tizedik lakos teljes mértékben felelősnek érezte magát az országért, hatással volt a sorsára, vagyis – mai nyelven fogalmazva – a társadalom erkölcsi támasza volt. Pontosan ez a csoport csinált történelmet akkor is, és később, a 19. században is, amikor már kialakulóban volt a fehérorosz nemzeteszme.

Kétségkívül kellemes dolog ilyen múlttal dicsekedni. De – tenné hozzá apám – ismerünk más történetet is. A tiédből csak szép emlék maradt. A fehéroroszok igazából, bármilyen tapasztalatlanok és bizonytalanok is, egy szempillantás alatt képesek bármiért lelkesedni, és alig tudják visszafojtani a dühkitöréseiket. Magukba fojtanak mindent, mások számára észrevétlenül.

De végül miért végezte be pályafutását a dicső Litván Nagyfejedelemség? Természetesen azért, mert elvesztette a függetlenségét. Mivel külső támadás fenyegette, a lengyel állam része lett. S mivel ebben a szövetségben Lengyelország volt a domináns fél, a leggazdagabb fehérorosz nemesség már a 17. században gyorsan lengyelesedni kezdett, ennek voltak gazdasági és presztízsokai is. A mágnások példáját követve a hétszilvafás nemesek is lengyelesedtek. Ennek következtében a vezető rendek már nem beszéltek fehéroroszul – a Litván Nagyfejedelemség egykori hivatalos nyelvén –, kozmopoliták lettek, már csak a családi birtokaikra gondoltak. A három szomszédos hatalom, Ausztria, Poroszország és Oroszország valójában ezért osztotta fel a Nemesi Köztársaságot: a leggazdagabb nemesség már csak a saját földjével, vagyonával és tőkéjével törődött. A hazafiság azok osztályrésze lett, akiknek a nemesi címükön kívül nem volt veszítenivalójuk. Az ilyen mindenre elszánt, kétségbeesett emberek állandóan felkeléseket robbantottak ki az orosz fennhatóság alá került országrészben: 1794, 1830, 1863. Oroszország pedig minden alkalommal leverte ezeket a felkeléseket, és gúzsba kötötte az országot a közigazgatásával és a törvényeivel.

Tehát világos, hogy mindig van ilyen erkölcsi támasz (a társadalom e tizedrészének örököseiről van szó), az ifjú elmékben mindig kialakul a fehérorosz hazafiság és az a vágy, hogy visszaszerezzék egykori pozíciójukat. Közben az orosz közigazgatás nemcsak a vagyonától, hanem a címétől is megfosztja a helyi nemességet. A hétszilvafás nemeseket (a legnépesebb csoportot, amelyben a legerősebb a hazafias érzés) eleinte nem is tekinti nemességnek, később pedig paraszti sorba süllyeszti. Nem nehéz elképzelni, hogy érzik magukat deklasszálódva. Megalázottak, próbálnak tiltakozni tollal és szuronnyal. Titkos diákszervezeteket hoznak létre, felhívásokat írnak a népnek, az erdőbe mennek, bombát dobnak az orosz cárra. Százával küldik szibériai száműzetésbe, akasztják föl és lövik főbe a városok főterein vagy kényszerítik emigrációba őket. Ráadásul hivatalosan megtiltják nekik, hogy fehéroroszul beszéljenek, magát a “Fehéroroszország” szót sem használhatják.

Másképp fogalmazva, megfosztják az országot erkölcsi támaszától, és Oroszországból importált hivatalnokokkal pótolják őket. N. Lanszkaja így ír ezekről a jövevényekről Ruszifikatori (Szankt-Petyerburg, 1887) című könyvében:

Pár évvel ezelőtt a nyugati országrész volt az a központ, ahová rengeteg, főként nagyorosz származású, kivétel nélkül pravoszláv felekezetű ember özönlött (…). Óriási bankett volt, mindenkit odavonzott, akinek már nem volt vesztenivalója, aki odahaza már elvesztett mindent. (…) Paradicsomi állapotok voltak az ötletes, bátor emberek számára: lehettek kereskedők egyetlen kopejka kezdőtőke nélkül is; nagy haszonnal adhattak el olyan erdőt, amely nem is volt az övék; üzletelhettek, tetszés szerint változtathatták a nevüket stb. Nem kellett semmilyen dokumentum: elég volt annyi, hogy Oroszországból jöttek és deklarálták, hogy pravoszlávok – rögtön adómentességet, valamint olyan kiváltságokat és jogokat kaptak, amelyek kiapadhatatlan pénzforrásnak bizonyultak. Könnyen elképzelhetjük hát, mennyi gyanús alak árasztotta el ezt a kilenc szerencsétlen kormányzóságot. A hazugság, az aljasság, a gazemberség, a vesztegetés, a hamisság és az erkölcsi romlás micsoda áradatát sodorta magával az éhes és szomjas, züllött és mohó pravoszlávok légiója! Sáskahadként vetették magukat a készre, megpróbálták elfoglalni az egész teret, miután a hatalom erőszakkal megtisztította előttük; a legkevésbé sem kellett feszélyezniük magukat; az oroszosítás és a pravoszlávia terjesztésének ürügyén e telepesek olyan dolgokat műveltek, amelyeknek semmi közük a valláshoz, az erkölcshöz, de még a valódi oroszosítás politikájától is idegenek.

 

Nagyjából annyi telepes volt, ahány embert elhurcolt Alekszej Mihajlovics. Vagyis nagyjából félmillió, az egész “közigazgatási apparátus”, a kormányzótól a községi bíróig. Az volt a feladatuk, hogy oroszosítsák el Fehéroroszországot, de nem boldogultak vele. Miért nem? Azért, mert az orosz mentalitás, nyelv és kultúra helyett valójában csak hivatali alárendeltséget és kancelláriai szokásokat hoztak, semmi többet. Nem változtatták meg a mi fehérorosz világunkat, mintegy azzal párhuzamosan éltek. Nem vált természetünkké az oroszság; csak a rendszer béklyójának éreztük, nem pedig a szomszédos nemzet életéhez kötő köldökzsinórnak. Kétszáz év alatt nem vittünk semmi zseniálisat az orosz kultúrába, irodalomba vagy a humán tudományokba.

Ugyanakkor az említett oroszosítók csak az első hullámmal érkeztek, ezt még újabbak követték. Szovjet hivatalnokok foglalták el a cári hivatalnokok helyét, és bevonták a saját “városi” közegükbe a fehérorosz falvak gyerekeit. Apám is onnan került ki, olyan ember lett, akinek nem ugyanazon a hangon szólal meg a világnézete és a lelke. De az egész folyamat pontosan akkor, a 19. század hatvanas éveiben kezdődött.

Az orosz hivatalnokok beáramlása folytatódott, a nemzeteszme pedig ettől teljesen függetlenül alakult. Itt két radikális, ellenséges tábor volt. Minden konfrontáció robbanással fenyegetett. Akárcsak az apámmal folytatott beszélgetéseim.

A fehérorosz eszme pionírjai, a Vilnai Egyetem hallgatói megszervezték a filomaták és a filareták titkos köreit, a fehérorosz vidék gyermekei – Adam Mickiewicz, Jan Csacsot (Czeczot), Anton Adinyec (Antoni Odyniec) – még lengyelül írtak, mert irodalmi karrierrõl álmodtak, a fehérorosz nyelv pedig a kulturális élet margójára szorította volna õket. Ennek ellenére Adam Mickiewicz a legtisztább, a legkevésbé szennyezett szláv nyelvnek nevezte a fehéroroszt a Collège de France katedráján. Jan Csacsot összegyûjtött és kiadott több kötetnyi fehérorosz népdalt, Anton Adinyec pedig megpróbálta rábeszélni, nem is sikertelenül, Arcjom Veriga-Dareuszkit arra, hogy ne lengyelül, hanem fehéroroszul írjon.

Pontosan ekkor született a fehérorosz eszme. A pionírok nem hitték, hogy Litvánia, Fehéroroszország és Ukrajna egyszer majd külön állam lesz, szétválnak és függetlenednek. Hogy Vilna – a Litván Nagyfejedelemség hajdani fővárosa – külföldre kerül, a fehéroroszok pedig csak vízummal léphetik át a határt. Hogy Fehéroroszországban két hivatalos nyelv lesz: a fehérorosz és az orosz. Hogy állami egyházzá válik a Pravoszláv Egyház. Szóval eltemetik a Nagyfejedelemség legfontosabb, a pionírok szívének legkedvesebb hagyományait: az ország függetlenségét és egységét, valamint a toleranciát. Mégis ők rakták le az új világban kialakuló fehérorosz identitás alapjait – a filomaták és a filareták.

 

Alighanem Dunyin-Marcinkevics minszki drámaíró lehetett az első olyan szerző, aki fehéroroszul írva futott be irodalmi karriert. Vele együtt, ugyanezen a téren kezd tevékenykedni egy másik minszki lakos, Janka Lucsina és egy vilnai jogász, Francisak Bahusevics. Az utóbbi adja közre a fehérorosz nemzeteszme kiáltványát. A 20. század elején az ő jóvoltából bontakoznak ki újabb meg újabb eszmék, amelyeket magáénak vall és továbbfejleszt az új nemzedék. Ez a nemzedék lesz az erkölcsi támasz, ez lép a tíz százalék, a Litván Nagyfejedelemségben élő elszegényedett nemesség örökébe, amelyet nem tudtak kipusztítani az orosz hivatalnokok a 19. században. És íme, mintha bőségszaruból hullanának a fehérorosz lapok, könyvek, színházak, pártok, iskolák, templomok…

 

Akárcsak régebben, most is falusi viseletbe öltöztették a nemesi sérelmeket és a lázadás vágyát, a gyilkos robotról és az elgyötört, imádott földről írtak. De nem volt ebben egy szemernyi őszinteség sem. Ezek lényegében a családi birtokaitól és címeitől megfosztott nemesség sirámai voltak. Szabad országot akartak, ahol lehetőség nyílna a történelmi igazságtételre, és az unokáiknak már sosem kellene írniuk – mint nekik – a “szegény vidékről”.

Természetesen kitűnően ismerték az orosz kultúrát és magát Oroszországot, de a szívük nem ismerte el Oroszországot a hazájuknak. Mint ahogy Lengyelországot sem. És nem csak olyan magától értetődő okokból, mint a táj, a mentalitás vagy a nyelv. Sokkal mélyebben rejtőzött a konfliktus: a szarmatizmusukban (nevezzük így), a földesúri-lovagi etikában, amelyet szívbõl imádtak, legalábbis abban a formában, amelyben örökül kapták középkori őseiktől, s amely úgy lenyűgözte őket.

Ez nosztalgia volt, a hajdani idillre, egyszerű erkölcsi alapelvekre, igaz hazafiságra vágytak. Krisztus lovagjai, az előkelő születésű földbirtokosok, a fehérorosz arisztokraták tudtak harcolni, gazdálkodni, meg tudták magukat védeni mind a kozmopolitizmustól – a nyugati udvari kultúrától –, mind a keleti, moszkvai rémuralomtól. Hogy hangsúlyozzák a különállásukat, a legelképesztőbb fantáziával színesítették az életüket, vettek át kaukázusi, perzsa, török motívumokat… Geopolitikai világképüket maga a természet alakította. A Fehéroroszországban eredő legnagyobb folyók – a Dvina, a Nyoman, a Pripjaty és a Dnyeper – mind északra vagy délre folynak. Ezért a fehéroroszok számára a Fekete-tengertől a Balti-tengerig tartó vándorlások jelölték ki az országuk és – tágabb értelemben véve – egész Közép-Európa, a kontinensünkön lévő harmadik erő helyét. A Kelet–Nyugat tengelyen csak háború és hanyatlás jöhetett. Végül mégis legyőzte a politika a földrajzot, és a zsidók bevándorlásával megváltozott a “vertikális” közösség. Minden megváltozott, de ez a minden még az ország bizonyos egységéről tanúskodott, hisz Kaunastól Bobrujszkig, Mozirtól Bergyicsevig rengeteg hasonló község fejlődött ki, ahol hasonló rend és szokások uralkodtak. Az utolsó háború és a holokauszt még ezt az illuzórikus egységet is lerombolta, aztán pedig a szovjet propaganda végezte be a művet, a gleccsernél is fagyosabb határokkal választva el egymástól a nemzeteket.

Azt hiszem, apámnak alapjában véve tetszene a történelem szarmata változata. Egyébként ezt talán ő maga is megerősítette itt, a poléziai rengeteg mélyén. De semmiben sem lehetek biztos, ha figyelembe veszem, hogy állandóan támadja az elméleteimet. Már csak ezért sem fogom megkérdezni erről, ha visszamegyünk Minszkbe.

A fehérorosz identitás hosszú századokon át formálódott, érlelődött, míg végre elérte a tökélyt. Akik a 20. század elején népszerűsítették a nemzeteszmét, ennek köszönhetően ismerték föl egymást, ez hozta őket olyan közel egymáshoz, mintha egy titkos testvériség tagjai lennének. Nem beszélhettek a népnek arról, hogy igényt tartanak vagyonokra és címekre, mert a nép egyszerűen nem értette volna őket. Pedig pontosan a nép volt a legfőbb hordozója annak a kultúrának, amelyre az új államnak kellett épülnie. A 20. század elején nehéz döntés előtt álltak a fehérorosz hazafik. Lehet, hogy a lelkük mélyén egy teljesen normális, “burzsoá” Fehéroroszországról álmodtak. De választaniuk kellett, hogy maguk mögé tudják állítani a néptömegeket az orosz forradalom lázas éveiben – és a szocializmust választották.

Akkor kezdték szláv balsorsnak beállítani a saját sérelmeiket, balvégzetüket és vágyaikat. Az újságlapok és a színpadok tele vannak könnyekkel és bánattal. Hol a paraszt nehéz sorsa, hol a szegény kiszipolyozott vidék, hol az örökös nyelvi probléma, hol meg általában egész Fehéroroszország gyötri õket. Ezek a sirámok hálás közönségre találtak. A falusi nép inkább hajlott a könnyes együttérzésre, nehezebb lett volna harcba hívni. Egyébként az ember mindig nagyobbra tartja az együttérzést bármiféle felhívásnál.

Így kedveltették meg a néptömegekkel a fehérorosz eszmét, így fogadtatták el fehérorosz formáját, a sérelmek és a tiltakozás sajátos keverékét, bár ez már nem nemesi, hanem proletár indulat volt.
A forradalom és a polgárháború útvesztőiben lassan proletarizálódott a kiindulópontként szolgáló eszme. A fehéroroszoknak már voltak saját politikusaik, tettre kész, élelmes emberek képviselték õket. Ha egyszer nem lehet létrehozni önálló és teljesen független államot, nem lehet kitépni az országot a bolsevikok karmai közül (a fehéroroszoknak még nincs elég erejük ehhez), szovjetesíteni kell az eszmét, át kell festeni és az új, szovjet világhoz kell igazítani. A tömegek eddig jajveszékelés és bánkódás formájában kapták a nemzeti nevelést, most viszont új, pozitív üzeneteket kell eljuttatni nekik. Ilyen üzenetnek bizonyult a kommunizmus.

Nemcsak jelszó volt, az egész eszmét megújította. A két világháború között Fehéroroszországot felosztották keleti BSZSZK-ra és a burzsoá Lengyelországhoz tartozó nyugati országrészre. Mindkét részében fejlődött az eszme. De hogyan? A BSZSZK-ban a húszas években elvégezték az úgynevezett fehéroroszosítást. Ezt a nemesség örökébe lépõ, már említett, erkölcsi támaszként szolgáló réteg végezte. Nem hitt a szovjet nemzeti újjászületésben. Egyszerűen túl akart járni az újabb megszálló eszén, a saját céljai szolgálatába akarta állítani. Mindennek ellenére a szuverén BSZSZK a saját hatalmi szerveivel, oktatásával és a felülről indított fehéroroszosítással közelebb állt a fehérorosz eszméhez. Másrészt viszont vajon a moszkvai elvtársak továbbra is ilyen szívesen támogatják majd az újjászületésünket, ha kiderül, hogy ez enyhén szólva nem kommunista és nem is moszkovita? Természetesen nem. Ezért a későbbi előnyök reményében nem árt engedni egy kicsit, átmenetileg egyenlőségjelet tehetünk a nemzeti ügy és a kommunizmus közé.

Pontosan így gondolkodtak, miközben a nép képes volt őszintén hinni az új államformában – a proletariátustól kitelik ilyesmi. A nép szereti a fényes jövőt. A fehéroroszosítást is elfogadja, feltéve, ha kommunizmust jelent.

Hasonló politikát folytattak – bár egész más okokból – a Fehéroroszország nyugati részén, Lengyelországban működő illegális fehérorosz szervezetek. Igazából könnyebb lett volna nemzeti felszabadító mozgalmat szervezni, ragaszkodva a tiszta formájához, de… Ki finanszírozott volna ilyen vállalkozást? Moszkva csak kommunista tevékenységre adott pénzt, még azt sem bánta, ha fehérorosz mozgalomnak álcázzák. Ezenkívül Moszkva és Minszk rengeteg ügynököt küldött Nyugat-Európába, akikkel nehéz volt harcolni, különösen konspirációban. A mezsgyén túl pedig egyre erősödött a proletárok boldog hazája, gyötörve és csábítva az együgyű nyugat-fehérorosz parasztot… Végtére is előbb-utóbb egyesíteni kellett a nemzetet és az országot, azt pedig mindenki természetesnek vette, hogy az egyesítés nem mehet végbe lengyel protektorátus nélkül. Ennek eredményeképpen a keleti lengyel határvidéken kialakul az az új meggyőződés, hogy minden fehérorosz bolsevik.

Talán lehetett is volna némi esélye ideológusaink e zavaros kombinációjának, ha akár egyetlenegy is túléli közülük a harmincas éveket. A kuláktalanítással kezdődött a vadászat, később egész egyetemi karok kerültek a Gulagra és a kivégző osztagok elé. Gondosan megritkították az államapparátust a kisebb és nagyobb városokban; vidéken még jegyzőkönyvet sem készítettek, egyszerűen teljesítették és túlteljesítették a tisztogatást szabályozó, egymást követõ terveket. 1939-ben Fehéroroszország nyugati részén csordaszám hajtották vagonokba az értelmiséget, mint a marhákat…

Így hát a harmincas években “föláldozták a forradalom oltárán” a fehérorosz eszme pionírjait, a nemzet erkölcsi támaszát – így tanították apámat a szovjet iskolákban. Meggyilkolták a “szeplőtelen fogantatás” tanúit, eltűntek, száműzték őket, örökre emigráltak az országból. Maradtak azok, akik gondolkodás nélkül hajtogatták a jelszót: “Minden fehérorosz bolsevik.” Pontosan nekik jutott a háború után az a feladat, hogy megint reformálják meg a fehérorosz eszmét.

Tehát megváltoztatták és újraírták az ország egész történetét. Fehéroroszország kizárólag a proletár- forradalomnak és Oroszországnak köszönhetően jelent meg Isten világában, korábban nem volt semmi, csak a nehéz paraszti sors, a lengyelfürt és a bocskor. Csak a szovjethatalom idején, a népek testvéri szövetségében jutottak el a fehéroroszok az államisághoz, ekkor fejlődhetett az ipar, a kolhoz és a kultúra. Mindez messziről bűzlött a proletár hévtől, az önkritikától és a nagy Oroszország előtti kapitulációtól, plusz az abszolút történelmi nihilizmustól. Az egekig magasztalták a parasztokat és a munkásokat, sárral dobálták az arisztokratizmus, a tiszta szépség és a nemzeti identitás minden megnyilvánulását. A kommunizmus lett a nemzeteszme veleje, a szovjetizmus pedig a fehérorosz nemzet legfőbb tulajdonsága. Azt hajtogatta a teljes pedagógusgárda, híven az állami ideológiához: minden fehérorosz bolsevik. Végül Nyikita Hruscsov kijelentette, hogy a fehéroroszok érik el elsőként az igazi kommunizmust, mert másoknál gyorsabban mondanak le az anyanyelvükről. Pontosan ilyen alakban maradt fenn a fehérorosz eszme napjainkig, apám koráig és az én időmig.
Mi voltunk a nemzet hanyatlásának tipikus résztvevői és tanúi.

Más nemzetek a tudatukban keresik a betanult választ arra a kérdésre, hogy “ki vagy?”, a fehér- oroszok viszont – akiket nem is tanítottak válaszra, inkább leszoktatták őket róla – ma csakis a vérüket kérdezhetik. A hatalmas nemzetségek dicső leszármazottai, akik nincsenek tudatában a családi hátterüknek, gyárakban robotolnak vagy a piacokon seftelnek, és csak a rövid dühkitörések alatt vehetjük észre, hogy borzasztó rossz lett a hangulatuk. Ebből a szempontból nem változtak semmit a 19., sőt a 16. század óta. Elég figyelmesen elolvasni Jan Barscseuszki könyveit, a Barkulab- krónikát vagy a csornobili Filon Kmita leveleit ahhoz, hogy megértsük: ugyanolyan emberek írták, mint te, ugyanarról írtak, amirõl te. Nincs itt semmiféle “elavult problematika” vagy “archaikus stílus”. Mindez élő, aktuális, a tiéd.

A kultúra hordozójának egyáltalán nem kell tudnia azt, hogy ő hordozza.

A fehéroroszok egykor kétségkívül elvesztették ezt az erényüket, ahogy a lengyelek vagy a litvánok is elvesztették. A globalizáció korában kénytelenek lesznek bűnbánatot tartani, leegyszerűsödni, visszatérni a “tiszta alakhoz”. De mostanáig még önmaguk maradtak.

Egy fehérorosz ül a kidőlt fenyőn és hallgatja a vére szavát, én pedig az arcképét rajzolom, amely az enyém és minden fehéroroszé is egyszerre. Dorian Gray arcképe, amelyen évszázadokon át rajta hagyta rejtett sérelmei és jóvá nem tett árulásai nyomait a nemzet.

Fordította: Pálfalvi Lajos

A fordítás alapjául szolgáló kiadás: S. Dubawiec: Portret ojca. Sarmackie krajobrazy. Głosy z Litwy, Białorusi, Ukrainy, Niemiec i Polski, pod red. Martina Pollacka. Wołowiec, Czarne, 2006.

A fordítás eredetileg a 2000-ben jelent meg.

www.ketezer.hu/menu4/2008_10/dubavec.html

http://www.egora.hu/elektronikus-folyoirat/2000

 

 

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://szlavtextus.blog.hu/api/trackback/id/tr64954843

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Főszerkesztő: Németh Orsolya
Szerkesztők: Hanzelik Gábor, Hrisztov Radmila, Vas Viktória, Zöldy Áron

Grafika: Felvidéki Miklós

© Szláv TeXtus 2013-2017. Minden jog fenntartva. Az oldalon található összes tartalom a szerzők, az oldal vagy a kiadók tulajdonát képezi, mindennemű nyomtatott vagy elektronikus, részleges vagy teljes közlésük csak a fent említettek engedélyével lehetséges.

Elérhetőség: szlavtextus@gmail.com