40.
A könnyű tiszti pisztolyból pár perccel reggel hét előtt lövést adtak le. A kanca, amely sokáig ellenállt és nyerített a hátsó lábára ágaskodva, közben megrúgott két előmunkást és megharapott egy hentest, most mellső lábára rogyott és sebesülten elterült a vágóhíd udvarán. Lihegett és csorgott a nyála, aztán a hentesek megragadták a nyakát, hogy leszorítsák a földre, Ruszlanov felügyelőre néztek, aki tajtékozva odalépett és még egyszer lőtt.
A Benkó-vágóhíd kapualjába szoruló rémült lovak megvadultak. Ugráltak és ahol érték, harapták az embereket meg a többi állatot, amíg ki nem tárták az utcára nyíló kaput. Nekivágtak a Főtérre, a Dobray Szállóhoz vezető Lendvai útnak.
A megvadult csorda magával ragadta a szekeret is a részeg orosz tisztekkel, akik a zenészekkel érkeztek hajnalban a városba. A Vörös Hadsereg előőrse ugyanis még csak most tartott Muraszombat felé. Ez az elveszett hadsereg egész éjszaka vedelte a pálinkát a Bakonaki-tónál, a tiszteknek reggel felé kocsikázásra szottyant kedvük, felültek a szekérre és ehajttattak a síkságon. A fiatal hegedűs, akinek a gyeplőt kellett tartania, nem mert ellenkezni. Félelmében ivott velük és hagyta, hogy a lovak vigyék Muraszombat felé, hiszen egyedül ezt az utat ismerték.
Amikor először megálltak, már reggeledett. A rimska csárdánál köd volt, hódara esett, a részeg és átfagyott katonák, akik egy szál ingben feküdtek a szekéren, itt leugráltak a földre. A távolban varjak károgtak, nemsokára elrepülnek. Félálomban hugyoztak a szekér körül és röhögtek, maguk sem tudták, hogy min. Mielőtt még visszamásztak volna a szekérre, az egyik, amelyik egész idő alatt csak csuklott, kinyögte, németek, habár nem tudta, nem kísértetet lát-e.
Mintha egy pillanat alatt kijózanodtak volna, az oroszok puskát, pisztolyt ragadtak, az egyik egy szablyát is előkapott, és lőni kezdtek. Azt sem tudták, hová lőnek, de felkészültek a harcra. A szablyás katona állva ordította, hajts, hajts!
A szántókon árnyként vagy látomásként bolyongó alakok, egy kőhajításnyira az úttól, amelyen a bolondok hajója haladt, megálltak egy pillanatra, amikor észlelték a veszélyt, és mielőtt mind a földre feküdtek volna, azok már lőttek.
A katona a szablyával leugrott a szekérről, és odatámolygott egy fekvő emberhez. Habár nem tudta, miért, elvonszolta az útig és felrakta a szekérre. Az illetőn rangjelzés nélküli hosszú kabát volt. Dezertőr, ebben mind egyetértettek. Pár óra múlva majd Franz Schwartz azonosítja a Benkó-vágóhíd kapualjában.
Amikor a szekér újra nekiindult az úton Muraszombat felé, a földből alakok nőttek ki, cigánygyerekek, akik Aschert követték, talán már egész éjszaka, vagy ők kísérték be a városba, miután Ascher ott éjszakázott valamelyik cigány tábortűz mellett, bizonyára pénzt ígért nekik, ha biztonságban hazajuttatják.
A gyerekek most futottak, botladoztak a rozoga szekér után, amelyen holtan feküdt a jótevőjük, de tudták, jobb holtan, mint sehogy sem, hiszen ha van valakije, megjutalmazza őket, amiért visszahozták. A bánatnak és az örömnek ára van, az itteni mondás szerint pénz nélkül sem a földbe, sem a törvény elé nem lehet eljutni.
A zavarosott és rémült hadsereg, amey egész éjszaka a Dobray Szálló ablakaiban virrasztott, először csak némán meredt a megvadult, a Főtéren végigvágtató és egyenesen feléjük tartó lovak csordájára.
Csak amikor bevésett lovaira gondolva, a fedezet nélkül az abakban álló Kolosváry elesett, kezdtek lőni ők is. A két tűz közé szorult lovak lövésektől találva, vagy rémületükben a Főutca földjére zuhantak.
A meglepett oroszok vaktában lövöldöztek az úton kocsis nélkül végigrobogó rozoga szekérről. Csak a Dobray Szállóból érkező váratlan tűzre tértek magukhoz, gyorsan leugráltak, szétfutottak a házak között, és ott is maradtak koszt-kvártélyon a következő pár napra.
Fordította: Gállos Orsolya
A könyv a Pro Pannonia kiadó gondozásában jelent meg 2012-ben.
Dušan Šarotar szlovén író, költő, publicista, forgatókönyvíró. 1968. április 16-án született Muraszombatban. A Ljubljanai Egyetem Bölcsészettudományi, illetve Társadalomtudományi Karán szerzett diplomát filozófia és szociológia szakon. Szépirodalmi alkotásai mellett rendszeresen jelennek meg kritikái, esszéi. Több dokumentum- és játékfilm forgatókönyvírója.
Magyarul megjelent műve:
Biliárd a Dobray Szállóban. Pécs: Pro Pannonia, 2012. (ford. Gállos Orsolya)