Vandam, a lakótelepi modernkori harcos, aki ismeri a világ mozgatórugóit, a politikától, a nő-férfi kapcsolatok
rejtelmén át, egészen a közeli erdő ősi erőkkel bíró szilfájáig. A lakótelepet, mint saját kis univerzumot észleli, amelyet ő és ősei építettek olyanná, amilyen most, és amelyre büszkének kell lenni, ha beledöglenek is. Sztorijai első ránézésre személyesnek és egyedinek tűnnek, és a csak a regény kibontakozásával értjük meg, hogy mindenki, így vagy úgy, de egy kicsit Vandammá lett a közösségben. A közelmúlt eseményei, bár történelmi messzeségnek tűnnek, sokaknak meghatározzák a jelenjét. Nem mindegy, hogy a barikád melyik oldalán álltak a Narodní tridán (Nemzeti sugárút), amikor először elcsattant az első ütés, és kitört a Bársonyos forradalom.
A regény szereplői elvesznek a jelenkor kusza kapcsolati hálóiban, és az újdonság erejével ható, végtelennek tűnő lehetőségek között. A rendszerváltozás után, abban bíztak hogy minden magától jobb lesz, egy csapásra mindenki egyformán részesül majd a nyugati bőségből, és ettől boldogabbak lesznek. A magánvállalkozástól kezdve, a hippi kommunába lépésig számos életúttal találkozhatunk, de mindnek ugyanaz a vége: a pénz nem tesz boldoggá, a pénztelenség pedig egyenesen emberi roncsot csinál belőled. Ezért Vandam filozófiája az, hogy mindig készen kell állni, mindenkinek részesülnie kell a „kiképzésben” - ami legtöbbször egy alapos verést takar-, hogy túléljen ebben a mai világban. Mindamellett, vágyja a békét ’élni és élni hagyni’ alapon, de tisztában van vele, hogy ez az állapot nem más, csupán szünet két háború között.
„Én tudom, hogy háború van. Hogy a háborút mindannyian magunkban hordozzuk a kezdetek kezdetétől, mert az emberi történelem háborúk meg csaták meg ostromok története. Akárcsak a nőkkel való együttélés.
De ez egy másik sztori.”
Jaroslav Rudis a témát először színdarabnak írta meg a brünni Divadlo Feste színház számára, amely nagy sikerrel játszotta. Ennek köszönhető a könyv szerkezete, amely mintegy filmszerű, és elég sokat épít monológokra, párbeszédekre, szubjektív leírásokra. 2014-ben Magnesia Litera díjat kapott ezért a művéért.
Részletet a könyvből itt olvashattok a Szláv Textus oldalán.
Kiadó: Typotex
Fordította: Peťovská Flóra
Eredeti cím: Národní třída